Egy újabb, komoly kockázatot jelentő kártevő jelent meg Magyarország közvetlen közelében. A japán cserebogár (Popillia japonica) már nemcsak Ausztriában és Szlovéniában, hanem Horvátországban is kimutatható, ami jelentősen növeli annak esélyét, hogy előbb-utóbb hazánkba is eljut. A szakemberek szerint a megelőzésben nemcsak a hatóságoknak, hanem a lakosságnak is kulcsszerepe van.

Hol bukkant fel a kártevő, és miért aggasztó ez?

A horvát hatóságok Zágráb közigazgatási területén, a Maksimir erdőpark természetvédelmi területén feromoncsapdában észlelték a japán cserebogarat. Ez különösen fontos fejlemény, mivel a faj Horvátországban korábban nem volt jelen, így most azt vizsgálják, hogy elszigetelt behurcolásról („stoppos terjedés”) vagy már megtelepedett populációról van-e szó.

A fertőzés pontos forrása egyelőre nem ismert, és a horvát növényegészségügyi intézkedések jelenleg nem korlátozzák az Európai Unión belüli áruforgalmat. Ettől függetlenül a szakemberek fokozott figyelemmel követik a fejleményeket.

Miért nőtt meg hirtelen a magyarországi kockázat?

A japán cserebogár európai jelenléte eddig főként Olaszországban és Svájcban jelentett tartós problémát, ahol már megtelepedett populációk élnek. Emellett csapdafogásokkal Ausztriában és Szlovéniában is kimutatták a fajt.

A horvátországi megjelenés azonban új helyzetet teremt, hiszen így a kártevő már több irányból is közelíti Magyarországot. A kockázat különösen tavasszal és nyáron nő meg, amikor a turisztikai szezon miatt jelentősen fokozódik a személy- és járműforgalom. Ez ideális környezetet teremt a „stopposként” terjedő faj számára.

Mitől ennyire veszélyes a japán cserebogár?

A Popillia japonica rendkívül széles tápnövénykörrel rendelkezik, és komoly károkat okozhat:

• mezőgazdasági kultúrákban,
• gyümölcsösökben,
• dísznövényekben,
• kertekben és zöldterületeken.

Megtelepedése gazdasági és ökológiai szempontból is súlyos következményekkel járhat, ezért Európa-szerte kiemelt zárlati károsítóként kezelik.

Mit tesznek a hatóságok Magyarországon?

A hazai növényegészségügyi szakemberek fajspecifikus csapdák kihelyezésével folyamatosan figyelik a zárlati és kiemelt zárlati károsítók terjedését. A cél az, hogy a japán cserebogár esetleges megjelenését a lehető legkorábban észleljék, így még időben meg lehessen hozni a szükséges intézkedéseket.

Ez az előrejelző és megelőző rendszer kulcsfontosságú ahhoz, hogy a kártevő ne tudjon tartósan megtelepedni Magyarországon.

Miért kulcsfontosságú a lakosság szerepe?

A szakértők hangsúlyozzák, hogy a japán cserebogár elleni védekezés nem működhet a lakosság együttműködése nélkül. A kártevő imágói könnyen elbújhatnak:

• csomagokban,
• járművekben,
• kempingfelszerelések között,
• növények közelében.

Ezért különösen fontos, hogy külföldi utazásból vagy nyaralásból hazatérve tilos növényeket, növényi részeket vagy talajt behozni Magyarország területére, és javasolt a csomagok, járművek alapos átvizsgálása is.

Bejelentési kötelezettség: már a gyanú is számít

A Nébih felhívja a figyelmet arra, hogy a japán cserebogár észlelése, sőt már a gyanú felmerülése is bejelentési kötelezettséggel jár. Gyanús egyed vagy feltételezett kártétel észlelésekor haladéktalanul értesíteni kell:

• az illetékes vármegyei kormányhivatalt,
• valamint a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatalt.

Az időben érkező lakossági jelzések kulcsszerepet játszanak a behurcolás és a további terjedés megakadályozásában.

A bejelentési kötelezettség alá tartozó károsítók listája a Nébih honlapján tekinthető meg:
https://portal.nebih.gov.hu/-/bejelentes-kotelezett-karositok

A Egy apró bogár, hatalmas károk: miért fél tőle egész Európa bejegyzés először Sajtóközlemények-én jelent meg.

Karácsony előtt minden évben fellángol a vita: vajon környezetbarátabb-e a műfenyő, mint az igazi? A válasz sokakat meglephet. A legfrissebb hazai ökológiai kutatások szerint nem a műfenyő a zöldebb megoldás, sőt: hosszú távon komolyabb terhelést jelent a bolygónak, mint a hagyományos karácsonyfa.

A nagy tévhit: a karácsonyfa nem erdőirtás

Sokan még mindig úgy gondolják, hogy a karácsonyfák kivágása erdőpusztítással jár. A valóság azonban egészen más.

