Újabb házisertés-állományban mutatta ki az afrikai sertéspestis (ASP) vírusát a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal laboratóriuma. A fertőzést egy Somogy vármegyei, mintegy 1850 hízósertést tartó gazdaságban igazolták, ahol a megbetegedésre utaló tünetek miatt már korábban megkezdődött a vizsgálat. Az országos főállatorvos a laboreredmény után azonnal elrendelte a szükséges járványügyi intézkedéseket, az érintett állomány felszámolása pedig jelenleg is zajlik.

A Nébih közlése szerint a vírus jelenlétét 2026. augusztus 9-én erősítette meg a laboratóriumi vizsgálat. A somogyi gazdaságban általános tünetek – többek között láz, gyengeség, hasmenés és elhullás – hívták fel a figyelmet arra, hogy komolyabb állategészségügyi probléma állhat a háttérben. A szükséges mintavételt követően vált egyértelművé, hogy az állományt az afrikai sertéspestis fertőzte meg.

Azonnal lezárták a gazdaságot

A pozitív laboreredmény után dr. Nemes Imre országos főállatorvos haladéktalanul elrendelte az érintett gazdaság lezárását, valamint a járvány megfékezéséhez szükséges intézkedések végrehajtását. A telep Magyarország már fertőzött besorolású területén található, ahol korábban a vadon élő vaddisznók körében is kimutatták az afrikai sertéspestis vírusát.

A mostani eset azért is jelentős, mert ezúttal nem csupán a vadon élő állatok között mutatták ki a fertőzést: a vírus egy nagy létszámú házisertés-állományban is megjelent. A hatóságok ezért a járványügyi kockázatok feltérképezésére és a továbbterjedés megakadályozására minden szükséges intézkedést megtesznek.

A kitörés körül három kilométeres védőkörzetet és tíz kilométeres megfigyelési körzetet jelöltek ki. Ezekben a térségekben különböző járványügyi korlátozások lépnek életbe annak érdekében, hogy a fertőzés ne juthasson tovább más sertéstartó telepekre.

1850 hízósertés felszámolása kezdődött meg

Az érintett, lakócsai gazdaságban körülbelül 1850 hízósertést tartottak. Az állomány felszámolása már folyamatban van, miközben a szakemberek azt is vizsgálják, pontosan hogyan kerülhetett be a vírus a telepre.

A járványügyi nyomozás során nemcsak a fertőzés lehetséges eredetét keresik. A hatóságok feltérképezik az érintett gazdaság környezetét, megvizsgálják a járványügyi kockázatokat, valamint az esetleges kontaktgazdaságokat is. A cél annak megállapítása, hogy történt-e kapcsolat más állományokkal, illetve fennáll-e a vírus további terjedésének veszélye.

A mostani eset híre az agráriumban is komoly figyelmet kapott, hiszen egy nagy létszámú sertéstelep fertőződése nemcsak az adott gazdaság számára jelent súlyos veszteséget, hanem járványügyi szempontból a környező állományokra is kockázatot jelenthet. A friss fejleményről több magyarországi gazdasági és hírportál is beszámolt.

Az afrikai sertéspestis az emberre nem veszélyes

Fontos ugyanakkor hangsúlyozni, hogy az afrikai sertéspestis az emberi egészséget nem veszélyezteti. A betegség azonban a házi- és vaddisznóállományokra nézve rendkívül komoly következményekkel járhat, ezért a megjelenése jelentős gazdasági kockázatot jelent a sertéságazat számára.

A vírus terjedésének megakadályozásában ezért különösen nagy szerepe van a megelőzésnek és a szigorú járványvédelmi szabályok betartásának. Egy fertőzött területen nemcsak a közvetlen állatkontaktus jelenthet veszélyt: a vírus közvetetten, például szennyezett eszközökkel, ruházattal vagy más módon is továbbjuthat.

A vaddisznók jelentette kockázatot sem lehet figyelmen kívül hagyni

A somogyi telep olyan térségben található, amely már korábban is érintett volt az ASP szempontjából. A hatóság tájékoztatása szerint a környéken több vaddisznóból származó mintában is kimutatták a vírust. Ez különösen fontossá teszi, hogy a sertéstartók minden lehetséges módon megakadályozzák a házisertések és a vadon élő állatok közötti kapcsolatot.

A fertőzés szempontjából ugyanis nemcsak az számít, hogy a házisertés közvetlenül találkozik-e vaddisznóval. A közvetett érintkezés, illetve a vírus telepre történő behurcolása is komoly veszélyforrást jelenthet.

A Nébih ismét szigorú járványvédelmet kér a sertéstartóktól

A hatóság ezért arra kéri a sertéstartókat, hogy fokozottan ügyeljenek a telepek megfelelő lezárására és a járványvédelmi előírások következetes betartására. Különösen fontos a vaddisznókkal való közvetlen vagy közvetett érintkezés lehetőségének kizárása.

A szakemberek azt is hangsúlyozzák, hogy ha egy állományban szokatlan megbetegedést, elhullást vagy az állatok általános állapotának hirtelen romlását tapasztalják, nem érdemes várni. Ilyen esetben haladéktalanul értesíteni kell az állatorvost, hogy a szükséges vizsgálatok minél hamarabb megtörténhessenek.

A mostani somogyi eset is azt mutatja, hogy a gyors felismerés és a hatósági intézkedések kulcsfontosságúak lehetnek a vírus további terjedésének megakadályozásában. A Nébih és az állategészségügyi szakemberek a következő időszakban tovább vizsgálják a fertőzés eredetét, a lehetséges kapcsolódásokat és a térség járványügyi helyzetét.

A témában minden további aktuális és fontos információ elérhető Nébih tematikus aloldalán:
https://portal.nebih.gov.hu/afrikai-sertespestis

A 1850 sertés került veszélybe: itt csapott le az afrikai sertéspestis bejegyzés először Sajtóközlemények-én jelent meg.

