Miért különösen fontos a szüreti ellenőrzés?

A szüret nemcsak a borászoknak, hanem a hatóságoknak is kiemelt időszak. A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) ilyenkor országos vizsgálatsorozatot indít, hogy biztosítsa: a szőlőfeldolgozás minden fázisa átlátható és pontosan dokumentált legyen. Ennek célja, hogy a később piacra kerülő borok eredete és minősége hitelesen igazolható legyen.

Mit ellenőriz a Nébih a szüret idején?

A szakemberek elsősorban a borászati üzemekre és a szőlőfelvásárlókra koncentrálnak. Kiemelten vizsgálják:

• a leszüretelt szőlő mennyiségét,
• a mustfok (cukortartalom) pontos értékét,
• valamint a borászatok nyilvántartásainak hitelességét.

A helyszíni méréseket hitelesített eszközökkel végzik, majd összevetik a gazdák által vezetett nyilvántartásokkal. Így kiszűrhetők az eltérések és megelőzhetők a visszaélések.

Hogyan épül fel a referencia-adatbázis?

Az ellenőrök nemcsak mérnek, hanem adatokat is gyűjtenek. Az évjáratra, termőhelyre és szőlőfajtára lebontott adatok egy országos adatbázisba kerülnek. Ez a rendszer lehetővé teszi, hogy a bor származását egészen a szőlőtőkétől a palackig nyomon lehessen követni. Így válik átláthatóvá és ellenőrizhetővé a teljes folyamat, ami mind a fogyasztók, mind a tisztességes termelők érdeke.

Autentikus szőlőmintavétel – a jövő borainak garanciája

A Nébih 55 helyszínen ún. autentikus szőlőmintát is vesz. Ez azt jelenti, hogy leszüretelnek annyi szőlőt, amiből néhány liter bor készíthető. Ezekből laboratóriumi körülmények között elkészülnek a 2025-ös évjárat referenciaborai.
Ezek részletes elemzést kapnak (például stabil izotópvizsgálattal), és viszonyítási alapként szolgálnak majd, amikor a boltok polcaira kerülő 2025-ös borokat ellenőrzik.

Kinek az érdekeit szolgálja a szüreti ellenőrzés?

A vizsgálatok nemcsak a fogyasztók védelmét jelentik, hanem a tisztességes bortermelőké is. Aki jogszerűen, tisztán dolgozik, annak érdeke, hogy a feketepiaci vagy szabálytalan borászati termékek kiszűrésre kerüljenek. Ez a hatósági kontroll hozzájárul a magyar bor jó hírnevének megőrzéséhez is. – áll a Nébih közleményében.

A Nem minden szőlő kerülhet palackba – így szűrik ki a hamis borokat bejegyzés először Sajtóközlemények-én jelent meg.

Elkezdődött a 2025-ös szüreti szezon: a Csabagyöngye szedésével már több pincében forrásban van a must. Ez az időszak a borászok számára mindig ünnep, hiszen ekkor születik a jövő évi bor. Ám a pezsgő erjedés közben egy alattomos veszély is kialakulhat: a mustgáz.

Mi az a mustgáz és miért veszélyes?

A mustgáz valójában szén-dioxid, amely az erjedés során keletkezik. Mivel a levegőnél nehezebb, a pince alján gyűlik össze. Ha nincs megfelelő szellőzés, a gáz koncentrációja olyan szintet is elérhet, hogy percek alatt eszméletvesztést, fulladást, sőt akár halált is okozhat.

Hogyan lehet időben felismerni a veszélyt?

A Nébih figyelmeztet: minden bortermelőnek folyamatosan ellenőriznie kell a pince levegőjét.

• Modern megoldás a szén-dioxid jelző készülék használata.
• Hagyományos, de hatékony módszer a „gyertyateszt”: ha a derékmagasságban tartott gyertya lángja kialszik vagy pislákol, az a magas CO₂-szint biztos jele. Ilyenkor tilos belépni a pincébe!

Mit tegyünk, ha mustgázt észlelünk?

Ha akár jelzőkészülék, akár a gyertya alapján gáz jelenlétét tapasztaljuk, azonnal el kell hagyni a helyiséget, és a 112-es segélyhívón értesíteni a tűzoltóságot vagy a katasztrófavédelmet.