„Fontos tisztázni, hogy a karácsonyra szánt fenyőfákat erre a célra kialakított ültetvényeken nevelik, tehát nem az őshonos erdőktől veszik el a területet, mint azt néhányan gondolják” – emelte ki Aszalós Réka, a HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont tudományos munkatársa.

Ezek az ültetvények nemcsak gazdasági célt szolgálnak: évekig élő növényállományként működnek, miközben szén-dioxidot kötnek meg, javítják a mikroklímát, és élőhelyet biztosítanak különféle állatfajok számára.

Műfenyő: kényelmes, de környezetromboló választás

A műfenyő elsőre praktikusnak tűnik: nem hullik, nem kell kidobni minden évben. Csakhogy az ökológiai lábnyoma jóval nagyobb, mint azt sokan gondolnák.

„A műanyagfenyő a legkevésbé ajánlott megoldás karácsonyra. Bármennyire praktikusnak tűnik, kifejezetten káros a környezetre” – hangsúlyozta a kutató.

A legtöbb műfenyő PVC-ből készül, amely nem lebomló műanyag. Gyártása energiaigényes, szállítása pedig jellemzően több ezer kilométerről történik. Kutatások szerint ráadásul mikroműanyagokat juttathat a környezetbe és az emberi szervezetbe is, miközben élettartama végén kezelhetetlen hulladékká válik.

Számokban a különbség: mi terheli jobban a Földet?

Egy valódi, Magyarországon termesztett, kisebb méretű fenyő évekig nő a földben, miközben aktívan javítja a környezet állapotát. Ezzel szemben egy műfenyő:

• fosszilis alapanyagból készül
• hosszú szállítási útvonalon érkezik
• nem újrahasznosítható hatékonyan
• évtizedekig terheli a hulladéklerakókat

Ezért ökológiai mérlegben egy átlagos műfenyő csak akkor „érné meg”, ha több mint 15–20 évig használnák, amit a gyakorlat ritkán igazol.

Alternatív karácsonyfa: a legzöldebb megoldás?

Klímavédelmi szempontból a szakértők szerint a legjobb választás a kreatív alternatíva.

„Klíma- és természetvédelmi szempontból a legjobb választás az alternatív karácsonyfa” – mondta Aszalós Réka.

Gallyakból, deszkákból, újrahasznosított anyagokból készült fák nemcsak környezetbarátok, hanem egyediek is. Ugyanakkor a hagyományok ereje sokaknál erősebb – és ez érthető.

Ha már igazi fenyő, akkor így válaszd!

„A legfontosabb szempont, mondhatni „ökölszabály”, hogy ha valaki élő fenyőfát vásárol, ne túl nagyméretű és mindenképpen Magyarországon termesztett fenyőt válasszon„ – emelte ki a kutató.

A kisebb fák termesztése és szállítása kevesebb erőforrást igényel, a hazai termelés pedig jelentősen csökkenti a környezeti terhelést.

Ne dobd ki! Így hasznosítsd ünnepek után

A környezettudatos döntés nem ér véget szenteste.

„Fontos szempont a fenyőfák ünnep utáni hasznosítása is, semmiképpen ne a kommunális hulladékba kerüljön a fa” – hangsúlyozta Aszalós Réka.

A legjobb megoldások:

• feldarabolva komposztálás
• mulcsként, talajtakaróként való felhasználás
• önkormányzati gyűjtőpontokon történő leadás

Földlabdás fenyő: zöld álom vagy lutri?

„Elvben sok minden szól a földlabdás fenyőfa vásárlása mellett, de a gyakorlat sajnos azt mutatja, hogy ezeknek a növényeknek egy része elpusztul„ – figyelmeztet a kutató.

A klímaváltozás miatt több fenyőfaj – például a lucfenyő vagy a normann fenyő – egyre nehezebben viseli a hazai körülményeket, még kiültetés után is.

A termelők szerepe: nem csak üzlet, hanem felelősség

A karácsonyfa-termesztés sok család megélhetése. A fák éveken át gondozás alatt állnak, közben pedig valós ökoszisztéma-szolgáltatásokat nyújtanak: levegőtisztítás, szénmegkötés, talajvédelem.

Ez is része annak az ökológiai mérlegnek, amelyet gyakran figyelmen kívül hagynak a műfenyő–élő fenyő vitában.

Forrás: HUN-REN

A Karácsonyi átverés? A műfenyő sötét oldala bejegyzés először Sajtóközlemények-én jelent meg.

Október 19-én a Veszprém és Várpalota környéki erdőket közös ellenőrzésnek vetették alá a Veszprémi Rendőrkapitányság munkatársai és a VERGA Veszprémi Erdőgazdaság Zrt. szakemberei. A kab-hegyi és bakonyi erdőterületek bejárása során a rendőrök és az erdészek célja a jogsértések felderítése és a területek védelme volt.

Járőrözés és intézkedések

Az akcióban a veszprémi járőrök mellett a speciális egység tagjai is részt vettek, együttműködve az erdőgazdaság rendészeti feladatokat ellátó munkatársaival.