Sokan úgy gondolják, hogy a gyógyszer bevételekor teljesen mindegy, milyen folyadékot választanak. Egy friss magyar kutatás azonban arra utal, hogy bizonyos esetekben ez egyáltalán nem így van. A Semmelweis Egyetem szakemberei arra figyelmeztetnek, hogy egyes lúgos ásványvizek és gyógyvizek jelentősen befolyásolhatják bizonyos gyógyszerek működését, még mielőtt azok a szervezet megfelelő pontjára eljutnának.

A kutatás eredményeit a Pharmaceutics tudományos folyóirat közölte, és a vizsgálatok szerint különösen a gyomornedv-ellenálló bevonattal ellátott készítmények lehetnek érzékenyek arra, milyen itallal veszik be őket.

Már a pohárban megkezdődhet a gyógyszer védőrétegének károsodása

A gyomornedv-ellenálló gyógyszereket speciálisan úgy fejlesztik ki, hogy hatóanyaguk ne a gyomorban, hanem csak később, a bélrendszerben szabaduljon fel. Erre azért van szükség, mert egyes hatóanyagokat a gyomorsav lebontana, más készítmények pedig irritálhatják a gyomor nyálkahártyáját.

A Semmelweis Egyetem kutatócsoportja azt vizsgálta, hogy különböző italok milyen hatással vannak erre a védőbevonatra. Összesen 22 népszerű folyadékot elemeztek, majd hét italt részletes laboratóriumi tesztnek is alávetettek. A vizsgálatban többféle ásványvíz, gyógyvíz, csapvíz, szűrt víz és almalé is szerepelt.

Az eredmények meglepőek voltak. Egyes magas ásványianyag-tartalmú, lúgos vizek esetében a védőbevonat már néhány perc elteltével károsodni kezdett. Bizonyos gyógyvizeknél öt perc után is érzékelhető változást tapasztaltak, hosszabb, 15-30 perces érintkezés során pedig egyes készítményekből a hatóanyag több mint 90 százaléka idő előtt felszabadulhatott.

Ez azt jelentheti, hogy a gyógyszer nem ott fejti ki hatását, ahol eredetileg tervezték.

Reflux, fájdalomcsillapítók és pszichiátriai készítmények is érintettek lehetnek

A kutatás szerint a jelenség több olyan gyógyszercsoportnál is jelentős lehet, amelyek gyomornedv-ellenálló bevonatot használnak. Ide tartozhatnak bizonyos reflux elleni készítmények, gyomorvédő gyógyszerek, egyes pszichiátriai szerek, valamint gyulladáscsökkentő fájdalomcsillapítók is.

Amennyiben a hatóanyag túl korán, még a gyomorban felszabadul, az csökkentheti a kezelés hatékonyságát, szélsőséges esetben pedig akár teljesen meg is akadályozhatja a kívánt hatás kialakulását.

Meglepő módon az almalé jobban teljesített

A vizsgálatok során nem minden ital viselkedett ugyanúgy. A kutatók azt tapasztalták, hogy a savasabb folyadékok kevésbé károsították a gyógyszerek speciális bevonatát.

Az almalé például kifejezetten stabil környezetet biztosított a tesztek elején. A kutatók szerint ebben a közegben a hatóanyag idő előtti kioldódása alig volt mérhető, így a bevonat jóval ellenállóbb maradt, mint számos lúgos ásványvíz esetében.

Sok betegtájékoztató nem ad egyértelmű útmutatást

A kutatócsoport 103 különböző gyomornedv-ellenálló gyógyszer alkalmazási előírását is elemezte. Az eredmények azt mutatták, hogy a legtöbb betegtájékoztató nem fogalmaz elég pontosan.

Számos készítmény esetében egyáltalán nem szerepel, hogy milyen folyadékkal kell bevenni a gyógyszert, más esetekben csupán annyi olvasható, hogy „folyadékkal” vagy „vízzel” ajánlott alkalmazni. Mindössze néhány dokumentum adott konkrét javaslatot a megfelelő ital kiválasztására.

Ez részben magyarázhatja, hogy sok beteg nincs tisztában a helyes gyógyszerbevétel jelentőségével.

Különösen fontos lehet idősek és gyermekek esetében

A szakemberek szerint a probléma még nagyobb jelentőséget kaphat azoknál, akik nyelési nehézségek miatt felnyitják a kapszulákat vagy a gyógyszert valamilyen ételbe, például joghurtba vagy almapürébe keverik.

Ez gyakran előfordul időseknél, gyermekeknél vagy torokfájással küzdő betegeknél. Ilyen esetekben különösen fontos lehet az orvossal vagy gyógyszerésszel történő előzetes egyeztetés.

„A kis gyógyszerszemcse nem tudja, hogy a bélben van-e, vagy még csak a pohárban. Ha a közeg kémhatása hasonló, a bevonat ugyanúgy elkezdhet leoldódni. A szakmában magától értetődőnek számít, hogy a gyógyszereket egyszerű csapvízzel vesszük be, de a betegek számára ez ma már nem mindig egyértelmű, hiszen rengetegféle ásvány- és gyógyvíz kapható” – mondja dr. Kállai-Szabó Nikolett, a Semmelweis Egyetem Gyógyszerésztudományi Karának egyetemi docense.

A gyógyszertárakban dolgozó szakemberek is rendszeresen találkoznak félreértésekkel.

„A gyógyszertárban is látjuk, hogy sok beteg nincs tisztában azzal, mennyire számít, mivel veszi be a gyógyszerét. Pedig ez is befolyásolhatja, hogy megfelelően működik-e a terápia” – hangsúlyozza Demeter Adrienn, a tanulmány első szerzője.

Mit tanácsolnak a kutatók?

A szakemberek kiemelik, hogy az eredmények nem azt jelentik, hogy az ásványvizek vagy gyógyvizek önmagukban károsak lennének. A kutatás legfontosabb üzenete sokkal egyszerűbb: bizonyos gyógyszerek esetében a hagyományos csapvíz továbbra is a legbiztonságosabb választás.

A kutatók szerint érdemes figyelmesen elolvasni a betegtájékoztatót, és kétség esetén gyógyszerész vagy kezelőorvos tanácsát kérni. Egy apróságnak tűnő döntés – hogy milyen itallal vesszük be a gyógyszert – ugyanis a kezelés eredményességét is befolyásolhatja.

