A faültetés jó, de nem csodaszer
Egy friss nemzetközi tanulmány szerint az éghajlatváltozás elleni küzdelem nem oldható meg pusztán azzal, hogy fákat ültetünk. Bár a természetes szárazföldi élőhelyek helyreállítása képes szén-dioxidot kivonni a légkörből, az új adatok szerint ennek mértéke jóval kisebb, mint amit korábban gondoltunk. A kutatók hangsúlyozzák: az első számú feladat továbbra is az üvegházhatású gázok kibocsátásának gyors és jelentős csökkentése.
Az EU ambiciózus természetvédelmi tervei
Az Európai Unió tavaly elfogadott természet-helyreállítási törvénye történelmi léptékű vállalásokat tartalmaz.
- 2030-ig: a szárazföldi és tengeri területek 20%-ának helyreállítása
- 2050-ig: minden károsodott élőhely helyreállítása
A program nemcsak a veszélyeztetett fajok és élőhelyek védelmét célozza, hanem a klímaváltozás mérséklését is a természetes szénmegkötés révén.
Nem minden az erdősítésről szól
Bede-Fazekas Ákos, a HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont kutatója szerint az ökoszisztéma-helyreállítás során nem szabad kizárólag a szén-dioxid-megkötésre fókuszálni.
A döntéshozóknak holisztikus megközelítést kell alkalmazniuk, amely figyelembe veszi:
- a biológiai sokféleség megőrzését
- az ökoszisztémák emberi jóléthez való hozzájárulását
- a helyi adottságokat (talaj, klíma, vízellátottság)
Miért túlbecsült a faültetés hatása?
Az elmúlt években több modell is túlértékelte az erdősítés lehetőségeit, gyakran figyelmen kívül hagyva a nem erdei élőhelyeket, a biodiverzitás csökkenésének kockázatát és a vízhiány problémáját.
Csikós Nándor, a HUN-REN ATK Talajtani Intézet kutatója szerint az újabb, pontosabb modellek már szélesebb ökoszisztéma-kört vizsgálnak, és a helyi körülményekhez igazítják az előrejelzéseket.
Mit mutatnak a számok?
A Nature Geoscience folyóiratban publikált tanulmány szerint az élőhelyek helyreállítása önmagában csak korlátozott hatással van a légkör szén-dioxid-szintjére:
- Legoptimistább esetben: az emberi kibocsátások max. 17%-át kötheti meg 2100-ig
- Jelenlegi trendek mellett: ez az arány 4% alá esik
Mi a megoldás?
A kutatók egybehangzóan állítják: sürgősen át kell állni alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaságra, és a helyreállítási projekteket úgy kell tervezni, hogy azok a veszélyeztetett közösségek és a biológiai sokféleség javát is szolgálják.
Caroline Lehmann, az Edinburgh-i Királyi Botanikus Kert kutatója szerint rövid és középtávon nem várható, hogy a globális élőhely-helyreállítás önmagában jelentősen mérsékelje a klímaváltozást. Ezért a fő cél a természet és az emberiség ellenálló képességének növelése kell, hogy legyen.