A közös ellenőrzés során négy jogsértő került azonosításra:

• Kettő járművezető bírságot kapott, mert a behajtási tilalmat figyelmen kívül hagyták.
• Két személy ellen szabálysértési eljárást indítottak az erdőben történt szabályszegés miatt.

A hatóság felhívja a figyelmet, hogy erdőterületeken, erdészeti magánutakon gépjárművel (terepjáró, quad, terepmotor, motorkerékpár stb.) közlekedni tilos, mert az engedély nélküli technikai sporttevékenység nemcsak a talajt és az élővilágot károsítja, hanem a vadászat és a kirándulók biztonságát is veszélyezteti.

Fontos tudnivalók a látogatóknak

A hatóság és az erdészek javasolják, hogy minden erdei kirándulás előtt tájékozódjon:

• a közlekedésre vonatkozó egyedi szabályokról,
• a katonai lőterek gyakorlati időpontjairól,
• az erdőterületeken gyűjthető termésekről és azok megengedett mennyiségéről.

Ez biztosítja, hogy a látogatás biztonságos legyen, és elkerülhetők legyenek a jogsértések.

További ellenőrzések várhatók

A rendőrök és az erdészek tervei szerint a jövőben rendszeres ellenőrzésekre lehet számítani. A cél a jogsértések megelőzése, az illegális gépjárműhasználat visszaszorítása és a szabályszegők tettenérése, így az erdők védelme hosszú távon is biztosított marad.

A Quad, terepmotor, motorkerékpár – így büntetik az erdőben szabályt szegőket bejegyzés először Sajtóközlemények-én jelent meg.

Egy friss nemzetközi tanulmány szerint az éghajlatváltozás elleni küzdelem nem oldható meg pusztán azzal, hogy fákat ültetünk. Bár a természetes szárazföldi élőhelyek helyreállítása képes szén-dioxidot kivonni a légkörből, az új adatok szerint ennek mértéke jóval kisebb, mint amit korábban gondoltunk. A kutatók hangsúlyozzák: az első számú feladat továbbra is az üvegházhatású gázok kibocsátásának gyors és jelentős csökkentése.

Az EU ambiciózus természetvédelmi tervei

Az Európai Unió tavaly elfogadott természet-helyreállítási törvénye történelmi léptékű vállalásokat tartalmaz.

• 2030-ig: a szárazföldi és tengeri területek 20%-ának helyreállítása
• 2050-ig: minden károsodott élőhely helyreállítása
  A program nemcsak a veszélyeztetett fajok és élőhelyek védelmét célozza, hanem a klímaváltozás mérséklését is a természetes szénmegkötés révén.

Nem minden az erdősítésről szól

Bede-Fazekas Ákos, a HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont kutatója szerint az ökoszisztéma-helyreállítás során nem szabad kizárólag a szén-dioxid-megkötésre fókuszálni.
A döntéshozóknak holisztikus megközelítést kell alkalmazniuk, amely figyelembe veszi:

• a biológiai sokféleség megőrzését
• az ökoszisztémák emberi jóléthez való hozzájárulását
• a helyi adottságokat (talaj, klíma, vízellátottság)

Miért túlbecsült a faültetés hatása?

Az elmúlt években több modell is túlértékelte az erdősítés lehetőségeit, gyakran figyelmen kívül hagyva a nem erdei élőhelyeket, a biodiverzitás csökkenésének kockázatát és a vízhiány problémáját.
Csikós Nándor, a HUN-REN ATK Talajtani Intézet kutatója szerint az újabb, pontosabb modellek már szélesebb ökoszisztéma-kört vizsgálnak, és a helyi körülményekhez igazítják az előrejelzéseket.

Mit mutatnak a számok?

A Nature Geoscience folyóiratban publikált tanulmány szerint az élőhelyek helyreállítása önmagában csak korlátozott hatással van a légkör szén-dioxid-szintjére:

• Legoptimistább esetben: az emberi kibocsátások max. 17%-át kötheti meg 2100-ig
• Jelenlegi trendek mellett: ez az arány 4% alá esik

Mi a megoldás?

A kutatók egybehangzóan állítják: sürgősen át kell állni alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaságra, és a helyreállítási projekteket úgy kell tervezni, hogy azok a veszélyeztetett közösségek és a biológiai sokféleség javát is szolgálják.
Caroline Lehmann, az Edinburgh-i Királyi Botanikus Kert kutatója szerint rövid és középtávon nem várható, hogy a globális élőhely-helyreállítás önmagában jelentősen mérsékelje a klímaváltozást. Ezért a fő cél a természet és az emberiség ellenálló képességének növelése kell, hogy legyen.

A Tudósok figyelmeztetnek: hatalmas tévedésben élünk a faültetéssel kapcsolatban bejegyzés először Sajtóközlemények-én jelent meg.

A magyar kormány 2025-ben is úgy döntött, hogy átvállalja a gazdák öntözővíz-használati díját. Ez azt jelenti, hogy a mezőgazdasági termelők díjmentesen juthatnak hozzá az öntözéshez szükséges vízhez. A cél egyértelmű: növelni az öntözött mezőgazdasági területek arányát, és ezzel fokozni a versenyképességet – különösen a klímaváltozás okozta egyre gyakoribb aszályos időszakokban.