Kötelező intézkedések a borászatokban

A regisztrált borászati üzemeknek írásos intézkedési tervvel kell rendelkezniük a mustgáz-balesetek megelőzésére. Fontos továbbá:

• balesetvédelmi oktatás minden dolgozónak a szüret előtt,
• érzékelők éves karbantartása és annak dokumentálása,
• tájékoztatók kihelyezése a pince bejáratánál.

Láthatatlan veszély, ami minden évben visszatér

A mustgáz nem új keletű probléma, évszázadok óta ismert a borászok körében. Mégis minden évben történnek tragédiák, mert alábecsülik a veszélyt. Egy pillanatnyi figyelmetlenség elég, hogy a szüreti ünnep helyett életveszélybe kerüljön valaki.

A Néma gyilkos a pincékben – Egy gyertya életeket menthet bejegyzés először Sajtóközlemények-én jelent meg.

A felmérés arra is rávilágít, hogy a tudatos borfogyasztás nem zárja ki az örömöt – sőt, a válaszadók szerint egy jól megválasztott pohár bor nemcsak társasági élményt, hanem egészségügyi előnyöket is kínál. Persze, csak ha mértékkel élünk vele. De tényleg igaz, hogy a vörösbor jót tesz a szívnek? És miért nem tör még jobban előre a bio bor? Mindezekre a kérdésekre választ ad az alábbi részletes elemzés, amely bepillantást enged a jövő borfogyasztási trendjeibe – egy olyan világba, ahol a fiatal felnőttek nem lemondanak az élvezetekről, hanem új alapokra helyezik azokat.

Előtérben a tudatosság és a társasági élmény

Az elmúlt két évben jelentősen nőtt az alkalmi borfogyasztók aránya a 18-40 éves korosztály körében, és a választásnál egyre inkább előtérbe kerül az egészség- és környezettudatosság, valamint a magyar termőhely fontossága – derült ki a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa (HNT) megbízásából készült reprezentatív kutatásból[1]. A kutatás rámutat: a fiatalabb felnőttek számára a borfogyasztás már nem csupán hagyomány vagy gasztronómiai kiegészítő, hanem értékválasztás is. A jövő borfogyasztóit a bor természetes összetevői, az adalékanyag mentesség, a termék mögötti történet, a termelői felelősségvállalás és a bor származási helye is érdekli.

A Hegyközségek Nemzeti Tanácsa megbízásából készült friss, reprezentatív kutatás szerint a 18–40 év közötti fiatalabb korosztály egyre tudatosabban viszonyul a borfogyasztáshoz. A felmérés a Z generáció (18–29 évesek) és az Y generáció (30–40 évesek) borfogyasztási szokásait vizsgálta, és jól látható változásokra mutatott rá: míg korábban a bor nem számított igazán népszerű italnak ebben a korosztályban, mára kezd előtérbe kerülni.

A 2023-as eredményekhez[2] képest a borfogyasztók aránya számottevően nőtt – a Z generáció esetében 23, az Y generációnál 8 százalékponttal emelkedett. Bár a rendszeres borfogyasztás még mindig nem jellemző a fiatal felnőttekre, alkalmi élvezetként egyre többször jelenik meg, a válaszadók 55 százaléka nyilatkozott így. Ebben főleg a Z generáció jár az élen – harmaduk szokott alkalmanként bort kóstolni, míg az Y generációban ez minden ötödik emberre igaz. Az is figyelemre méltó, hogy a megkérdezettek több mint fele szerint a mértékletes borfogyasztás legnagyobb előnye az egészségre gyakorolt pozitív hatás és a társasági élmény, amit egy-egy pohár bor nyújthat.

„A kutatás egyértelműen azt mutatja, hogy a fiatalabb felnőtt generációk körében újfajta szokás alakult ki a borral kapcsolatban: az élményalapú, tudatos borfogyasztás kerül előtérbe. A korosztály számára fontos, hogy a bor hazai termőhelyről származzon és a termelés során a fenntarthatóság egyre nagyobb szerepet kapjon. A kutatás arra is rávilágít, hogy a fiatal felnőttek, hamarabb válnak borfogyasztóvá mint korábban, ami trendfordulót jelez számunkra. Ez a jelenlegi piaci helyzetben új lendületet adhat a hazai borászok számára” – mondta Gulyás Andrea, a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának társadalmi kapcsolatokért és kommunikációért felelős igazgatója.