A Milliók követhetik el ezt a hibát nap mint nap a gyógyszereikkel bejegyzés először Sajtóközlemények-én jelent meg.

Új fejezet kezdődhet Magyarország és az Európai Unió kapcsolatában, miután a kormány benyújtotta azt az átfogó törvénycsomagot, amely az uniós forrásokhoz való hozzáférés egyik legfontosabb feltételének számít. A bejelentést Magyar Péter miniszterelnök tette közzé, aki szerint a jogszabálycsomag nem csupán technikai módosításokat tartalmaz, hanem olyan reformokat is, amelyek hosszú távon átláthatóbbá és elszámoltathatóbbá tehetik a közélet működését.

A kormányfő úgy fogalmazott, hogy Magyarország előtt reális lehetőség nyílik arra, hogy ismét hozzáférjen azokhoz az uniós forrásokhoz, amelyek évek óta nem érkeztek meg az országba. A tét nem kisebb, mint több ezer milliárd forint, amelyet a kabinet közlekedési fejlesztésekre, vállalkozásfejlesztésre, energetikai beruházásokra, oktatásra, kutatásra és lakhatási programokra kíván fordítani.

„A magyar emberek és a vállalatok végre hozzájuthatnak az őket megillető uniós ezermilliárdokhoz, és ehhez semmi mást nem kell tennünk, mint amit a magyar emberek is várnak tőlünk: felszámolni az orbáni korrupciót” – fogalmazott Magyar Péter.

Három hét alatt megszületett a megállapodás

A miniszterelnök szerint a korábbi években számos magyarázat hangzott el arra, hogy miért nem érkeznek meg az uniós források, ugyanakkor az Európai Unió elvárásai végig nyilvánosak voltak.

Magyar Péter szerint a hangsúly a korrupcióellenes intézkedéseken, a közélet átláthatóságán, az intézményi garanciák megerősítésén és az egyetemi autonómia helyreállításán volt.

„Mi ezt a vitát lezártuk. Három hét alatt megkötöttük a politikai megállapodást az Európai Unióval. A magyar emberek és vállalatok pénzét, mintegy 6 ezer milliárd forintot hazahozzuk. És eközben végrehajtjuk azokat az intézkedéseket is, amelyekre Magyarországnak saját érdekéből is szüksége van.”

A kormányfő hangsúlyozta, hogy az elmaradt támogatások hiányát az elmúlt években az egész ország megérezte. Az érintettek között voltak a magyar diákok, kutatók, önkormányzatok, vállalkozások és végső soron a családok is.

Erősebb Integritás Hatóság, szigorúbb ellenőrzések

A törvénycsomag egyik legfontosabb eleme az Integritás Hatóság jogosítványainak jelentős bővítése.

A tervek szerint a hatóság a jövőben nem csupán figyelemmel kísérheti a korrupciós ügyeket, hanem akkor is felléphet, ha egy eljárást megszüntetnek vagy egy feljelentést elutasítanak. Ilyen esetekben bíróság előtt kezdeményezheti az ügy folytatását.

A kormány szerint ezzel olyan ellenőrzési rendszer jöhet létre, amely nagyobb garanciát nyújt a közpénzek szabályos felhasználására.

Új vagyonnyilatkozati rendszer jöhet

A reformcsomag másik fontos területe a vagyonnyilatkozatok ellenőrzése.

A kormány álláspontja szerint a közéleti szereplőknek nemcsak vagyonukról kell pontosan számot adniuk, hanem annak eredetéről is. A tervezett szabályok alapján célzott ellenőrzések indulhatnak azokban az esetekben, amikor a nyilatkozatok és a tényleges vagyoni helyzet között jelentős eltérés merül fel.

„Új korszakot nyitunk. Aki közéleti szerepet vállal, annak nemcsak önmérsékletet kell tanúsítania, de számot kell tudnia adni a vagyonáról és annak a forrásáról is. És ha valaki, bárki szándékosan megtéveszti a hatóságokat, annak büntetőjogi felelősséget kell vállalnia. Akár kétéves börtönbüntetést is kaphat.”

Változások az egyetemek és a kutatás világában

A jogszabálycsomag fontos eleme az egyetemi autonómia megerősítése is. A kormány szerint olyan rendszer kialakítása a cél, amely egyszerre biztosítja az intézmények függetlenségét és a közpénzek átlátható felhasználását.

A tervek alapján az egyetemi szenátusok ismét szélesebb jogosítványokat kapnának, miközben rendeznék a közérdekű vagyonkezelő alapítványok helyzetét is.

A kabinet szerint mindez megteremtheti annak feltételeit, hogy a magyar felsőoktatás ismét teljes értékű szereplőként kapcsolódjon be az európai tudományos és oktatási együttműködésekbe.

„A magyar diákok újra részt vehetnek az Erasmus-programban. A magyar kutatók újra hozzáférhetnek a Horizont kutatási programok forrásaihoz, a magyar egyetemek pedig újra teljes jogú tagjai lehetnek az Európai Tudományos Közösségnek.”

Több pénz fejlesztésekre és beruházásokra

A kormány várakozásai szerint a politikai megállapodást követő jogalkotási folyamat jelentheti az utolsó nagy akadályok egyikének lebontását az uniós források felszabadítása előtt.

A cél, hogy a következő években jelentős fejlesztések induljanak az infrastruktúra, az energetika, a lakhatás, az oktatás és a vállalkozásfejlesztés területén.

Magyar Péter szerint az ország most olyan változtatásokat hajt végre, amelyek nemcsak az uniós források megszerzését segítik elő, hanem önmagukban is a magyar társadalom érdekeit szolgálják.

„A magyar emberek megérdemlik ezeket a lehetőségeket, és mi gondoskodni fogunk arról, hogy végre meg is kapják őket” – zárta videóüzenetét a miniszterelnök.

A Magyar Péter bejelentette: vége lehet az évek óta húzódó pénzvitának bejegyzés először Sajtóközlemények-én jelent meg.

