Egyre több jel utal arra, hogy 2025 nem a fellendülés éve lesz, hanem a szerkezeti átalakulásoké, amelyek tömegek munkahelyét sodorhatják veszélybe. A hazai ipari szektorban már most is érezhető a nyomás: csökkenő megrendelések, bizonytalan kilátások és egyre szigorodó költségkontroll formálja át a vállalatok működését.

Ebben a környezetben sok cég számára már nem az a kérdés, hogyan növekedjen, hanem az, hogyan élje túl a következő időszakot.

Tömeges létszámcsökkentések nyomában

A legfrissebb adatok riasztó képet festenek.
2024 áprilisa és 2025 áprilisa között a 15 legnagyobb hazai gyárnál összesen 4655 fővel csökkent a dolgozói létszám, ami közel 8 százalékos visszaesést jelent. A vizsgált vállalatok többségénél ma kevesebben dolgoznak, mint egy évvel korábban.

Ráadásul a hivatalos számok sokszor csak a jéghegy csúcsát mutatják. A kölcsönzött munkaerő leépítése jellemzően megelőzi az állandó dolgozók elbocsátását, így a valós veszteség ennél is nagyobb lehet.

Már nem csak a fizikai dolgozók vannak veszélyben

A leépítések korábban főként a betanított és szakmunkás réteget érintették, mára azonban a szakértői és vezetői pozíciók sincsenek biztonságban. Egyre több vállalat kényszerül létszámstop bevezetésére, ami megakadályozza a távozó kulcsemberek pótlását.

Az így kialakuló kompetenciahiány komoly működési kockázatot jelent: lassulnak a döntési folyamatok, nő a hibázás esélye, és hosszú távon sérül a szervezeti stabilitás.

Miért torpant meg a hagyományos toborzás?

A klasszikus munkaerő-felvétel sok cégnél ma már túl nagy kockázatot jelent.
A hosszadalmas kiválasztási folyamat, a betanítás költségei és a bérnyomás mellett a gazdasági bizonytalanság is bénítóan hat a döntéshozókra.

A 2025-ös HR-trendek szerint a cégvezetők egyszerre küzdenek:

• költségnövekedéssel,
• csökkenő produktivitással,
• automatizációs nyomással,
• és krónikus szakemberhiánnyal.

Ebben a helyzetben egy rossz felvételi döntés akár súlyos pénzügyi következményekkel is járhat.

Interim menedzsment: válságmegoldás vagy túlélési stratégia?

A bizonytalan piaci környezet egyre több vállalatot terel rugalmas megoldások felé. Az interim menedzsment olyan ideiglenes, de azonnal bevethető szakmai kapacitást kínál, amely nem igényel hosszú távú elköteleződést.

„A mostani gazdasági környezetben a klasszikus toborzás sok esetben nem járható út: bérköltség, hosszú betanítás, bizonytalan jövő. Egy interim szakemberrel viszont gyorsan, célzottan és hosszú távú kötelezettségek nélkül tudunk szakértői-vezetői kapacitást biztosítani – pontosan akkor, amikor a cégnek a stabil működés a legfontosabb”

– mondja Nagy András, a Tribound Management ügyvezető partnere.

2025 vége még keményebb lehet

Az ipari visszaesés, a bérfeszültségek és a piaci bizonytalanság alapján sok szakértő attól tart, hogy a leépítések nem érnek véget, sőt: 2025 második felében tovább gyorsulhatnak.

Ebben a környezetben az interim menedzsment már nem pusztán áthidaló megoldás, hanem tudatos válságkezelési stratégia, amely segíthet elkerülni a működés összeomlását akkor is, amikor a munkaerőpiac egyre szűkül.

A Állások tízezrei kerülhetnek veszélybe: mit hoz a következő év? bejegyzés először Sajtóközlemények-én jelent meg.

Ki hány feladatot végzett el a héten? Mettől meddig voltak bent az irodában? Ezek a kérdések korábban gyakran felmerültek a teljesítményértékelések során, főként a feladatmaximalizálásra építő szervezeteknél. Azonban ma már egyre több vállalat olyan, rugalmasabb és támogatóbb rendszereket alkalmaz, amelyek a dolgozók igényeihez és készségeihez, valamint a munkaerőpiac változásaihoz alkalmazkodnak. Kispéter Almával, a Profession.hu HR Business Partnerével beszélgettünk a teljesítményértékelés új trendjeiről.