Először vizsgálták az egészség- és környezettudatosság szerepét a borválasztásban

A kutatás, amely elsőként vizsgálta az egészség- és környezettudatosság szerepét a borválasztásban, rámutatott: a fiatal felnőttek egyre nagyobb figyelmet fordítanak a borok összetevőire és azok egészségre gyakorolt hatásaira, a válaszadók több mint harmada figyel ezekre. A trend[3] egyértelműen az egészségtudatos választás irányába mutat. Ezen belül különösen a pozitív élettani hatások, mint az antioxidánsok vagy a szív- és érrendszere gyakorolt hatása, az alacsonyabb alkoholtartalom, valamint a bor természetes összetevői és az adalékanyag-mentesség emelkednek ki. A vármegyeszékhelyeken élők különösen jeleskednek ezen a téren, ahol a válaszadók fele tudatosan választ ilyen borokat.

A helyi termelők és a fenntartható szőlőtermesztés támogatása szintén fontos szempontnak bizonyult, a válaszadók közel fele ezt értékeli, és a hazai borok továbbra is kiemelt népszerűségnek örvendenek – a megkérdezettek jóval több mint fele a magyar borok mellett teszi le a voksát.

A fiatal felnőttek közel fele tisztában van a pozitív egészségügyi hatásokkal

A kutatás azt is vizsgálta, milyen mélységben ismerik a fogyasztók a mértékletes, tudatos borfogyasztás egészségügyi dimenzióit. A szív- és érrendszerre gyakorolt hatásainak ismerete messze kiemelkedett a mezőnyből, a válaszadók majdnem fele ezt említette a vörösbor kapcsán, különösen a vidéki városokban, ahol több mint felük tisztában van ezekkel.

Érdekessége a kutatási eredménynek, hogy a válaszadók nagy része számára az egészség és a természetesség kéz a kézben jár a borválasztásnál, ennek ellenére a bio vagy organikus minősítésre nem fektetnek nagy hangsúlyt: Budapesten csupán 2 százalék, a községekben 3 százalék, míg a városokban és vármegyeszékhelyeken élők 10 százaléka, illetve 9 százaléka figyel erre borválasztáskor.

Forrás: Nemzeti Agrárgazdasági Kamara & Hegyközségek Nemzeti Tanácsa
Nyitókép: Pexels.com
[1] Az adatfelvétel 2025. március 27. és április 2. között zajlott, 500 fős mintán, a Pulzus mobilalkalmazásán keresztül. A minta statisztikai súlyozással lett kiegyenlítve életkor, nem, iskolai végzettség és településtípus szerint.
[2] A „A magyar borpiac és a borfogyasztói szokások elemzése – összehasonlító elemzés 2017–2023” c. kutatást Prof. Dr. Szolnoki Gergely készítette a HNT megbízásából 2023. októberben.
[3] The Rise Of Eco-Conscious And Health-Focused Wine Choices Among Younger Consumers – Forbes.com., 2025.01.01. – https://www.forbes.com/sites/rachelking/2025/01/01/the-rise-of-eco-conscious-and-health-focused-wine-choices-among-younger-consumers/

A Z generációsok poharában nem sör van – meglepő, mivel koccintanak most a fiatalok! bejegyzés először Sajtóközlemények-én jelent meg.

A vizsgálat során tíz európai ország – köztük Magyarország – régi (1988 előtti) és új (2010 utáni) borait elemezték. Minden új bor tartalmazott TFA-t, medián koncentrációja 110 µg/l volt, a legmagasabb mért érték pedig elérte a 320 µg/l-t. Ez körülbelül százszor magasabb, mint a korábban felszíni és ivóvízben mért – már eleve magasnak számító – átlagos értékek. A TFA-t nem mutatták ki az 1988 előtt szüretelt régi borokban. A szennyezési szintek drasztikus emelkedése 2010 óta figyelhető meg.

A vegyszer-maradványokat is vizsgáló párhuzamos elemzések szerint a hagyományosan termesztett szőlőből készült borok 94%-ban akár 8 különböző növényvédőszer-maradvány is kimutatható volt – köztük két PFAS gombaölő szer: fluopiram és fluopikolid. Bár a bio borok túlnyomó többsége mentes volt a peszticidektől, TFA-t ezekben is találtak, bár kisebb mennyiségben.

Magyarországról két bor lett vizsgálva, egy vörösbor, egy villányi kékfrankos és egy fehérbor, egy tokaji sárgamuskotály, mindkettő neves borházból.