Jelentős pénzek érkezhetnek vissza a magyar fogyasztókhoz: a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) szerint az elmúlt években már több mint 10 milliárd forint közvetlen kompenzációt sikerült kiharcolni a vásárlóknak. A legfrissebb ügyben egy nemzetközi online piactér is fizet, és a kifizetések hamarosan tömegesen indulnak.

A mostani bejelentés szerint a Temu európai működtetője legalább 882 millió forintot térít vissza a magyar vásárlóknak, miután a hatóság megtévesztő gyakorlatokat tárt fel. A cég ezen felül 437 millió forintos bírságot is befizet, és vállalta, hogy átfogó megfelelési programot vezet be.

Hogyan jutnak pénzhez a vásárlók?

Az érintettek – akik 2023 novembere és 2024 szeptembere között vásároltak – e-mailben kapnak értesítést. Egy speciális linken keresztül adhatják meg a szükséges adatokat a visszautaláshoz, így juthatnak hozzá az egységes, 2000 forintos kompenzációhoz.

Fontos részlet, hogy ha a ténylegesen kifizetett összeg nem éri el a 882 millió forintot, akkor a különbözetet a vállalat bírságként köteles befizetni az államkasszába. Ez azt jelenti, hogy a GVH nemcsak büntet, hanem konkrét pénzt is visszajuttat a fogyasztóknak.

Nem egyedi eset: sorra fizetnek a nagy nevek

Az elmúlt években több ismert nemzetközi cég is hasonló eljárásba futott bele. A GVH gyakorlata egyértelmű: nem elég a bírság, a vásárlók kárpótlása is kulcskérdés.

A német hátterű About You például azért került célkeresztbe, mert a hatóság szerint megtévesztő akciókkal és pszichés nyomással ösztönözte vásárlásra a felhasználókat. A cég elismerte a problémákat, és több százezer magyar vásárlónak fizetett fejenként 1750 forintot. A kifizetések 2026 márciusában indultak, az összeg pedig meghaladja az 500 millió forintot, miközben a vállalat 505 milliós bírságot is befizetett.

Korábban a Wish is kompenzációt vállalt, több tízezer felhasználó számára összesen akár 225 millió forint értékben. A Wizz Air esetében több ezer utas kapott visszatérítést, míg a Eventim ügyében több mint 80 ezer fogyasztót érintett a mintegy 70 milliós jóvátétel.

Az egyik legnagyobb volumenű ügy a eMAG nevéhez köthető: a vállalat egy több milliárd forintos kompenzációs csomagot vállalt, amelyből több mint egymilliárd forint közvetlenül a vásárlókhoz került.

Mi áll a háttérben?

A hatóság egyre tudatosabban lép fel a megtévesztő online kereskedelmi gyakorlatok ellen. A cél nem csupán a szabályszegések szankcionálása, hanem az is, hogy a fogyasztók ténylegesen visszakapják a pénzüket.

Az ilyen ügyek többségében akciók, kedvezmények vagy sürgető üzenetek állnak a középpontban, amelyek befolyásolhatják a vásárlói döntéseket. A GVH szerint ezek tisztességtelen alkalmazása komoly következményekkel járhat a cégek számára.

Egy trend, ami a vásárlóknak kedvez

Az adatok alapján világos: a fogyasztóvédelmi fellépések egyre kézzelfoghatóbb eredményeket hoznak. A több mint 10 milliárd forintos visszatérítés azt mutatja, hogy a hatóság nemcsak elvi szinten védi a vásárlókat, hanem konkrét pénzügyi előnyöket is elér számukra.

A mostani Temu-ügy pedig azt jelzi, hogy a folyamat korántsem ért véget – sőt, a következő időszakban további hasonló intézkedések is jöhetnek.

Forrás: GVH

A Temu-botrány: ennyi pénzt kapsz vissza, ha vásároltál bejegyzés először Sajtóközlemények-én jelent meg.

Európa tájai látványosan változnak, és ezzel párhuzamosan egy kevésbé feltűnő, de annál súlyosabb folyamat zajlik: a jól ismert mezei madarak száma sok helyen visszaesik. A jelenség nemcsak természetvédelmi kérdés, hanem komoly ökológiai figyelmeztetés is, amely hosszú távon az egész élővilág egyensúlyát befolyásolhatja.

Egy friss tudományos munka – amely az Európai Madárszámlálási Tanács (EBCC) adatain alapul, és a Conservation Biology folyóirat hasábjain jelent meg – új eszközt adott a kutatók kezébe: rendszeresen frissülő, nagy felbontású térképeket, amelyek pontosan megmutatják, hol és milyen ütemben változik a madarak elterjedése Európában.

Új térképek, új felismerések

A kutatás során a Pan-European Common Bird Monitoring Scheme (PECBMS) adatait használták fel, amelyek 2018 és 2022 közötti időszakot ölelnek fel. Ezeket összevetették egy korábbi, 2013–2017-es periódussal, így kirajzolódott, merre tartanak a különböző fajok.

„A fajok elterjedésének ismerete elengedhetetlen a természetvédelmi és helyreállítási politikák megalapozásához. Ezek rendszeres frissítése és nemzetközi szintű harmonizációja azonban komoly kihívást jelent. Mi, az EBCC-nél megtettük az első lépéseket ehhez az EBBA Live projekten keresztül. Itt a Pan-European Common Bird Monitoring Scheme (PECBMS – Páneurópai Gyakori Madármonitoring Program) öt évet lefedő adatait használtuk fel a mezei madárfajok elterjedésének frissítésére, és felmértük, hogyan változtak az előző ötéves időszakhoz képest, mind kontinentális, mind regionális szinten” – mondta Sergi Herrando, az EBCC elnöke.

A kutatók 10×10 kilométeres felbontású térképeket készítettek, amelyek nemcsak a jelenlegi helyzetet mutatják, hanem a változás irányát is: hol nőtt, hol stagnált, és hol csökkent egy-egy faj jelenléte.