Hagyományos éves értékelések helyett folyamatos visszajelzés

Ha visszatekintünk az elmúlt évtizedek gyakorlatára, sokaknak eszébe jutnak az év elején kitűzött SMART-célok és az év végi „rettegett” értékelő beszélgetés, amely a bónusz vagy előléptetés kimenetelét befolyásolta. A modern trendek azonban a rendszeres, informális visszajelzések irányába mozdultak el.

Az éves értékeléseket gyakran negyedéves vagy havi beszélgetések váltják ki, ahol a vezetők azonnali visszajelzést adhatnak a munkavállalóknak, összekapcsolva azt az egyéni célokkal. Ez lehetővé teszi, hogy a csapatok jobban ismerjék a dolgozók erősségeit és kihívásait, és időben támogassák őket az előrelépéshez.

„A hangsúly ma már nem a feladatok mennyiségén, hanem a szakmai fejlődésen, az új készségek elsajátításán és a karrierút építésén van. Ez sokkal inkább hozzájárul a hosszú távú elköteleződéshez, mint a „feladatmaximalizálás” egy adott pozícióban” – emelte ki Alma.

Generációs különbségek a motivációban

A teljesítményértékelési rendszerek újragondolása nemcsak a munkaszervezési folyamatok miatt vált szükségessé, hanem a generációk eltérő elvárásai miatt is. Kispéter Alma összefoglalta:

• Baby boomerek: a biztonság és a stabil munkahely motiválja őket, lojalitásuk elismerése fontos.
• X generáció: függetlenség, szakmai fejlődés, munka–magánélet egyensúlya a prioritás.
• Y generáció (millenniumi): folyamatos visszajelzés, rugalmas munkavégzés és fejlődési lehetőségek.
• Z generáció: gyors visszacsatolás, átlátható karrierút, értékalapú munka és digitális munkakörnyezet.

„Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy egy fiatalabb munkavállaló jobban igényli a sűrűbb, rövidebb ciklusú visszajelzést, míg az idősebb generáció inkább a hosszabb távú célokban és stabilitásban találja meg a motivációt, de a rendezett munka-magánélet egyensúlyért mindenki hálás.”

Mikromenedzsment helyett együttműködés

Az elmúlt években egyre több szervezet kérdőjelezi meg a hagyományos, feladatokra és ledolgozott órákra épülő értékelési módszereket. A hatékony teljesítménykövetés a közös célokról és az értékteremtésről szól, nem pedig az időről vagy a darabszámról.

Kispéter Alma szerint számos eszköz segíti a fókusz áthelyezését:

• Célkitűzés-alapú rendszerek, ahol a dolgozók pontosan tudják, milyen eredmények felé haladnak.
• Projekt- és feladatkövető platformok (pl. Trello, Jira, Asana), amelyek az átláthatóságot szolgálják.
• Objektív mérőszámok (KPI-ok), amelyek az eredményt és a minőséget mérik, nem a ledolgozott órát.

„A siker megítélésében érdemes figyelembe venni a célok teljesülését, a munka minőségét, az ügyfél- vagy belső elégedettséget, együttműködést, valamint a kompetenciafejlődést. Fontos, hogy világos, pontos célkitűzéseket kapjanak a dolgozók, és támogassuk őket azok elérésében a vezetők, vagy szeniorabb kollégák szakmai segítségével, példamutatásával. Szintén fontos pillér, hogy tegyük őket érdekeltté a jó teljesítésre.”

Hogyan alakítsuk ki az új értékelőrendszert?

• Rendszeresség és rugalmasság: a visszajelzés folyamatos, ne csak évente történjen.
• Emberközpontúság: a számok mellett számít a kreativitás, a csapatmunka és a problémamegoldás.
• Fejlődési lehetőségek: integráljunk képzéseket, mentorálást és belső mobilitást.
• Adatok + empátia: objektív KPI-ok mellett vezetői és csapattársi visszajelzések.
• Digitális támogatás: használjunk HR-rendszereket, amelyek egyszerűsítik és átláthatóvá teszik a folyamatokat.