A kékfrankos trifluor-ecetsav (TFA) tartalma jelentősebb 120  µg/l volt, amivel a jelentősebb TFA tartalmú borok között volt, míg a sárgamuskotály TFA szennyezettsége 66 µg/l volt, illetve ez a bor a határértékek alatt, de tartalmazott egyéb “növényvédőszert” is (ftalimid: 57 µg/l; folpet és ftalimid összesen: 110 µg/l).

Az eredmények két okból is riasztóak:

egyrészt a nagyon magas értékek a TFA növényi bioakkumulációjára utalnak, másrészt az elmúlt 10–15 évben tapasztalt ugrásszerű növekedés miatt sürgős beavatkozásra van szükség a szennyezettség, a kibocsátás megfékezésére. Bár Magyarországon csak két mintát vettünk, a vizsgálatok tapasztalatai alapján valószínűleg más borokban is hasonló szennyezettséget mutattunk volna ki – hangsúlyozta Simon Gergely, a PAN Europe vegyianyag szakértője.

Prof. Michael Müller, a Freiburgi Egyetem gyógyszerkémiai professzora szintén hasonló TFA-növekedést figyelt meg saját kutatásai során: a 2020 utáni borokban 20–330 µg/l közötti értékeket talált. A legalacsonyabb szintek azoknál a bio boroknál jelentkeztek, ahol a szőlőt évtizedek óta vegyszermentesen termesztik – ez megerősíti a gyanút, hogy a PFAS-alapú “növényvédőszerek” közvetlen vagy közvetett szerepet játszanak a TFA-szennyezésben.

A TFA-szintek meredek emelkedését megerősíti az EU Referencia laboratóriuma, a CVUA Stuttgart által gyűjtött hivatalos uniós adatokkal való összevetés is. Az Európai Bizottság megbízásából készült 2017-es tanulmány – amely máig az egyetlen hivatalos TFA-mérés élelmiszerekben – akkor 27 európai bor vizsgálata során 50 µg/l-es mediánértéket és 120 µg/l-es csúcskoncentrációt mutatott ki. Ezzel szemben a 2025-ös új vizsgálatban a mediánérték már 110 µg/l volt, a csúcsérték pedig elérte a 320 µg/l-t.

Ezek az eredmények egyértelmű riadót fújnak az EU és a tagállamok számára. Azokat az anyagokat, amelyek TFA-t juttatnak a környezetbe, haladéktalanul ki kell vonni a forgalomból – különösen a PFAS alapú “növényvédőszereket” és az F-gázokat – emelte ki Fidrich Róbert, a Magyar Természetvédők Szövetsége programvezetője.

Május közepén az uniós tagállamok szavaznak a flutolanil – egy TFA-ra bomló “növényvédőszer” – betiltásáról. Arra kérjük a magyar kormányt, hogy ezen a szavazáson hazánk is támogassa e peszticid betiltását – fűzte hozzá Fidrich Róbert.

 Háttér:

A TFA a PFAS-vegyületek lebomlásának nem bomló végterméke – elsősorban mezőgazdasági peszticidek és hűtőközegként használt fluorozott gázok forrásából származik. A Német Környezetvédelmi Ügynökség szerint a TFA-talaj- és vízszennyezés 76%-ért az agrárpeszticidek felelősek, míg az esőből származó (főként F-gázokból eredő) kibocsátás 17%-ot, a szennyvíz és trágya 3–3%-ot tesz ki.

Korábban a TFA-t toxikológiailag ártalmatlannak tartották, ám egy 2021-es tanulmány súlyos magzati fejlődési rendellenességeket mutatott ki nyulaknál. Azóta a TFA a reprodukciós egészséget veszélyeztető anyagként is számon van tartva.

A jelentés az alábbi országok borait vizsgálta: Ausztria, Belgium, Horvátország, Franciaország, Németország, Görögország, Magyarország, Olaszország, Luxemburg és Spanyolország. A kutatásban számos európai civil szervezet – köztük a Magyar Természetvédők Szövetsége (MTVSZ) – is közreműködött.

A teljes jelentés elérhető itt: Message from the Bottle – The Rapid Rise of TFA Contamination Across the EU 

Forrás: Magyar Természetvédők Szövetsége

A Riasztó felfedezés: vegyszermaradvány minden korty borban? bejegyzés először Sajtóközlemények-én jelent meg.

