Miért fontosak a horgászok az ökológiai kutatásban?

Az elmúlt évtizedekben egyre több kutató figyelt fel arra, hogy a szabadidős horgászok tapasztalatai és megfigyelései értékesek lehetnek a természetvédelmi munkában. Magyarországon a regisztrált horgászok száma kevesebb mint öt év alatt megduplázódott, és 2024 májusára átlépte az egymilliós határt. Ez azt jelenti, hogy soha nem volt még ennyi ember, aki rendszeresen figyeli a hazai vizeket.

Mindez óriási lehetőséget rejt magában az ökológusok számára, hiszen a horgászok gyakran olyan változásokat is észrevesznek a vizek élővilágában, amelyeket más módon nehéz lenne nyomon követni.

Nemzetközi kutatás magyar részvétellel

A HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont munkatársai 2024 februárjában publikáltak egy tanulmányt az Aquatic Conservation: Marine and Freshwater Ecosystems című rangos nemzetközi folyóiratban. A kutatás célja az volt, hogy feltárja: mennyire ismerik a magyar horgászok az idegenhonos – vagyis nem őshonos – vízinövényeket, és milyen benyomásaik vannak ezekről.

2021 decembere és 2023 májusa között 72 horgásszal készítettek interjút négy különböző hazai víztestnél: a Hévízi kifolyónál, a Fényes-forrásnál, a Balatonon és a Velencei-tónál. A helyszínek között két termálvizes és két hagyományos édesvízi élőhely szerepelt.

Hogyan zajlott a vizsgálat?

A kutatók 12 idegenhonos vízinövény fotóját mutatták meg a horgászoknak. Arra voltak kíváncsiak, felismerik-e a fajokat, akár névvel, akár anélkül. Emellett rögzítették a horgászok véleményét és tapasztalatait az invazív növények hatásairól is.

Az eredmények szerint bár a legtöbb horgász nem tudta pontosan megnevezni az összes fajt, legalább négyet a megkérdezettek fele biztosan felismert. Azok, akik rendszeresen termálvizes élőhelyeken horgásztak, több idegenhonos növényt tudtak helyesen azonosítani.

Miért értékes a horgászok tudása?

Dr. Löki Viktor, a kutatás vezetője hangsúlyozta: már korábban bebizonyosodott, hogy tudományos szempontból az is hasznos, ha egy horgász név nélkül, de biztosan felismer egy fajt. Ez ugyanis gyakran pontos helyszíni megfigyelésekkel és részletes környezeti információkkal párosulhat.

A friss tanulmány azt mutatja, hogy ez a fajta tudás nemcsak őshonos, hanem idegenhonos növények esetében is értékes. A horgászok tehát olyan „szemfüles” partnerei lehetnek a kutatóknak, akik sokkal több adatot szolgáltathatnak, mint azt korábban gondolták.

Rejtett kockázatok: amikor a horgász segíti az inváziót

A kutatás egy másik érdekes megállapítása, hogy a horgászok – akár tudtukon kívül – elő is segíthetik az idegenhonos élőlények terjedését. A megkérdezett 72 horgász közül 16 foglalkozott akvarisztikával, és közülük ketten elismerték, hogy korábban akváriumból származó fajokat engedtek vissza a természetbe. Az egyik esetben egy vízinövényt (kagylótutaj), a másikban egy aranyhalat.

Bár két eset kevésnek tűnhet, az invázióbiológia tapasztalatai szerint már ennyi is elegendő lehet ahhoz, hogy egy adott helyszínen új, invazív populáció alakuljon ki.

Mit kell tenni a jövőben?

A kutatók szerint a horgászok környezettudatossága folyamatosan fejlődik, de szükség van célzott nevelési programokra is. Nemcsak az idegenhonos halak, hanem a vízinövények és más élőlények felismerésére, kezelésére és megelőzésére is nagyobb hangsúlyt kell fektetni.

Ugyanakkor a horgászok alapos terepi megfigyelései miatt kulcsfontosságú partnerek lehetnek az ökológusok számára a korai észlelésben – abban, hogy még azelőtt felfedezzenek egy inváziót, mielőtt az súlyos ökológiai károkat okozna.

A teljes angol nyelvű tanulmány szabadon hozzáférhető itt

A A horgászok nélkül a kutatók sokkal kevesebbet tudnának a magyar vizekről! bejegyzés először Sajtóközlemények-én jelent meg.

Gyerekek, egyetemi oktatók, természetvédők – mindenki pecabotot ragadott az idei jubileumi soproni horgászversenyen. A halfogás brutális mennyiséget ért el, de akadt, akinek egy falat sem akadt horogra…

Jubileumi évéhez érkezett a Soproni Egyetem egyik legnépszerűbb közösségi rendezvénye: 2025. június 7-én immár 25. alkalommal rendezték meg az egyetemi horgászversenyt, ezúttal azonban egy teljesen új helyszínen – a Fehér úti tavon –, és rekordszámú résztvevővel.

A verseny idén új vizekre evezett: nemcsak az egyetemi oktatók, hallgatók és dolgozók vehettek részt, hanem a Tanulmányi Erdőgazdaság Zrt. (TAEG Zrt.) és a Fertő-Hanság Nemzeti Park Igazgatóság munkatársai is meghívást kaptak. A bővítés célja az volt, hogy összekovácsolja a természetbarát közösséget – és úgy tűnik, a halfogásban is versenyre keltek!

Összesen 24 horgász nevezett be, köztük 5 gyermek, akiknek külön kategóriában hirdettek eredményt. A verseny során folyamatosan mérték a fogásokat, hogy a halakat ne terheljék túl, de így is 179,65 kiló hal akadt horogra, mindössze 5 óra alatt!

A verseny legnagyobb trófeája egy 6 kilós példány volt, amit Iván István (TAEG Zrt.) zsákmányolt – ő végül a második helyen zárt, 28,735 kg összfogással. A győztes: Bedics István egyetemi hallgató (SOE EMK), aki majdnem 30 kilónyi halat terelt a szákba. A harmadik helyen Dr. Horváth Norbert egyetemi docens végzett 20,22 kilóval.

A legkisebbek között Turi Levente Csaba vitte el a pálmát, 5,96 dekagrammos fogásával, míg a Puskás testvérek – Ida és Levente – álltak még dobogóra.

Habár 9 résztvevőnek nem jött be a szerencse, szeptemberben újabb esélyt kapnak: újra megrendezik a horgásznapot.

Az esemény fényét emelte, hogy Dr. Barcza Attila országgyűlési képviselő is jelen volt, és részt vett az ünnepélyes díjátadón. A kupákat a SMAFC, a soproni egyetemi sportklub biztosította, amely nemrég hozta létre horgászsport-szakosztályát.

A díjátadót követően vadpörkölttel zárták a napot, melyet Dr. Rétfalvi Tamás, az EMK intézetigazgatója főzött mesteri módon.

A rendezvény létrejöttéhez több egyetemi kar, a Selmeci Társaság, az Universitas Fidelissima Kft., valamint a TAEG Zrt. és a SMAFC is hozzájárult. A szervezést Dr. Bartha Dénes, Prof. Dr. Magoss Endre, Dr. Horváth Norbert és Dr. Bak Miklós koordinálta.

A Horgászszenzáció Sopronban: Egy hallgató közel 30 kiló halat zsákmányolt! bejegyzés először Sajtóközlemények-én jelent meg.