A Generációs különbségek a munkahelyen: így értékelik ma a fiatalok a vezetőket bejegyzés először Sajtóközlemények-én jelent meg.

minden második dolgozó a nyaralás alatt is munkára kényszerül

A szabadság – ami elvileg a pihenés, kikapcsolódás és feltöltődés ideje – sok magyar munkavállaló számára csak illúzió. Egy friss felmérés szerint a dolgozók fele még a nyaralás alatt sem tud teljesen elszakadni a munkahelyétől. Sőt, sokaknál nem is létezik helyettesítési rendszer, így kénytelenek maguk megoldani a problémákat – akár a tengerparton, akár a Balaton partján ülnek.

Miért nem tudunk elszakadni a munkától?

A Profession.hu kutatása szerint a magyar dolgozók 20%-ának munkahelyén egyáltalán nincs helyettesítési rendszer. Ez azt jelenti, hogy ha valaki elmegy szabadságra, senki nem veszi át a feladatait. Tízből öten kisebb fennakadásokról számoltak be, míg három dolgozó teljesen elégedett volt e téren.

A helyzet következménye: a munkavállalók sokszor laptopot, telefont visznek magukkal a nyaralásra, és a szabadidőben is céges ügyeket intéznek.

Telefon és e-mail a napernyő alatt

A dolgozók fele rendszeresen fogad céges telefonhívásokat a szabadsága alatt.

• 29% csak akkor veszi fel, ha valóban fontosnak érzi.
• 21% viszont minden egyes hívásra válaszol – akár este tízkor is.

A céges e-mailekkel hasonló a helyzet:

• 22% naponta ellenőrzi a levelezést,
• 60% csak a legfontosabb üzenetekre válaszol,
• 16% minden levélre reagál,
• míg 24% ugyan átfutja az e-maileket, de válasz nélkül hagyja őket.

Nem meglepő, hogy sokan a nyaralás alatt is dolgoznak, ezért 42%-uknak nincs is felhalmozódott munkája, amikor visszatérnek – hiszen elintézték mindent a pihenés közben.

Mennyi időt töltünk szabadságon?

A magyar dolgozók idén átlagosan 12 nap szabadságot terveztek.

• Gyermekesek: 14 nap
• Gyermektelenek: 11 nap
• Fizikai dolgozók: 11 nap
• Felsővezetők, igazgatók: 14 nap

A szakértők szerint a regenerálódáshoz legalább két hétre lenne szükség, de ez a legtöbb esetben nem valósul meg.

Hol nyaralunk?

A recesszió nem vette el a magyarok kedvét az utazástól. A felmérés szerint:

• 39% ugyanannyit költ nyaralásra, mint tavaly,
• 31% többet,
• 30% kevesebbet.

A munkavállalók kétharmada belföldön pihen: a többség néhány napos kiruccanást tervez, míg 19% legalább egy hetes nyaralást. Külföldre a dolgozók egyharmada utazik – 16% rövid időre, 22% legalább egy hétre.

Ki dönt a szabadság időpontjáról?

A dolgozók fele szerint a munkahelyükön a vezetőség beleszólhat a szabadság időpontjába. 22%-uknak konkrét idősávban kellett kivenniük a szabadnapokat.

Bár a többség szerint a főnökök nem akadályozzák a szabadságot, mégis előfordulnak kellemetlen esetek:

• 71% soha nem tapasztalt tiltást,
• 18% egyszer,
• 11% többször is találkozott ezzel.

Különösen a 25 év alatti fiatalok és az alacsony végzettségűek szenvednek a szabadságmegvonástól.

A szakértők figyelmeztetnek: az egészségünk bánhatja

Ha valaki hosszú távon sem tud kikapcsolni, annak súlyos mentális következményei lehetnek. A szakértők hangsúlyozzák: a munkáltatóknak és a dolgozóknak közös érdeke, hogy a pihenés valóban pihenés legyen – ne pedig a munkavégzés új helyszíne. – áll a Profession.hu közleményében.

A A tengerparton is csörög a céges telefon – így nyaralnak a magyarok bejegyzés először Sajtóközlemények-én jelent meg.

Friss közlések alapján 2025 júniusában mindössze 4 679 000 fő dolgozott Magyarországon, miközben a munkanélküliség 212 ezer főt, azaz 4,3 százalékot tett ki.