A számok nem sok jót ígérnek

A vizsgálat 50 faj közül 43 esetében tudott megbízható trendeket kimutatni – és az eredmények inkább aggasztóak, mint megnyugtatók.

„43 faj esetében tudtunk megbízható becsléseket kapni a változásokról, és az elterjedési változások pozitív korrelációt mutattak a független állománytrendekkel. Sajnos eredményeink azt mutatják, hogy a becsült előfordulások 33 fajnál csökkentek, mindössze 9 fajnál nőttek, és 1 fajnál maradtak változatlanok. A legtöbb faj esetében az elterjedés változásának iránya összhangban volt a faj teljes állományának ugyanezen időszak alatt bekövetkezett változásával, négy faj kivételével” – tette hozzá Alena Klvaňová.

Összességében a vizsgált fajok élőhelye átlagosan közel 0,8 százalékkal zsugorodott néhány év alatt. Bár ez elsőre kevésnek tűnhet, ilyen rövid idő alatt ez jelentős visszaesésnek számít.

Vannak nyertesek és nagy vesztesek

A kutatás szerint egyes fajok különösen rosszul teljesítenek. A déli hantmadár és a vörösfejű gébics például látványos területvesztést szenvedett el. Ezzel szemben néhány faj – például a fehérkarmú vércse – kisebb mértékű növekedést mutatott.

A kép azonban nem egységes: ugyanaz a faj egyes régiókban erősödhet, máshol viszont gyorsan visszaszorulhat. Ez arra utal, hogy a helyi környezeti tényezők – például a mezőgazdaság átalakulása vagy az élőhelyek eltűnése – kulcsszerepet játszanak.

Négy faj, négy külön történet

A kutatók külön kiemeltek néhány jól ismert fajt, amelyek eltérő mintázatokat mutatnak Európa-szerte. A vadgerle szinte mindenhol visszaszorul, míg a cigánycsuk esetében vegyes kép rajzolódik ki: egyes régiókban növekedés, máshol csökkenés látható.

A mezei veréb esetében kisebb fellendülés figyelhető meg Közép- és Észak-Európában, de az összkép itt is inkább negatív. A kenderike pedig különösen változatos mintázatot mutat, régiónként eltérő trendekkel.

Miért kulcsfontosságú ez az adatgyűjtés?

A szakértők szerint az új térképek nem csupán statisztikák, hanem egyfajta korai riasztórendszerként is működhetnek.

„Összességében eredményeink az európai mezei madarak elterjedésének közelmúltbeli zsugorodását jelzik, és demonstrálják a jelenlegi madármonitoring programok erős képességét arra, hogy kontinens-szintű, rendszeresen frissíthető fajtérképeket biztosítsanak. A változások néhány évenkénti nyomon követése riasztórendszerként működhetne, amely térben kifejezett megközelítése révén – ami Európában újdonságnak számít – segíthet a szakpolitikai jelentéstétel javításában és lehetővé tenné a korai beavatkozásokat. Reméljük, hogy eredményeink javítják a természetvédelmi és helyreállítási intézkedések célzottságát, és útmutatást adnak a helyreállítási tervek kidolgozásához” – zárta Herrando.

Magyar adatok is hozzájárulnak a képhez

Magyarország sem marad ki a nemzetközi adatgyűjtésből. A hazai információk a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) több évtizedes monitoring programjából származnak. Az önkéntesek évente több száz mintaterületen gyűjtenek adatokat, ami kulcsfontosságú a hosszú távú trendek megértéséhez.

Forrás: mme.hu Fotó forrása: Mezei verebek (Fotó: Nagy Károly)

A Csendes katasztrófa zajlik Európában – és alig vesszük észre bejegyzés először Sajtóközlemények-én jelent meg.

Komoly rendőri jelenlétre kell készülni Záhony térségében: a hatóságok bejelentették, hogy egy teljes napon át fokozott ellenőrzés lesz érvényben. Az intézkedés célja egyértelmű: visszaszorítani a jogsértéseket és megerősíteni a közbiztonságot egy kiemelten érzékeny határ menti térségben.

Mikor indul és meddig tart az akció?

A rendőrségi döntés értelmében az ellenőrzés 2026. április 25-én reggel 7 órakor kezdődik, és egészen másnap, április 26-án reggel 7 óráig tart. Ez azt jelenti, hogy 24 órán keresztül folyamatos jelenlétre és ellenőrzésekre számíthatnak a környéken közlekedők és ott élők.

A hatóságok ilyenkor jellemzően nemcsak az utakon, hanem frekventált közterületeken is megjelennek, így a fokozott jelenlét gyakorlatilag a teljes térséget érinti.

Mi áll a háttérben? Nem véletlen a döntés

A lépést Koncz László rendőr alezredes, a Záhonyi Rendőrkapitányság vezetője rendelte el. Az intézkedés jogi alapját a rendőrségről szóló törvény és a szolgálati szabályzat biztosítja, de a valódi ok ennél gyakorlatiasabb: a közrend fenntartása és a bűncselekmények megelőzése.

Az ilyen típusú akciók során a rendőrök célzottan keresik azokat a helyzeteket és személyeket, ahol nagyobb eséllyel történhet jogsértés. Ide tartozhat a közlekedési szabályok megszegése, az illegális szállítások, vagy akár más bűncselekmények felderítése is.

Határ menti térség, fokozott figyelem

Záhony különleges helyzetben van, hiszen fontos határátkelő pont. Az ilyen régiókban a hatóságok rendszeresen alkalmaznak fokozott ellenőrzéseket, mivel a forgalom összetétele és intenzitása miatt nagyobb a kockázata bizonyos jogsértéseknek.

A mostani intézkedés is ebbe a sorba illeszkedik: a cél, hogy már a gyanús helyzeteket is időben kiszűrjék, és még azelőtt lépjenek, hogy komolyabb probléma alakulna ki.

Mire számíthatnak az autósok és a helyiek?

A következő 24 órában gyakoribb igazoltatásokra, járműellenőrzésekre és akár váratlan közúti megállításokra is számítani lehet. A rendőrök különös figyelmet fordíthatnak a határforgalomra, a teherautókra és az átutazó járművekre.