 Mit jelent valójában a „200%-os vám”?

Fontos tisztázni: a „200%-os vám” nem azt jelenti, hogy az eddigi 10%-os vámot egyszerűen megduplázzák 20%-ra. Valójában ez azt jelenti, hogy a termék teljes értékének 200%-át kell vámként megfizetni. Ez tehát nem a korábbi vám mértékének a duplája, hanem egy teljesen új, drasztikusan magas vámszint.

Általánosan igaz, hogy a vámokat a termék értékének egy bizonyos százalékában határozzák meg. Például egy 10 dolláros (kb. 3724,58 Ft) termékre kivetett 25%-os vám 2,50 dollár (kb. 930,45 Ft) pluszköltséget jelent. A vámot nem a fogyasztók fizetik közvetlenül, hanem az importáló cégek – akik viszont eldönthetik, hogy ezt a költséget részben vagy egészben áthárítják-e a vásárlókra, vagy inkább kevesebb külföldi árut hoznak be a piacra.

Így az újonnan bevezetni tervezett vám a következőképpen alakulna egy 10 dolláros termék esetén:

·       az eddigi, általános 10%-os alapvámmal 1 dollár volt a vám, így a termék ára 11 dollárra nőtt,

·       egy ország specifikus „reciprokális”, 20%-os vám esetén (mint amit az EU termékeire már most alkalmaznak) ez az összeg 2 dollárra nőtt, tehát a végső ár 12 dollár lett,

·       az újonnan bevezetni tervezett 200%-os vám viszont 20 dollár vámot jelent – azaz a termék ára 30 dollárra emelkedhet.

Ezért fordulhat elő, hogy például egy prosecco ára „csak” 10,99 dollárról 12,99-re emelkedik, nem pedig 30-ra: a kereskedők ilyenkor átvállalhatják a vám egy részét, esetleg a korábban behozott készleteiket értékesítik tovább, vagy csak ideiglenesen próbálják visszafogni az áremelést. Hosszabb távon azonban ezek az árcsökkentő stratégiák nem tarthatók fenn, így az európai – köztük a magyar – borok ára jelentősen megemelkedhet az Egyesült Államokban, vagy akár teljesen kiszorulhatnak a piacról.

Olaszország: a prosecco értékesítése jelentősen visszaeshet

Olaszország az egyik legnagyobb borexportőr az Egyesült Államokban, így különösen érzékenyen érinti a tervezett vámemelés. Évente közel 2 milliárd euró értékben exportálnak bort és egyéb italokat az amerikai piacra, és a szakértők szerint akár 300 millió eurós bevételkieséssel is számolniuk kell. A legismertebb olasz habzó bor, a prosecco is drágul: egy palack ára 10,99 dollárról 12,99-re ugorhat. Bár ez elsőre nem tűnik drámainak, a vásárlók könnyen más – olcsóbb – alternatívák után nézhetnek.

Franciaország: akár milliárdos nagyságrendben is csökkenhet az export

A franciák évente több, mint 2,5 milliárd dollár értékű bort exportálnak az amerikai piacra, így számukra is komoly bevétel kieséssel járhat az új, megemelt vám. A döntés ezreket érinthet: kisebb pincészeteket és nagy nemzetközi márkákat egyaránt. A francia kormány egyértelművé tette, hogy nem kíván engedni az amerikai nyomásnak, de ettől a borászok nem lettek nyugodtabbak – sokan attól tartanak, hogy hosszú távon elveszíthetik az amerikai piac bizalmát és érdeklődését.

Magyarország is érintett lehet

Bár Magyarország nem tartozik a legnagyobb borexportőr országok közé, de az USA-ból érkező érdeklődés az elmúlt években egyre nőtt – különösen a tokaji, egri vagy villányi borok iránt. EU-s tagállamként Magyarország borai is automatikusan a 200%-os vám hatálya alá fognak esni, ami miatt a magyar borok is jóval drágábban juthatnának el az amerikai polcokra. Ez pedig könnyen azt jelentheti, hogy sok kis pincészetnek le kell mondania a tengerentúli terveiről.

Ráadásul nem csak a közvetlen export lehet veszélyben. A kieső amerikai piac miatt a nagyobb uniós termelők is új célországokat keresnek majd – és ez könnyen túlkínálathoz vezethet az EU-n belül. Ennek következményeképp még nagyobb verseny és nyomott árak alakulhatnak ki, nehezítve a magyar borok érvényesülését a külföldi piacokon.