Egy éve még 49 000-rel többen voltak munkában ugyanebben az időszakban.

Munkanélküliség: a háromhavi átlag inkább ront, mint javít

Bár az egyhavi adat szerint a ráta maradt a korábbi szinten (4,3 %), a bővebb, április–júniusi háromhavi átlag már 4,5 %-os munkanélküliségi rátát mutat.
Ez 210–220 ezer álláskeresőt jelent, ami nőtt a tavalyihoz képest.

Főbb okok: fogyó népesség és gyenge gazdaság

A visszaesés legfőbb tényezője a 25–54 éves, munkaképes korú népesség fogyása, így a foglalkoztatottak száma csökken.
Emellett a gazdaság teljesítménye stagnál, az OECD előrejelzése szerint a GDP 2025-re alig nő majd (0,9 %), míg a beruházások és a bizalom gyenge marad.

Munkaerőpiaci nyomás nő

Az elemzők szerint a piac egyre kevésbé rugalmas: a munkaerő szükséglete és kínálata egyszerre gyengül, így a rövid távú kilábalás nem valószínű.
A átlagos álláskeresési idő viszont tartósan magas, átlagosan 12,2 hónapig tart, és a munkanélküliek 32–33 %-a már legalább egy éve állás nélkül van.

Munka nélkül maradtak regisztráltak

A nyilvántartott álláskeresők száma június végén közel 220 000, ami ugyan csökkent enyhén tavalyhoz képest, de a hosszabb távú munkanélküliség magas: a regisztráltak 31,8 %-a több mint egy éve nem talál munkát.

Mit mondanak a döntéshozók és elemzők?

• A jegybank szerint a gazdasági teljesítmény gyenge, ezért nem csoda, hogy a munkaerőpiac sem erősödik.
• Az ING elemzői szerint: „a munkaerőpiac lassan átrendeződhet, és ha a gazdaság nem lendül fel, akkor cégek béremeléssel és létszámleépítéssel reagálhatnak”.

Egyéni hatások: mi történik velünk?

A foglalkoztatási ráta – mely a 15–64 éves korosztályban dolgozók aránya – gyakorlatilag stagnált, 74,9 %-on áll.
Ez azt mutatja, hogy bár összességében kevesebben dolgoznak, a munkaerő-aktivitás aránya még nem zuhant drasztikusan vissza.

A Munka nélkül maradók aránya nő – a statisztikák mögött komoly problémák lehetnek bejegyzés először Sajtóközlemények-én jelent meg.

A magyar munkavállalók döntő többsége pozitív munkahelyi légkörről számolt be – derül ki a Profession.hu legfrissebb, országos reprezentatív kutatásából, amely 1000 fő online megkérdezésével zajlott 2025 júniusában. A válaszadók 70%-a szerint barátságos és támogató a munkahelyi hangulat: 23% kifejezetten jónak, 47% inkább jónak ítélte meg azt.

Különösen a kisebb vállalkozásoknál érzékelhető kedvezőbb légkör, ami a közvetlenebb kapcsolatoknak és családiasabb környezetnek is betudható. Emellett azok, akik napi négy órát dolgoznak, még jobb közérzetről számoltak be, ami arra utal, hogy a rövidebb munkaidő kedvezően befolyásolhatja a munkavállalók hangulatát.

Sokan – közel 60% – úgy vélik, hogy az otthoni munkavégzés rontaná az emberi kapcsolatokat, ha nem lenne lehetőség személyes találkozásra. Ennek ellenére azok, akik már kipróbálták a home office-t, pozitívabb tapasztalatokról számolnak be: 18%-uk szerint javult, 56%-uk szerint nem változott a kollégáikkal való kapcsolatuk minősége.

A kollégákkal való kapcsolattartás nem csak a munkáról szól: a dolgozók több mint fele szokott munkaidőn kívül is találkozni a munkatársaival. Leggyakoribbak az ünnepi rendezvények (45%), a csapatépítők (37%), valamint a kötetlen bulik (23%). A különleges események – például sport- vagy egészségnapok – is kedvelt alkalmak a személyes kapcsolatok erősítésére (17% említette).