Ez nem feltétlenül jelent fennakadást mindenki számára, de aki a térségben közlekedik, annak érdemes több időt hagynia az utazásra és felkészülni az ellenőrzésekre.

A cél egyértelmű: megelőzni a bajt

A rendőrség hangsúlyozza, hogy az akció elsődleges célja nem a büntetés, hanem a megelőzés. A fokozott jelenlét visszatartó erővel bír, és segít abban, hogy kevesebb jogsértés történjen.

Az ilyen ellenőrzések gyakran rövid idő alatt is látványos eredményeket hoznak: csökkenhet a szabálysértések száma, és nagyobb biztonságban érezhetik magukat a helyiek.

A kép és hírek forrása: police.hu

A Rendőrségi razzia Záhonyban: 24 órás razzia jön – senki nem marad ki bejegyzés először Sajtóközlemények-én jelent meg.

Több mint három évtizede járja a déli határt, és még mindig ugyanazzal a lendülettel végzi a munkáját. Bakos Zsolt László története nemcsak egy rendőri pálya krónikája, hanem egy különleges kapcsolaté is, amely közte és szolgálati kutyái között alakult ki az évek során.

Nem hagyta magát: így lett kutyavezető

A pálya elején még egészen más feladatokat látott el, de már akkor tudta, merre szeretne tovább haladni. 1992-ben kezdte meg szolgálatát határőrként, és hamar világossá vált számára, hogy a kutyás egységek világa vonzza igazán.

Nem volt azonban egyszerű bekerülni ebbe a speciális szolgálati körbe. Többször is próbálkozott, de kezdetben más irányba terelték.

– Többször is jelentkeztem, hogy kutyavezető legyek, azonban mindig más pályára próbáltak irányítani – idézte fel. – De nem adtam fel. Addig mentem, kopogtattam, kértem a lehetőséget, amíg végül azt mondták: „Ha ennyire akarja, menjen!”

Ez a kitartás végül meghozta az eredményt: 1993-ban már kutyás szolgálatot teljesített, a csapat egyik első tagjaként.

Egy különleges társ: így kezdődött minden

Az első időszak nem volt zökkenőmentes. Kollégái már dolgoztak kutyáikkal, miközben ő még várt a saját társára. Aztán egy nap megérkezett az a kutya, aki mindent megváltoztatott.

Simi, a spániel, első pillantásra különlegesnek tűnt. Akkoriban a legtöbb szolgálati kutya német juhász volt, így ez a választás szokatlannak számított. A kisebb testű, energikus ebek azonban kiválóan alkalmasak voltak kábítószer-keresésre, és ezt Simi hamar bizonyította is.

– Mindenhova együtt mentünk. Nagyon hamar egymáshoz szoktunk. Én már vártam, hogy mikor láthatom, ő meg azt, hogy mikor megyünk dolgozni

A kapcsolatuk gyorsan mély bizalommá alakult, amely később a munkájuk alapját jelentette.

Döbbenetes fogások: így dolgozott a páros

A kilencvenes években, amikor a kábítószer-csempészet új útvonalakat keresett, a kutyás egységek szerepe felértékelődött. Bakos Zsolt és kutyája rendszeresen dolgoztak határátkelőknél, járműellenőrzéseknél, sőt házkutatások során is.

Egyik legemlékezetesebb esetük egy kamionhoz kötődik.

– Információ érkezett, hogy a járműben kábítószer lehet – folytatta. – Az ellenőrzés során a kutya a fülkerészben jelzett, és végül mintegy 90 kilogramm heroint találtunk.

Ez csak egy volt a sok közül. A kutya olyan helyeken is megtalálta az elrejtett anyagokat, ahol ember szinte biztosan nem keresné: élelmiszerek között, járművek rejtett részeiben, vagy teljesen hétköznapinak tűnő tárgyakban.

– Volt, hogy egy Hollandiából hazatérő család otthonában vizsgálódtunk, és a bébiételek között, egy hűtőláda belső részében lapult az anyag. Máskor a hűtőben, szalámi mellett találtuk meg.

Több mint munka: egy életforma

A kutyás szolgálat nem ér véget a munkaidővel. Ez egy életforma, amely a mindennapokat is meghatározza.

– Nincs karácsony, nincs húsvét, nincs teljes kikapcsolás. A kutyával mindennap foglalkozni kell. De aki ezt szereti, annak ez nem teher

A kutyák nemcsak munkatársak, hanem a család részei is lettek. Az évek során több négylábú társ is megfordult mellette, de az első, Simi, örökre meghatározó maradt.

A kapcsolat titka: bizalom és közös munka

A szakember szerint a siker kulcsa nem pusztán a kiképzésben rejlik. A kutya és vezetője közötti kapcsolat legalább ilyen fontos.

A kölcsönös megértés, a napi közös munka és a folyamatos figyelem teszi lehetővé, hogy a páros hatékonyan működjön együtt. Ez az a plusz, amit semmilyen tanfolyam nem tud teljes mértékben átadni.

Ma is aktívan szolgál – és nem lassít

Több mint 33 év után is aktív. Jelenleg két kutyával dolgozik, és bár az egyik már idősebb, még mindig kiváló formában van.

A napi rutin nem változott: mozgás, játék, figyelem és folyamatos gondoskodás. Ahogy ő fogalmaz, a kutyák nemcsak tőle kapnak energiát – vissza is adnak belőle.

– A kutyás életforma azt jelenti, hogy nincs igazi ünnepnap, nincs teljes kikapcsolódás. Nincs olyan, hogy karácsonykor vagy húsvétkor teljesen félre lehet tenni a feladatokat. Nap mint nap foglalkozni kell vele: mozgatni, játszani, figyelni rá, formában tartani.

Ez a hivatás nemcsak munka, hanem életforma, amely több mint három évtized után sem veszített a jelentőségéből számára.

A kép és a hír forrása: police.hu (RÁDI MÓNIKA FOTÓ: NAGY ZOLTÁN)

A 33 éve a határon: a kutyás rendőr és társa története, ami mindenkit meglep bejegyzés először Sajtóközlemények-én jelent meg.

