A horgászok kulcsszerepe az inváziós vízinövények felismerésében
Miért fontosak a horgászok az ökológiai kutatásban?
Az elmúlt évtizedekben egyre több kutató figyelt fel arra, hogy a szabadidős horgászok tapasztalatai és megfigyelései értékesek lehetnek a természetvédelmi munkában. Magyarországon a regisztrált horgászok száma kevesebb mint öt év alatt megduplázódott, és 2024 májusára átlépte az egymilliós határt. Ez azt jelenti, hogy soha nem volt még ennyi ember, aki rendszeresen figyeli a hazai vizeket.
Mindez óriási lehetőséget rejt magában az ökológusok számára, hiszen a horgászok gyakran olyan változásokat is észrevesznek a vizek élővilágában, amelyeket más módon nehéz lenne nyomon követni.
Nemzetközi kutatás magyar részvétellel
A HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont munkatársai 2024 februárjában publikáltak egy tanulmányt az Aquatic Conservation: Marine and Freshwater Ecosystems című rangos nemzetközi folyóiratban. A kutatás célja az volt, hogy feltárja: mennyire ismerik a magyar horgászok az idegenhonos – vagyis nem őshonos – vízinövényeket, és milyen benyomásaik vannak ezekről.
2021 decembere és 2023 májusa között 72 horgásszal készítettek interjút négy különböző hazai víztestnél: a Hévízi kifolyónál, a Fényes-forrásnál, a Balatonon és a Velencei-tónál. A helyszínek között két termálvizes és két hagyományos édesvízi élőhely szerepelt.
Hogyan zajlott a vizsgálat?
A kutatók 12 idegenhonos vízinövény fotóját mutatták meg a horgászoknak. Arra voltak kíváncsiak, felismerik-e a fajokat, akár névvel, akár anélkül. Emellett rögzítették a horgászok véleményét és tapasztalatait az invazív növények hatásairól is.
Az eredmények szerint bár a legtöbb horgász nem tudta pontosan megnevezni az összes fajt, legalább négyet a megkérdezettek fele biztosan felismert. Azok, akik rendszeresen termálvizes élőhelyeken horgásztak, több idegenhonos növényt tudtak helyesen azonosítani.
Miért értékes a horgászok tudása?
Dr. Löki Viktor, a kutatás vezetője hangsúlyozta: már korábban bebizonyosodott, hogy tudományos szempontból az is hasznos, ha egy horgász név nélkül, de biztosan felismer egy fajt. Ez ugyanis gyakran pontos helyszíni megfigyelésekkel és részletes környezeti információkkal párosulhat.
A friss tanulmány azt mutatja, hogy ez a fajta tudás nemcsak őshonos, hanem idegenhonos növények esetében is értékes. A horgászok tehát olyan „szemfüles” partnerei lehetnek a kutatóknak, akik sokkal több adatot szolgáltathatnak, mint azt korábban gondolták.
Rejtett kockázatok: amikor a horgász segíti az inváziót
A kutatás egy másik érdekes megállapítása, hogy a horgászok – akár tudtukon kívül – elő is segíthetik az idegenhonos élőlények terjedését. A megkérdezett 72 horgász közül 16 foglalkozott akvarisztikával, és közülük ketten elismerték, hogy korábban akváriumból származó fajokat engedtek vissza a természetbe. Az egyik esetben egy vízinövényt (kagylótutaj), a másikban egy aranyhalat.
Bár két eset kevésnek tűnhet, az invázióbiológia tapasztalatai szerint már ennyi is elegendő lehet ahhoz, hogy egy adott helyszínen új, invazív populáció alakuljon ki.
Mit kell tenni a jövőben?
A kutatók szerint a horgászok környezettudatossága folyamatosan fejlődik, de szükség van célzott nevelési programokra is. Nemcsak az idegenhonos halak, hanem a vízinövények és más élőlények felismerésére, kezelésére és megelőzésére is nagyobb hangsúlyt kell fektetni.
Ugyanakkor a horgászok alapos terepi megfigyelései miatt kulcsfontosságú partnerek lehetnek az ökológusok számára a korai észlelésben – abban, hogy még azelőtt felfedezzenek egy inváziót, mielőtt az súlyos ökológiai károkat okozna.
A teljes angol nyelvű tanulmány szabadon hozzáférhető itt