A baráti beszélgetések jellemzően a munkahelyi ebédek alatt vagy az irodában zajlanak (38%), de egyre többen használnak online platformokat is: a Messenger, Viber és Facebook-csoportok a legnépszerűbbek ebben.

A kutatás egyik legpozitívabb eredménye, hogy a dolgozók háromnegyede nyitott arra, hogy a munkán kívül is fenntartsa a jó kapcsolatot kollégáival – ami a hazai munkahelyek emberközpontú kultúráját is jól mutatja.

A Meglepő: a home office nem rontotta, inkább javította a munkahelyi kapcsolatokat! bejegyzés először Sajtóközlemények-én jelent meg.

A nyári szezon hagyományosan a diákmunka főszezonja. Ilyenkor lendülnek be az éttermek, fesztiválok, hotelek – és velük együtt a diákmunka-hirdetések is. De 2025-ben minden másként alakult. A cégek ugyanis már januártól kezdve kiemelt érdeklődést mutattak a fiatal munkavállalók iránt – annyira, hogy a nyárra jellemző „hirtelen fellendülés” idén el is maradt. A Profession.hu friss adatai szerint már év elején kilőttek a diákokat célzó álláshirdetések.

A trend világos: a vállalatok nem csupán szezonmunkásként, hanem egyre inkább állandó munkaerőként tekintenek a fiatalokra. A cégek számára a diákmunka nemcsak rugalmas és költséghatékony megoldás, hanem egyfajta „próbafutás” is lehet, amiből akár hosszú távú munkaviszony is kialakulhat. Ráadásul a munkáltatóknak a diákok után csak a bruttó bért és egy szövetkezeti díjat kell fizetniük, így a konstrukció különösen vonzó.

Már januárban dupláztak

A 2025-ös év első három hónapja minden eddigit felülmúlt: januárban 43%-kal, februárban 16%-kal, márciusban pedig 34%-kal több diákoknak szóló állás jelent meg a Profession.hu-n, mint egy évvel korábban. Ez azt mutatja, hogy a cégek már jóval korábban elkezdték feltölteni a pozíciókat, nem várva meg a nyári rohamot.

A legnagyobb kereslet továbbra is a következő területeken tapasztalható:

• szakmunka,
• vendéglátás, idegenforgalom, szállodaipar,
• irodai és adminisztratív munkák.

A bérezés tekintetében a technológiai és IT-szektor viszi a prímet. A hirdetések kétharmada már pontos bérinformációt is tartalmaz, a legjobban fizető területeken – mint például az IT-fejlesztés (2634 Ft/óra), IT-üzemeltetés (2589 Ft/óra), és üzleti támogatóközpontok (2477 Ft/óra) – jóval a diákátlag fölött lehet keresni. Mindezek mellett a diákok leginkább adminisztratív munkákra jelentkeznek, amit a szakmunka és a fizikai segédmunka követ.

Területi bontásban Budapest vezet, ezt követik Pest megye, Győr-Moson-Sopron, Hajdú-Bihar és Fejér vármegyék.

Előbb túlpörögtek, aztán megtorpantak

Nemcsak a hirdetések száma nőtt látványosan, hanem a diákok aktivitása is: januárban 16%-kal, februárban pedig már 35%-kal több jelentkezés érkezett, mint 2024-ben. Azonban márciusra és áprilisra ez a lendület némileg alábbhagyott – ekkor 14, majd 5 százalékos visszaesés volt tapasztalható a jelentkezések számában, pedig a pozíciók száma továbbra is magas maradt.

Mi áll a háttérben?

Tüzes Imre, a Profession.hu üzletfejlesztési igazgatója szerint több tényező is közrejátszik abban, hogy a diákmunkák már nem csak nyári jelenségként jelennek meg a munkaerőpiacon:

„A hazai demográfiai viszonyokból fakadó csökkenő munkaerőállomány, valamint az egyes szektorokban jellemző fokozódó jelölthiány mellett a foglalkoztatási keretek változásai is folyamatosan alakítják a diákmunka iránti keresletet mind a munkaadók, mind a munkavállalók részéről. Ilyen jelentős hatású módosulás volt az elmúlt időszakban például az egyszerűsített foglalkoztatás költségeinek többlépcsős emelkedése és időkeretének limitálása, illetve a 25 év alattiak személyi jövedelemadó mentességének bevezetése. E tényezők következtében a diákmunkák iránti, korábban jellemző szezonális igény helyett ma már egyre inkább állandó munkaerőként támaszkodnak a cégek a fiatalokra.”