Egy újabb, komoly kockázatot jelentő kártevő jelent meg Magyarország közvetlen közelében. A japán cserebogár (Popillia japonica) már nemcsak Ausztriában és Szlovéniában, hanem Horvátországban is kimutatható, ami jelentősen növeli annak esélyét, hogy előbb-utóbb hazánkba is eljut. A szakemberek szerint a megelőzésben nemcsak a hatóságoknak, hanem a lakosságnak is kulcsszerepe van.

Hol bukkant fel a kártevő, és miért aggasztó ez?

A horvát hatóságok Zágráb közigazgatási területén, a Maksimir erdőpark természetvédelmi területén feromoncsapdában észlelték a japán cserebogarat. Ez különösen fontos fejlemény, mivel a faj Horvátországban korábban nem volt jelen, így most azt vizsgálják, hogy elszigetelt behurcolásról („stoppos terjedés”) vagy már megtelepedett populációról van-e szó.

A fertőzés pontos forrása egyelőre nem ismert, és a horvát növényegészségügyi intézkedések jelenleg nem korlátozzák az Európai Unión belüli áruforgalmat. Ettől függetlenül a szakemberek fokozott figyelemmel követik a fejleményeket.

Miért nőtt meg hirtelen a magyarországi kockázat?

A japán cserebogár európai jelenléte eddig főként Olaszországban és Svájcban jelentett tartós problémát, ahol már megtelepedett populációk élnek. Emellett csapdafogásokkal Ausztriában és Szlovéniában is kimutatták a fajt.

A horvátországi megjelenés azonban új helyzetet teremt, hiszen így a kártevő már több irányból is közelíti Magyarországot. A kockázat különösen tavasszal és nyáron nő meg, amikor a turisztikai szezon miatt jelentősen fokozódik a személy- és járműforgalom. Ez ideális környezetet teremt a „stopposként” terjedő faj számára.

Mitől ennyire veszélyes a japán cserebogár?

A Popillia japonica rendkívül széles tápnövénykörrel rendelkezik, és komoly károkat okozhat:

• mezőgazdasági kultúrákban,
• gyümölcsösökben,
• dísznövényekben,
• kertekben és zöldterületeken.

Megtelepedése gazdasági és ökológiai szempontból is súlyos következményekkel járhat, ezért Európa-szerte kiemelt zárlati károsítóként kezelik.

Mit tesznek a hatóságok Magyarországon?

A hazai növényegészségügyi szakemberek fajspecifikus csapdák kihelyezésével folyamatosan figyelik a zárlati és kiemelt zárlati károsítók terjedését. A cél az, hogy a japán cserebogár esetleges megjelenését a lehető legkorábban észleljék, így még időben meg lehessen hozni a szükséges intézkedéseket.

Ez az előrejelző és megelőző rendszer kulcsfontosságú ahhoz, hogy a kártevő ne tudjon tartósan megtelepedni Magyarországon.

Miért kulcsfontosságú a lakosság szerepe?

A szakértők hangsúlyozzák, hogy a japán cserebogár elleni védekezés nem működhet a lakosság együttműködése nélkül. A kártevő imágói könnyen elbújhatnak:

• csomagokban,
• járművekben,
• kempingfelszerelések között,
• növények közelében.

Ezért különösen fontos, hogy külföldi utazásból vagy nyaralásból hazatérve tilos növényeket, növényi részeket vagy talajt behozni Magyarország területére, és javasolt a csomagok, járművek alapos átvizsgálása is.

Bejelentési kötelezettség: már a gyanú is számít

A Nébih felhívja a figyelmet arra, hogy a japán cserebogár észlelése, sőt már a gyanú felmerülése is bejelentési kötelezettséggel jár. Gyanús egyed vagy feltételezett kártétel észlelésekor haladéktalanul értesíteni kell:

• az illetékes vármegyei kormányhivatalt,
• valamint a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatalt.

Az időben érkező lakossági jelzések kulcsszerepet játszanak a behurcolás és a további terjedés megakadályozásában.

A bejelentési kötelezettség alá tartozó károsítók listája a Nébih honlapján tekinthető meg:
https://portal.nebih.gov.hu/-/bejelentes-kotelezett-karositok

A Egy apró bogár, hatalmas károk: miért fél tőle egész Európa bejegyzés először Sajtóközlemények-én jelent meg.

A Balaton vízminőségéről sokszor esik szó, de kevesen tudják, hogy a tó védelmében nemcsak az algák és a tápanyagok kiszűrése a kulcs, hanem egy sokkal modernebb kihívás is: a gyógyszermaradványok eltávolítása. Egy friss hazai kutatás most először mutatta meg részletesen, milyen szerepet játszik ebben a Kis-Balaton Vízvédelmi Rendszer (KBVR).

Meglepő felfedezés: gyógyszermaradványok a vízben

A HUN-REN Balatoni Limnológiai Kutatóintézet, a Pannon Egyetem Soós Ernő Kutató-Fejlesztő Központja, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem és a Nemzeti Közszolgálati Egyetem kutatói egy teljes évet felölelő vizsgálatot végeztek a Kis-Balaton térségében.

A Journal of Water Process Engineering folyóiratban megjelent tanulmány szerint a kutatók 41 különböző gyógyszerhatóanyagot azonosítottak a be– és kifolyó vizek mintáiban, amelyeket 10 hatóanyagcsoportba soroltak. A leggyakrabban előforduló vegyületek között szív- és érrendszeri gyógyszerek, hormonok, szorongásoldók, opioidok, helyi érzéstelenítők és egyes antidepresszánsok hatóanyagai szerepeltek.

Miért pont itt jelennek meg ezek az anyagok?

A Kis-Balaton vízgyűjtő területe különleges adottságokkal rendelkezik. A térségben több jelentős gyógyturisztikai központ található, például Hévíz, Zalakaros és Kehidakustány, miközben a Zala folyó nagy mennyiségű tisztított szennyvizet is a rendszerbe szállít.