Ehhez 10 milliárd forint állami támogatás társul, amit kifejezetten erre a célra különítettek el a költségvetésben.

Mi a probléma ezzel? – A szakértők aggályai

Elsőre jól hangzik az ingyen víz, de több szakértő is felhívja a figyelmet arra, hogy ez hosszú távon nem fenntartható. Az egyik legnagyobb gond, hogy ezzel a gyakorlattal eltűnik egy nagyon fontos ösztönző: a víz árának megtapasztalása. Ha a gazdák nem érzik a víz valós költségét, akkor kevésbé lesznek motiváltak a spórolásra vagy a hatékonyabb vízhasználatra.

Ez a megközelítés szembemegy az Európai Unió Víz Keretirányelvével (VKI), amely a „használó fizet” elvét követi. Az uniós vízpolitika szerint a vízdíjaknak ösztönözniük kellene a takarékos és hatékony használatra – nemcsak gazdasági, hanem környezeti okokból is.

Nem először lép szembe az EU-val a magyar gyakorlat

Ez nem új dolog: 2014 óta többször is eltörölte vagy csökkentette a vízdíjat a kormány. Ennek ellenére az öntözött területek aránya jellemzően nem nőtt jelentősen. A 2022-es aszály ugyan rávilágított az öntözés fontosságára, de a megoldás továbbra is vitatott – különösen az árpolitika oldaláról.

Mit csinál másképp Európa? – Tagállami példák

Míg Magyarországon a víz használata ingyenes, más uniós országokban a gazdák különböző mértékű díjakat fizetnek, ami ösztönzi a tudatos felhasználást:

• Németország: A teljes vízszolgáltatási költséget áthárítják a felhasználókra, beleértve a környezeti terheket is.
• Ausztria: A díj fedezi a víz kitermelésének és elosztásának minden költségét – az ösztönző itt is a spórolás.
• Szlovákia: Itt minimális, de létező vízdíjat kell fizetni, főleg nagyobb vízhasználat esetén.
• Horvátország: Nem ingyenes a víz, de erősen támogatják az öntözőrendszerek fejlesztését, sokszor 50–100%-os kompenzációval.
• Románia: Itt az állam a fő infrastruktúra energiaigényét vállalja át, miközben uniós támogatásokkal ösztönzi a beruházásokat.

Miért nem működik jól a magyar modell?

A hazai rendszer nem különböztet meg nagy és kis gazdálkodókat – pedig hatalmas különbségek vannak közöttük. A vízdíjmentesség mindenki számára ugyanazt a feltételt biztosítja, miközben egy több száz hektáros gazdaság vízigénye össze sem hasonlítható egy családi gazdaságéval.

Ráadásul hiányzik a hosszú távú stratégia: nem ösztönöz sem technológiai fejlesztésre, sem vízmegtakarításra. A klímaváltozás miatt azonban elkerülhetetlen, hogy új, fenntarthatóbb modelleket vezessünk be.

Kockázatos jövőkép: uniós ütközések és környezeti hatások

Ahogy Szabó Péter klímapolitikai szakértő is kiemelte, ez a gyakorlat támadási felületet jelent az EU-s irányelvek szempontjából. Igaz, jelenleg még nincsenek konkrét jogi következmények, de a helyzet nem tartható fenn örökké.

A vízgazdálkodás jövője most dől el: olyan rendszerekre lenne szükség, amelyek igazságosan osztják el az erőforrásokat, figyelembe veszik a különböző méretű gazdaságokat, és hosszú távon biztosítják a természetes vizes élőhelyek fennmaradását. – áll a masfelfok.hu közleményében.

A Magyarország vízgazdálkodása újabb uniós konfliktushoz vezethet bejegyzés először Sajtóközlemények-én jelent meg.

Ebben a termálvizeknek is nagy szerepük van. Magyar kutatók arra figyelmeztetnek, hogy a meleg vizű fürdők, például a budapesti gyógyfürdők és a Hévízi-tó hozzájárulhatnak ahhoz, hogy olyan halfajok jelennek meg és telepednek meg hazánkban, amelyek eredetileg nem is honosak itt. A Balatoni Limnológiai Kutatóintézet friss kutatása alapján az elmúlt két évtizedben 89 új idegen faj jelent meg a hazai természetes vizekben – ezzel már 130-ra nőtt az idegenhonos halfajok és hibridek száma.

Ezek többsége a szájköltő halak (Cichliformes) és a harcsafélék (Siluriformes) közé tartozik, de az utóbbi időben számos, a kígyófejű halak (Anabantiformes) rendjébe tartozó faj is előkerült, amelyek különösen veszélyesek lehetnek az őshonos halfajokra.