A Többet keresnek a diákok, mint valaha – nézd, mennyit fizetnek egy óráért! bejegyzés először Sajtóközlemények-én jelent meg.

A munkaerőpiac forr, a cégek toboroznak – de immár nem csak itthon. A Randstad legfrissebb kutatása szerint egyre több magyar munkavállaló kerül be a nemzetközi HR-stratégiák célkeresztjébe. A szakemberekért folyó verseny nem ismer határokat – sőt, egyre többen a határokon túl keresik a megoldást a munkaerőhiányra.

Hazahívó szó: újra vonzó lehet Magyarország

A globális trendek alapján a magyarországi munkaadók is kezdenek újra felfedezni egy értékes forrást: a külföldön dolgozó, tapasztalt magyar munkavállalókat. Ezek az emberek nyelvtudással, nemzetközi rutinokkal és alkalmazkodóképességgel térnének vissza – ha a feltételek stimmelnek.

A kutatás szerint:

• a magyar munkavállalók 31%-a nemzetközi környezetben szeretne dolgozni,
• ugyanakkor nőtt azok száma is, akik itthon, de multikulturális csapatban keresnek lehetőséget,
• a hazatérés egyik kulcstényezője a stabil munkahelyi környezet és a rugalmas munkavégzés lehetősége.

A cégek figyelme a határokon túlra vetül

A hazai HR-esek új források után kutatnak: egyre többen nyitnak a külföldi toborzás, valamint a hazatérni vágyó magyar szakemberek felé. A cél: sokszínű, jól képzett és azonnal bevethető munkaerő megtalálása.

Ezt erősíti a Randstad HR-stratégiai javaslata is, amely szerint:

• a belső (már meglévő) tehetségbázis erősítése mellett
• a külföldön élő magyar és nemzetközi szakemberek célzott megszólítása is komoly előnyt jelenthet.

Kihívások: nem elég behozni, meg is kell tartani őket

A beilleszkedés kulcskérdés. Egy új országba vagy munkahelyre érkező dolgozót nem csak a szerződéssel, hanem a valós támogatással is meg kell győzni. A kulturális különbségek kezelése, a beilleszkedési programok és az inkluzív munkahelyi környezet kulcsfontosságúak.

A jövő nyitott – és globális

A nemzetközi toborzás már nem opció, hanem versenyelőny. A kérdés csak az: ki használja ki elsőként okosan?

Forrás: Randstad

A Ki fog itt dolgozni? – A cégek már nem csak itthon keresnek tehetséget bejegyzés először Sajtóközlemények-én jelent meg.

Magyarországon többnyire nem önként választott „hobbi”, hanem megélhetés miatt alakul így…

Miközben a nyugdíjas éveket sokan a pihenés időszakának tekintik, hazánkban egyre több idős korú ember kénytelen visszatérni – vagy épp nem is hagyja el – a munka világát. Orvosok, tanárok, pénztárosok – rengetegen közülük nyugdíj mellett is aktívan dolgoznak. De vajon miért? És hogyan áll Magyarország ezzel a trenddel az uniós mezőnyben?

Már minden negyedik orvos nyugdíjas korú – de dolgozik

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint 2023-ban több mint 10 ezer nyugdíjas orvos dolgozott Magyarországon. Ez azt jelenti, hogy a 43 ezer aktív orvos közel egynegyede 65 év feletti! Sőt, meglepő módon a 70 év felettiek száma még a 65–69 éves kollégáknál is magasabb.

Területileg a legnagyobb arányban Budapesten és Pest vármegyében dolgoznak nyugdíjas orvosok, de Csongrád-Csanád és Baranya vármegyékben is jóval az országos átlag felett van a számuk.

Pedagógusoknál is tombol az „örök aktív kor”

Az oktatásban sem jobb a helyzet. A Grantis által kikért KSH-adatok szerint az idei tanévben 5488 nyugdíjas pedagógus dolgozik főállásban, közülük a legtöbben általános iskolákban. Csak ebben az intézménytípusban 2871 fő tanít nyugdíj mellett. A közeljövőben ez a szám még nőhet, mivel jelenleg több mint 9300 tanár 60–64 év közötti, tehát hamarosan nyugdíjba vonul, de sokan közülük várhatóan aktívak maradnak.