Nemzetközi összehasonlításban a terület gyógyszerterhelése közepesnek számít, vagyis nem kirívó, hanem jól illeszkedik azokhoz az értékekhez, amelyeket más, sűrűn lakott vagy gyógyturisztikailag hasznosított régiókban is mérnek.

Nem egyforma minden évszakban – a szennyezés „mozog”

A vizsgálatok egyik fontos tanulsága, hogy a gyógyszerhatóanyagok mennyisége jelentős tér- és időbeli ingadozást mutat. A kutatók szerint a legfontosabb bejutási útvonal a Zala folyó és a Kiskomáromi-csatorna, ugyanakkor az egyes évszakok között nagy különbségek figyelhetők meg mind az anyagok számában, mind azok koncentrációjában.

Ez azt jelenti, hogy a vízterhelés nem állandó, hanem a hidrológiai viszonyokkal és az emberi tevékenységgel együtt változik.

Jó hír: a Kis-Balaton valóban szűr

A kutatás egyik legbiztatóbb eredménye, hogy a Kis-Balatonba érkező gyógyszerhatóanyagok több mint fele a tározóból kifolyó, Balatonba jutó vízben már nem mutatható ki. Ez azt jelzi, hogy a KBVR az év nagy részében hatékonyan csökkenti a mikroszennyezők mennyiségét.

Ugyanakkor a kép nem teljesen fekete-fehér: bizonyos hormonok, epilepszia elleni szerek és nem-szteroid gyulladáscsökkentők időszakosan akár dúsulást is mutathatnak a kifolyó szakaszon.

Miért tűnhet úgy, mintha a rendszer „szennyezne”?

Az elemzések szerint az elfolyó vízben időnként mért magasabb koncentrációk nem új szennyezésből származnak, hanem a Kis-Balatonban zajló természetes belső folyamatok következményei. Jellemzően az üledékből való felszabadulás okozza a jelenséget.

Ezért fordulhat elő, hogy a tározó rendszer átmenetileg „szennyező” forrásként jelenik meg a mérésekben, miközben hosszabb időtávon összességében mégis védelmi szerepet tölt be.

Mi a tanulság a Balaton jövője szempontjából?

A kutatás egyértelmű üzenete, hogy a Kis-Balaton Vízvédelmi Rendszer nemcsak tápanyag-csapdaként, hanem modern értelemben vett mikroszennyező-szűrőként is működik. Megfelelő üzemeltetéssel és vízkezeléssel az időszakos dúsulások hatása csökkenthető, így a rendszer hosszú távon is kulcsszereplője maradhat a Balaton vízminőségének megőrzésében.

Forrás: HUN-REN

A Így óvja a Balatont egy kevéssé ismert vízvédelmi rendszer bejegyzés először Sajtóközlemények-én jelent meg.

Bács-Kiskun vármegyében, Lakitelek mellett egy nagy pecsenyekacsa-telepen a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) laboratóriuma magas patogenitású madárinfluenza vírust azonosított. Ez azt jelenti, hogy a baromfi-ágazat szempontjából kulcsfontosságú fertőzés jelent meg Magyarország déli részén.

A 13 500 egyedet számláló állományban a vírus jelenléte olyan jelek alapján lett gyanús, mint a drasztikusan visszaeső takarmányfogyasztás, csökkent aktivitás, idegrendszeri tünetek és növekvő elhullási arány. Végül a mintákból a H5N1 altípus — a madárinfluenza egyik legveszélyesebb formája — került elő.

Miért nagy a riadalom most?

A madárinfluenza (HPAI) H5N1 altípusa nem egy egyszerű betegség: Európában ismét rengeteg kitörést regisztráltak az elmúlt hónapokban, az Unió több országában is. Magyarország gyakran a legfertőzöttebbek között van, és számos baromfitelepet érint már a járvány 2025–26 telén.

A vírus gyorsan terjed – akár vadon élő madaraktól is fertőződhetnek a házi baromfik, ezért most a szakemberek különösen aggódnak az enyhébb időjárás miatt: ilyenkor a vadvilág szétszóródik, és nagyobb eséllyel érintkezik a gazdaságok környezetével.

Védőkörzetek és járványellenőrzés – ezek a hatósági lépések

A hatóságok azonnal védőkörzetet jelöltek ki a fertőzött telep körül 3 km sugarú területen, és megfigyelési zónát is létrehoztak a környező vidékekre. Az érintett állomány felszámolása és a járványügyi nyomozás jelenleg is zajlik.

Lakitelken és környékén több településre is kiterjednek ezek az intézkedések, és a gazdaságok, háztartások, baromfitartók részére szigorú járványvédelmi szabályok vannak érvényben, amelyek célja a további terjedés megakadályozása.

A betegség felismerése: mik a figyelmeztető jelek?

A fertőzésre tipikusan a következő tünetek utalnak:

• a baromfi takarmányfogyasztásának hirtelen csökkenése,
• csökkent aktivitás, bágyadtság,
• idegrendszeri tünetek (például koordinációzavarok),
• növekvő elhullási arány.

Amint ezek észlelhetők, azonnal értesíteni kell a hatóságokat – bármilyen késlekedés további fertőzésekhez vezethet.

Vadmadarak és az enyhébb idő: miért nő a kockázat?

A kemény fagyokat követő enyhébb időjárás miatt a vadon élő madarak szétszóródnak és nagy területeket járnak be, ami megnöveli annak esélyét, hogy találkozzanak baromfiállományokkal, etetőkkel vagy vízforrásokkal. Ez közvetlenül fokozza a fertőzés terjedésének kockázatát.

A Nébih ezért hangsúlyozza: a baromfik és a vadmadarak közvetlen vagy közvetett találkozását minden eszközzel minimalizálni kell, beleértve a szigorú járványvédelmi előírások betartását

A madárinfluenzával kapcsolatos folyamatosan frissülő információk elérhetők a Nébih tematikus aloldalán: https://portal.nebih.gov.hu/madarinfluenza

A Nagy kiterjedésű járványra figyelmeztetnek – Bács-Kiskun sem úszta meg bejegyzés először Sajtóközlemények-én jelent meg.