A legtöbb új jövevény olyan díszhal, amelyet akváriumból engedtek szabadon – gyakran jó szándékkal, de sajnos nagy károkat okozva a természetes ökoszisztémában. Ezek a fajok általában a melegebb vizeket kedvelik, és sok közülük a fürdőkből vagy a Hévízi-tóból kerül elő, ahol egész évben megfelelő körülményeket találnak a túléléshez és szaporodáshoz.

Ráadásul ezek a fajok egyre jobban alkalmazkodnak a hazai viszonyokhoz, így akár a hidegebb időjárást is elviselik. Ilyen például a szúnyogirtó fogasponty, amely a Hévízi-tóból kiindulva már más vizekben is elterjedt. A kutatók szerint a klímaváltozás és az emberek felelőtlen viselkedése (például a halak kiengedése) miatt a probléma csak súlyosbodni fog.

Ez pedig veszélyezteti az őshonos halakat és a természetes vizeink ökológiai egyensúlyát. – áll a HUN-REN közleményében.

A Kigyófejű ragadozók a gyógyfürdőkben? Egyre több a veszélyes jövevény! bejegyzés először Sajtóközlemények-én jelent meg.

A klímaváltozás már nem a jövő zenéje – itt van, és nap mint nap érezzük a bőrünkön. Rekordhőhullámok, kiszáradt kertek, hetekig tartó aszályok, aztán hirtelen özönvíz, ami házakat sodor el. A világon milliók veszítik el az otthonukat, sőt sokan az életüket is.

Ezért az Európai Unió 2023-ban július 15-ét a globális éghajlati válság áldozatainak emléknapjává tette. A dátum sem véletlen: 2021-ben ezen a napon árvizek pusztítottak Németországban és Belgiumban, több száz ember életét követelve.

De ez a nap nemcsak a gyászról szól, hanem arról is, hogy mit tehetsz te magad a klímakatasztrófa lassításáért. Mert bármilyen kicsinek tűnik, igenis számít!

Mit tehetsz már most, a nyári kánikulában?

• Ne csak a klímát nyomd: árnyékolj fákkal, lugassal, tedd zölddé a teraszod, szellőztess éjjel. A klíma zabálja az áramot, ráadásul melegíti is a környezetet.
• Ültess fát vagy legalább futónövényt! Egy kis zöld is csökkenti a hőmérsékletet a környékeden.
• Komposztálj! Így kevesebb lesz a szemét, és a növényeid is hálásak lesznek.
• Gyűjtsd az esővizet! Ez kincs a száraz nyári hónapokban, a növények is jobban szeretik.
• Használj takarékos csapokat, zuhanyfejeket, és ne állj órákig a tus alatt.
• Kapcsold ki a stand-by-t, húzd ki a töltőket! A LED-lámpák, energiatakarékos gépek sokat számítanak.
• Ne vásárolj fölöslegesen! A fast fashion és a felesleges kütyük rengeteg energiát és alapanyagot pazarolnak. Használtat venni menő!

Kicsiben kezdődik, de ha mindenki egy picit odafigyel, az már óriási változást hozhat.

A 7 pofonegyszerű trükk, amivel idén nyáron hűvösebben tarthatod az otthonod (klíma nélkül!) bejegyzés először Sajtóközlemények-én jelent meg.

Több mint kilenc hónappal a Gárdony közelében történt, példátlan méretű olajszennyezés után sem tisztázódott számos kulcsfontosságú részlet az esetről. A Greenpeace most nyílt levélben fordult a MOL-hoz, egy sor égető kérdéssel, amelyek választ követelnek. Az aktivisták elszántságát csak fokozza, hogy a történtek a magyar környezetvédelem egyik legsúlyosabb és legrejtélyesebb szennyezéseként vonultak be a köztudatba.

Mi történt pontosan Gárdonynál – és miért nem állították le azonnal a szivárgást?

A Greenpeace levelében rámutat: a közel félmillió liter üzemanyag legalább hét héten keresztül szivároghatott ki a föld alatti vezetékből, mielőtt a MOL október közepén megtalálta volna a szivárgás pontos helyét. Ez alatt az időszak alatt azonban nem csupán a környezet károsodott – a vállalat döntései is komoly kérdéseket vetnek fel. A nyilvánosságra hozott nyilatkozatok és interjúk alapján a zöldszervezet szerint felmerülhet a gyanú, hogy a MOL már a szivárgás észlelése után is folytatta az üzemanyag szállítását a Százhalombatta–Pécs vezetékpáron.

Miért döntött úgy a MOL, hogy több százezer liter üzemanyagot hagy kifolyni Gárdonynál?

Ez az egyik legmegdöbbentőbb kérdés, amelyre a Greenpeace választ vár. Ugyanis a környezetvédők szerint, ha a MOL már tudott a csővezeték meghibásodásáról, akkor érthetetlen, miért nem állították le azonnal a szállítást – ahogyan azt a jogszabályok és az iparági szabványok is megkövetelnék.