Váratlan fordulat: Az Elnök felfüggeszti a vámokat – de csak időlegesen

Április 9-én, az intézkedés életbe lépésének napján Donald Trump amerikai elnök meglepő bejelentést tett: 90 napra felfüggeszti az új, ország specifikus „reciprokális” vámok alkalmazását. A döntés több, mint 70 országra vonatkozik – köztük az EU tagállamaira is -, és célja, hogy teret adjon az esetleges kereskedelmi tárgyalásoknak. A lépés átmeneti enyhülést hozhat az európai borászatoknak, de a piaci szereplők többsége továbbra is bizonytalan a jövőt illetően. Sokan attól tartanak, hogy a 90 nap csupán haladékot jelent, és ha nem születik megállapodás, a vámintézkedések ismételt bevezetése kihívásokat jelenthet az érintett ágazatok számára.

Összegzés
Az Egyesült Államok elnökének tervezett vámintézkedései számottevő hatást gyakorolhatnak az európai borexportra – így Magyarországra is. Az intézkedések egyik közvetett következménye lehet az EU-n belüli borpiaci túlkínálat, ami tovább szoríthatja le az árakat és nehezítheti a magyar borászatok gazdasági helyzetét.

A Az Egyesült Államok elnökének a közelmúltban bejelentett vámintézkedései jelentősen érinthetik az európai borászatokat – és Magyarország sem maradhat ki a hatásokból bejegyzés először Sajtóközlemények-én jelent meg.

Idén is elstartol az ország legnagyobb és legrangosabb bormustrája: a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa immár 44. alkalommal rendezi meg az Országos Borversenyt, amely most nemcsak a szakmai berkekben kelt izgalmat. 2025-ben ugyanis először médiaszereplők is részt vesznek a zsűrizésben, így a borok világát még közelebb hozzák azokhoz, akik eddig csak kívülről csodálták a borkultúrát.

A verseny célja, hogy ne csak a profikat, hanem a bor iránt érdeklődő nagyközönséget is megszólítsa. A kóstolás már nem kizárólag a sommelier-k és borászok terepe – bárki felfedezheti, mennyi izgalmat rejt egy-egy pohár magyar bor.

Hírességek a borbírálók között

A hagyományos szakmai zsűri mellett idén egy különleges, ismert emberekből álló csapat is értékeli a borokat. Ők nem borászok, de saját területükön igazi véleményformálók, és kíváncsian vágnak bele ebbe az új élménybe. A sztárzsűriben helyet kapott:

• Hack Barnabás, a Costes Downtown séfje,
• Szabó Zsófi színésznő, műsorvezető,
• Paulina Fonogram-díjas énekesnő,
• Háder Gyuri, rádiós szerkesztő (Bochkor show),
• Szabó-Thalmeiner Dóra, a „Szorongok és főzök” TikTok csatorna arca,
• Nébald Olivér, színész és gasztrotartalom-készítő,
• valamint Iklódi Dóra gasztroblogger, szakácskönyv-szerző.

Ők a „Nagyközönség bora” díjra szavaznak, olyan népszerű kategóriákban, mint az Irsai Olivér, az olaszrizling, a kékfrankos, a rozé vagy épp a gyöngyöző bor.

Képzés és közösségi élmény

A sztárzsűri természetesen nem vakon ítélkezik – előzetesen egy workshopon vesznek részt, ahol profi borszakértők, köztük Piskor Fanni és a sommelier bajnok Sebastian Giraldo Makovej vezetik be őket a borbírálat rejtelmeibe.

A felkészülés és maga a bírálat a közösségi médiában is követhető lesz, így azok is bepillanthatnak a kulisszák mögé, akik kíváncsiak arra, hogyan találkozik a bor világa a popkultúrával.

A verseny menete és jelentősége

A verseny hivatalos nevezési időszaka 2025. április 7. és május 2. között zajlik, míg a borbírálatra május 13–14-én kerül sor a budapesti Danubius Hotel Heliában. A bírálat nemzetközi szabványok szerint történik, a Nemzetközi Szőlészeti és Borászati Szervezet (OIV) előírásai alapján. A legjobb borokat ezüst-, arany- vagy nagyarany-éremmel díjazzák, a „Lelegeredményesebb Borászat” címet pedig az a pincészet viheti haza, amely összesítésben a legjobban teljesít.