Fontos kiemelni, hogy ezek a számok csak a főállású dolgozókat fedik le – a mellékállású, egyetemeken oktató, szakképzésben résztvevő tanárokkal együtt a valódi szám jóval magasabb lehet.

Miért dolgoznak nyugdíj után is? – Anyagi kényszer, hivatástudat, munkaerőhiány

A háttérben több ok is húzódik:

• Anyagi szükség: A mediánnyugdíj jelenleg 214 490 forint, azaz a nyugdíjasok fele ennyi vagy ennél kevesebb juttatásból él havonta. Ehhez képest csak 160 ezer nyugdíjas kap legalább 400 ezer forintot – ez már megközelíti az aktív fizetéseket.
• Munkaerőhiány: Az egészségügy és az oktatás területén súlyos szakemberhiány van, így az intézmények sok esetben kénytelenek az idősebb munkavállalókra támaszkodni.
• Elhivatottság: Különösen az orvosok és pedagógusok körében jellemző, hogy a szakmát hivatásnak tekintik, így nem ritka, hogy saját elhatározásból folytatják tovább a munkát nyugdíjasként is.

Hogyan áll Magyarország az EU-hoz képest?

Magyarországon a 65 év feletti lakosság több mint 8%-a vállal munkát, ami rekordszintnek számít az elmúlt évtizedek viszonylatában – derül ki a Portfolio és a Pénzcentrum elemzéseiből. Ez az arány már a nyugat-európai szintet közelíti.

Összehasonlításképp:

Hazánk tehát az uniós élmezőnyhöz tartozik a dolgozó nyugdíjasok arányában, és a tendencia növekvő.

Ez jó vagy rossz? – Kétélű jelenség

Előnyök:

• Az idősek tapasztalata és tudása értékes lehet, különösen a hiányszakmákban.
• A munkavégzés hozzájárulhat a mentális frissesség megőrzéséhez.
• Közösségi kapcsolatok fenntartása révén segíthet az elszigetelődés elkerülésében.

Hátrányok:

• Ha sok nyugdíjas dolgozik, a fiatalok előmenetele és elhelyezkedése nehezebbé válhat.
• A túlterhelt idős munkavállalók egészségügyi kockázatai is megnőnek.
• A jelenség gyakran anyagi kényszer miatt alakul ki, nem önkéntes döntésként.

Szakértők szerint a helyzet hosszú távon nem fenntartható, hiszen a nyugdíjas munkaerőre való túlzott támaszkodás elfedi a strukturális munkaerőproblémákat az egészségügyben és oktatásban is.

Mi a megoldás? – Privát nyugdíjmegtakarítás, ha nem akarsz dolgozni 70 évesen

A jelenlegi nyugdíjrendszerben az első nyugdíj összege az utolsó fizetés kb. 60%-a, ez az arány viszont várhatóan tovább csökken a következő évtizedekben. Ha valaki el akarja kerülni, hogy időskorában is dolgoznia kelljen, a privát nyugdíj-előtakarékosság lehet az egyik legésszerűbb út.

Például egy félmilliós havi privát nyugdíj eléréséhez elegendő lehet már 30 éves korban havi 42 ezer forintot félretenni, de még 35 évesen kezdve is kivitelezhető ez havi 60 ezerből. Az állami rendszertől eltérően ez a megtakarítás akár egy összegben is felvehető, ráadásul 65 évesen garantáltan hozzáférhető, függetlenül a hivatalos nyugdíjkorhatártól.

Dolgozó idősek országa lettünk – te így képzeled el az öregkort?

A számok és trendek világosan mutatják: Magyarországon egyre többen nem tudnak vagy nem akarnak leállni a munkával nyugdíjasként sem. De az is világos, hogy sokan nem szabad akaratból döntenek így. Ezért érdemes időben gondolni a jövőre – és előkészíteni egy olyan öregkort, amely valóban a pihenésről és nem a túlélésről szól.

További statisztikai adatok: Grantis

A Miért dolgozik még mindig ennyi nyugdíjas? Az okok meglepők! bejegyzés először Sajtóközlemények-én jelent meg.