A Greenpeace szakértői szerint a magyar környezetvédelmi törvények és a nemzetközi protokollok is egyértelműen kimondják: szivárgás esetén a szállítást azonnal meg kell szakítani, a bejelentést pedig legkésőbb 24 órán belül meg kell tenni. Ehhez képest a vezetéket napok helyett hetekig működtették tovább. Ez nemcsak jogsértő lehet, hanem példátlan felelőtlenséget is sejtet.

Súlyos hiányosságok a tájékoztatásban

A zöldszervezet sérelmezi azt is, hogy a MOL kezdetben csak töredékét jelentette be a ténylegesen eltűnt üzemanyagnak. Miközben a belső számításaik szerint legalább 300 köbméteres veszteséggel kellett volna számolniuk, a hatóságoknak mindössze 10 köbmétert jelentettek. Ez pedig nemcsak etikátlan, hanem súlyos bizalomvesztéshez is vezet.

Rákkeltő anyagok a talajban? – a megtisztítás kérdőjelei

Nem csupán a szivárgás és annak következményei okoznak aggodalmat, hanem az is, hogyan kívánják helyreállítani a szennyezett területet. A Greenpeace szerint az eddig ismert kármentesítési célértékek elfogadhatatlanul megengedőek: olyan mértékű szennyezést hagynának a talajban, ami a rákkeltő anyagok határértékének sokszorosa lehet. A civil szervezet részletes információt kér arról, milyen protokoll alapján zajlik a terület megtisztítása, és valóban betartják-e az ígéreteiket.

A Greenpeace nyílt kérdései a MOL-hoz:

A Greenpeace az alábbi kérdésekre várja a MOL válaszát:

• Pontosan melyik napon észlelték a csővezetéken a szivárgást?
• Hány napra állították le az üzemanyag-szállítást a szivárgás észlelése után?
• Hány napon át szállítottak üzemanyagot a Százhalombatta–Pécs csővezetéken a szivárgás tudatában?
• Miért nem a MOL számára ismert teljes, legalább 300 köbméter üzemanyaghiányt jelentették, mint potenciális szennyezést a hatóságok felé? Reális-e, hogy 60 bar nyomás esetén több lyuk van egyszerre a csövön? Volt erre már valaha példa? Ez azért fontos, mert amikor Önök megtalálták a szivárgást, csupán 10 köbméter kiömlését jelentették be a hatóságok felé, pedig ismert volt, hogy legalább 300 köbméteres a hiány.
• Hány köbméter, ill. liter üzemanyag folyt ki a szivárgás észlelését követően a 487 köbméterből a szivárgás helyének október 16-i megtalálásáig? Kérjük, ezt az értéket olyan pontosággal adják meg, amennyire csak lehet.
• A szivárgás detektálását követő leállás, majd az azt követő újraindítás után mennyi üzemanyagot szállítottak a vezetéken, amikor a MOL által adott interjúk szerint a legfontosabb cél a szivárgás helyének megállapítása és a szennyezés megakadályozása volt?
• Milyen protokoll, szakmai érvek mentén született az a döntés, hogy újraindítják a szállítást, és hogy a keresést heteken át, jelentős szivárgás mellett folytatják?

Továbbá a Greenpeace az alábbi tisztítási kérdésekben is választ vár:

• Mi a szennyezett területre meghatározott kármentesítési célérték, ez mennyivel jelentősebb, mint a normál (B) határérték az izolációs fallal lehatárolt területen belül?
• Mit vállal a MOL, mennyire tisztítják meg a területet? Milyen koncentrációban hagynak szennyezést a helyszínen, vállalnak szigorúbb értéket, mint a jelenlegi kármentesítési célérték, ami sokszorosa lehet a normál szennyezettségi határértéknek?
• A gárdonyi önkormányzati meghallgatáson elhangzott, hogy a talajrészecskékhez tapadt szennyezést (pl. PAH) a jelenlegi mentesítés nem tisztítja meg. Milyen terveik vannak ennek a kárnak a mentesítésére? Valóban fogják-e folytatni a szennyezett terület megtisztítását, mint ahogy azt a MOL képviselője megígérte az Átlátszó videójában? Mikor ismerhetjük meg ennek az ütemtervét?
• Van-e a MOL-nak ismerete arról, hogy vertikálisan, azaz a 16 méteres agyagos réteg alatt milyen mértékben terjedt el a szennyezettség?

A levél végén Simon Gergely, a Greenpeace vegyianyag-szakértője így fogalmaz:

„Nagyon köszönjük, hogy válaszaikkal segítenek tisztán látni ebben az ügyben, és ezzel végre környezetvédelmi szempontból felelősen kezelik a kialakult helyzetet. Ez mindannyiunk közös érdeke.”

A sajtóközleményt és a kép forrása: GreenPeace Magyarország, a kép szerzője: Greenpeace / Dörgő Zsuzsi

A Több száz tonna üzemanyag szivárgott ki – miért nem értesítette a MOL a hatóságokat? bejegyzés először Sajtóközlemények-én jelent meg.