A versenyt Dr. Nagy István agrárminiszter fővédnökségével rendezik meg, védnökei pedig Dr. Nyitrai Zsolt és Rókusfalvy Pál.

Bor, zene és gasztronómia – új élmény, új közönség

A különleges zsűri nemcsak kóstol, hanem kreatív tartalmakon keresztül is segíti a borok népszerűsítését. Paulina például egyedi Spotify lejátszási listákat állít össze a borokhoz illeszkedő hangulatokhoz – így már nemcsak ételhez, hanem zenéhez is passzinthatjuk a választott nedűt.

A klasszikus bor–étel párosításokat pedig olyan új ötletek váltják, amik merészen játszanak az ízekkel: Hack Barnabás és Szabó-Thalmeiner Dóra közösen mutatnak be izgalmas, akár meglepő kombinációkat, hogy mindenki kedvet kapjon saját borélménye megalkotásához.

A projekt az Országos Bormarketing Alap támogatásával valósul meg, amely a 2021–2023 között befizetett bormarketing járulékokból jött létre, és célja, hogy új lendületet adjon a hazai borászat népszerűsítésének.

Fontos dátumok:

Nevezés: 2025. április 7. – május 2.

Borverseny: 2025. május 13–14.

Díjátadó ünnepség: 2025. június 26.

További részletek: www.orszagosborverseny.hu

A Bor és sztárok: Popsztár, színésznő és TikTok-sztár is zsűrizik a 44. Országos Borversenyen bejegyzés először Sajtóközlemények-én jelent meg.

A családi vállalkozásként működő borászat napjainkban 2 millió palack habzóbort forgalmaz éves szinten, ennek 80%-át Olaszországban, a többit főként Európában, és Dél-Amerikában értékesíti. A termelésük felét a prosecco adja, a másik felét egyéb habzó borok alkotják. De nem volt ez mindig így. A család korábban a borászat mellett főként dizájn termékek előállításával foglalkozott, farmereket gyártott a Diesel számára. A gyerekek – akik napjainkban a Foss Marai vezetői – a legjobb egyetemeken tanulták ki a borász szakma csínját-bínját, és ezt követően 1986-ban alapították meg az azóta világhírűvé vált Foss Marai márkát. Ám a dizánj továbbra is nagy szerepet kapott a cég életében, és ez nem csak a termékeik külső megjelenésében mutatkozik meg, a Foss Marai minden olyan olaszországi rendezvény elengedhetetlen alkotóeleme, ahol az új trendek megjelennek, ahol a fókusz a formatervezésen van.

A Foss Marai egyik cégfilozófiája, hogy lassan, kis lépésekben haladjunk a kitűzött cél felé. Olyan partnerekkel alakítunk ki szorosabb partneri kapcsolatot, akik hasonlóan gondolkodnak, és azonos értékeket képviselnek, mint mi. Így találkoztunk a Winestore Kft. tulajdonosaival, akikkel az azonos gondolkodás mentén nagyon jól értjük egymást, és ugyanazon az úton haladunk. – mondja Marinela Vasilica Ardelean, a Foss Marai képviselője.

A magyarországi piacot kiemelten fontosnak tartja, mely folyamatosan fejlődik, és ahol dinamikusan növekszik a Foss Marai prosecco-k eladása is, a nem túl kedvező gazdasági környezet hatásai ellenére is. A tradícionális és nagyon jó minőségű gasztronómiának, valamint a kiváló boroknak köszönhető, hogy értékelni tudja a hazai közönség a Foss Marai termékeit. Az Olaszországban top 3-ba tartozó, a prosecco-k „Porschéje-ként” emlegetett Foss Marai első alkalommal adta át hazánkban a megtisztelő Nagyköveti címet, melyet a cégcsoportba tartozó (Leroy Co.) TG Italiano étterem nyert el, mint a borászat kiemelt partnere.

A TG Italiano és a Winestore Kft. a megbízható partnerség mellett azt a színvonalat és minőséget képviseli, amit cégünk és boraink, mindennapi munkánk. Büszkék vagyunk rá, hogy Magyarországon is piacot tudtunk teremteni, és arra törekszünk, hogy továbbra is kiváló minőségű termékekkel szolgáljuk ki a nagyközönséget.- teszi hozzá a borkritikus.

A Azonos értékek útján bejegyzés először Sajtóközlemények-én jelent meg.