Ezt az üzenetet próbálja eljuttatni a döntéshozókhoz a Nagy Tavak és Vizes Élőhelyek Szövetsége. Ezúttal az Európai Bizottságnál kezdeményezett eljárást a magyarországi erdőgazdálkodási gyakorlat miatt. A szövetség szerint a természetvédelem súlyosan sérül, amikor a védett erdők tarvágása könnyített szabályozással történhet.

Az erdők, ezen belül a védett erdők ügye az utóbbi hónapokban különös figyelmet kapott. A civil tiltakozások és a köztársasági elnök véleménye ellenére a parlamenti többség ragaszkodik hozzá, hogy a salátatörvényként elhíresült jogszabály értelmében könnyebb legyen a védett területeken az erdők tarvágása. Ezért a Nagy Tavak és Vizes Élőhelyek Szövetsége az Európai Bizottsághoz fordult annak érdekében, hogy a Natura 2000 területeken az élőhelyvédelmi irányelv 6. cikkének megfelelően minden erdőgazdálkodási tevékenység előtt kötelező legyen az előzetes hatásbecslés végzése. – áll a közleményükben.

Mindez annak ellenére zajlik, hogy a civil társadalom és a köztársasági elnök is egyértelműen ellenezte a „salátatörvényként” elhíresült szabályozást, amely megkönnyíti az állami és védett erdők kitermelését – akár Natura 2000-es területeken is. A jelenlegi jogi keretek mellett a 10 éves erdőgazdálkodási tervek gyakorlatilag automatikusan zöld utat kapnak, még akkor is, ha nem szolgálják a természetvédelmet.

A szövetség szerint az állami erdőterületeken – amelyek a Natura 2000 hálózat 78%-át teszik ki – a pusztítás mértéke aggasztó. Egy 2024 decemberében nyilvánosságra hozott kutatás szerint a 20 méternél magasabb erdők lombkorona-borítása 2021 után nagyrészt (64%-ban) ezekben az állami erdőkben csökkent. Sőt, még a védett és nem védett erdők között is alig van különbség: a lombkorona fogyása majdnem azonos arányú, ami arra utal, hogy a védelem sok esetben csak papíron létezik.

Kun Zoltán, a szövetség elnöke így fogalmazott:

„Elsősorban az állami erdők esetében szeretnénk elérni, hogy a hazai illetékesek végre úgy tekintsenek erdeinkre, mint a köz szolgálatában álló, a faanyagtermelésen túl számtalan ökoszisztéma-szolgáltatást nyújtó élőhelyekre. Erdeink nem csupán a biogazdasági célokat szolgáló biomasszabányák, hanem komplex ökoszisztémák, amelyek segíthetnek a hazánk által vállalt természetvédelmi és klímacélok elérésében.”

Bár Magyarország az uniós csatlakozáskor átvette az élőhelyvédelmi irányelvet, a gyakorlati előrelépés minimális: az Agrárminisztérium szerint a 2 millió hektárnyi hazai erdőterületből mindössze 355 hektár számít valóban természetes erdőnek.

Az Erdőszeretet Szövetség, több civil szervezettel együtt, petíciót indított az állami tarvágásos gyakorlatok ellen. Az egyik kulcskövetelésük, hogy szűnjön meg az a helyzet, melyben az állami erdészeteknek közvetlen gazdasági érdeke fűződik a természet rombolásához. Az Ipolyerdő Zrt. példáját hozták fel, mint olyan állami szereplőt, ahol szerintük sürgős változásra van szükség.

Miközben a társadalmi ellenállás nő, a gazdálkodói érdekek még mindig dominálnak. A jelenleg társadalmi egyeztetés alatt álló EU Biogazdasági Stratégia sajnos szintén azt vetíti előre, hogy az anyagi haszon reményében a biodiverzitás háttérbe szorul.

Kun Zoltán emlékeztet:

„Szeretnénk emlékeztetni az erdészeti hatóságot és az Agrárminisztériumot az alkotmánybíróság 14/2020. (VII. 6.) határozatára, amely kimondta, hogy a tarvágás rendkívül súlyos és visszafordíthatatlan kárt okoz az ökoszisztémában, amivel az állami tulajdonú erdők esetében semmilyen alapvető jog vagy alkotmányos érték nem állítható szembe, ekként az alkotmányosan nem igazolható.”

A civil szervezetek egyértelmű üzenete: a természet védelme nem lehet másodlagos szempont. Az erdők nem pusztán faanyag-források – hanem a jövő zálogai.

A Ezért vágják ki a legértékesebb erdeinket – állami jóváhagyással bejegyzés először Sajtóközlemények-én jelent meg.

Vajon miért érezzük úgy, mintha egyetlen szúnyog hadsereg támadt volna ránk a kertben? Lehet-e védekezni a csípések és a szúnyogok terjesztette betegségek ellen – és egyáltalán, mikor kezdődik a központi gyérítés?

A szúnyogcsípés több mint bosszantó. Éget, viszket, megzavarja az alvást és a pihenést, ráadásul sokak szervezetén allergiás reakciókat is kiválthat. De nem ez a legnagyobb baj: a csípőszúnyogok veszélyes betegségeket is terjeszthetnek. Bár hazánkban szerencsére ritkák a súlyos fertőzések, az utóbbi években már Magyarországon is előfordult a nyugat-nílusi láz, amely embereket és állatokat – például lovakat – is megbetegíthet.

Április 30-án elrajtol a katasztrófavédelem által szervezett országos szúnyoggyérítési program, amely során először a Tisza-tó és környéke kerül sorra. A védekezés alapját egy természetes, kizárólag a szúnyoglárvákat pusztító fehérje adja, így nem káros sem az emberre, sem más élőlényekre. A szakemberek már tavasz eleje óta figyelik, hol és mikor jelennek meg a lárvák, a lakosságtól pedig azt kérik: otthon is figyeljenek oda a pangó vizek megszüntetésére. Egy vízzel teli vödör is több száz szúnyognak adhat életet – és a következő csípésnél már te vagy a célpont.

Szúnyoggyérítési program

Április 30-án indul a katasztrófavédelem által koordinált központi szúnyoggyérítési program. A tavaszi időszakban túlnyomórészt biológiai módszerrel védekeznek a lárvák ellen, amely során a szakemberek a szúnyogok tenyészőhelyén egy természetes baktérium által termelt fehérjét tartalmazó készítményt juttatnak a vízbe. Ez a fehérje a kijuttatott dózisban kizárólag a csípőszúnyogok lárváit pusztítja el, minden más élőlényre, még az árvaszúnyogokra is ártalmatlan.

Első lépésként a Tisza felső szakaszán és a Tisza-tónál lesznek biológiai kezelések, amelyeket nehezít, hogy megindult a fák lombosodása. Az ártéri erdős területeken létrejött tenyészőhelyeken már nem kellően hatékonyak a folyadék kijuttatásával végzett kezelések, ezért granulátumot alkalmaznak, ami áthatol a lombozaton, és eljut a lárvák élőhelyére.

A katasztrófavédelem által megbízott rovarbiológusok március óta nyomon követik a lárvák megjelenését és fejlődését, ez alapján tervezik meg a kezelések menetét. A folyók vízállása az elmúlt hetekben alacsony volt, így az árterületek túlnyomó többségén egyelőre nem jöttek létre a szúnyogok számára alkalmas tenyészőhelyek. A kisebb esőzések nyomán elszórtan, valamint a Tisza-tónál a növényzettel borított, védettebb területeken kezdődött meg lárvák fejlődése.

Csapadékos időben, vagy akár a kerti locsolás miatt is számos, a csípőszúnyogok számára ideális tenyészőhely jön létre. Ezért érdemes a ház körüli kisebb vizeket lefedni, kiönteni, rendszeresen cserélni. Egy-egy vízzel teli virágcserépben, vödörben, gumiabroncsban, eldugult ereszcsatornában százával, akár ezrével fejlődhetnek ki a szúnyogok. Az esővízgyűjtő hordókat ajánlott szúnyoghálóval lefedni, a ház előtti árkokat pedig rendben tartani, hogy ne tudjon benne hosszabb ideig állni az esővíz. A ház körüli teendőkről a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ egy plakátot és részletes tájékoztatókat készített, amelyek az alábbi linkeken érhetők el:

https://www.nnk.gov.hu/index.php/jarvanyugyi-es-infekciokontroll-foosztaly/141-lakossagi-tajekoztatok/altalanos-tajekoztatok/2596-gyakran-ismetelt-kerdesek-a-szunyogirtasrol.html

További információk érhetők el a szúnyoggyérítésről a katasztrófavédelem weboldalán:

https://www.katasztrofavedelem.hu/45/szunyoggyerites-gyik

A szúnyoggyérítés hetente változó programja az alábbi linken érhető el:

https://katasztrofavedelem.hu/38063/heti-programok

Jó tudni!

A szúnyogok nemcsak az emberekre, hanem az állatokra is komoly veszélyt jelentenek – különösen bizonyos vírusos és parazitás betegségek révén. Magyarországon a legnagyobb fenyegetést az állatokra terjedő szívférgesség és a nyugat-nílusi láz jelenti. A szívférgesség kutyáknál fordul elő leggyakrabban, és egy szúnyogcsípés útján bejutó fonálféreg-lárvák révén alakul ki. A kezeletlen fertőzés hosszú távon szívelégtelenséghez, akár elhulláshoz is vezethet. Emellett a nyugat-nílusi vírus, amely a lóállományt veszélyezteti leginkább, idegrendszeri tüneteket és bénulást is okozhat. Mivel ezek a kórokozók szúnyogcsípés révén terjednek, a védekezés nemcsak kényelmi, hanem állatvédelmi és gazdasági szempontból is kiemelten fontos. A háziállatok mellett a vadon élő madarak is hordozói lehetnek a vírusoknak, így a fertőzés terjedése nehezen megjósolható.

A Nem csak emberekre veszélyes: halálos vírust is terjeszthet a szúnyog! bejegyzés először Sajtóközlemények-én jelent meg.