Két évtized. Ennyi időt tölthetsz nyugdíjasként, ha a jelenlegi tendenciák alapján számolunk. A Központi Statisztikai Hivatal 2023-as adatai szerint a férfiak átlagosan 14,4 évet, míg a nők akár 18,2 évet is remélhetnek 65 éves koruk után. És ez még csak a kezdet: az elmúlt húsz évben mindkét nem esetében két évvel nőtt ez a mutató.
De itt jön a csavar: ebből az időből az egészséges éveket tekintve csak a felét töltöd valóban jó kondícióban. Férfiak esetében ez mindössze 7,1 év, nőknél 7,8 év. A maradék időszakban pedig az egészségügyi költségek az egekbe szökhetnek.

Európai összehasonlítás: Lemaradásban vagyunk

A nemzetközi kép még lesújtóbb. Az Eurostat 2023-as jelentése szerint Magyarországon a 65 év feletti átlagos várható élettartam 16,8 év volt, ami 3,4 évvel kevesebb, mint az Európai Unió 20,2 éves átlága. Vagyis nemcsak rövidebb ideig élünk nyugdíjasként, de kevesebb pénzből is kell kijönnünk. – áll a Grantis legújabb elemzésében
Van azonban egy pozitív trend: a ’80-as évek óta 3,5 évvel emelkedett hazánkban a 65 éves korban várható élettartam. Ha ez folytatódik, még több időt tölthetsz majd nyugdíjasként.

Jövőbeli kilátások: 88 éves átlagos élettartam az évszázad végére

Az ENSZ előrejelzései szerint 2050-re átlagosan 81,4 évig élhetünk, az évszázad végére pedig akár 88 éves átlagos élettartam is elképzelhető. Figyelembe véve, hogy ez az újszülöttek várható élettartamát jelenti (beleértve a gyermekhalandóságot is), a nyugdíjas korban várható élettartam még ennél is magasabb lehet.

Az állami nyugdíj valóságának kemény tényei

A magyar nyugdíjrendszer helyzete ijesztő képet mutat:

• Szegénységi csapda: A nyugdíjasok egyharmada szegénységben él
• Jövedelemcsökkenés: Az átlagnyugdíj még az átlagbér 50%-át sem éri el
• Drasztikus visszaesés: A nyugdíjasok korábbi fizetésüknek csupán 60%-át kapják meg
• Európai sereghajtók: GDP-arányosan az öt legkevesebbet költő ország között vagyunk nyugdíjügyben

A megoldás: Magánnyugdíj-megtakarítás

Ha nem akarod, hogy az állami nyugdíjrendszer kiszolgáltatottjává válj, három út áll előtted: önkéntes nyugdíjpénztár, nyugdíjbiztosítás vagy nyugdíj előtakarékossági számla. Mindhárom lehetőség esetében visszaigényelheted személyi jövedelemadód 20%-át.

A varázslatos számítás: 20 ezer forint = 35 millió

A nyugdíj-megtakarítás lényege az előrelátás. Sokkal egyszerűbb fiatalon és egészségesen félretenni a fizetésed 5-10%-át, mint idős korodban pótolni a hiányzó összeget.
Íme egy szemléletes példa: ha 30 évesen elkezdesz havonta 20 ezer forintot félretenni, és évi 6%-os átlaghozammal, valamint 3%-os inflációval számolsz, akkor 35 millió forintos privát nyugdíjtőkét halmozhatsz fel. Ez már egészen más alapot jelent a nyugodt nyugdíjas évekhez.
Az idő a te oldalon áll – de csak akkor, ha most kezdesz el cselekedni.

A Magyar nyugdíj vs EU átlag – Magyarország az EU legrosszabb 5 országa között! bejegyzés először Sajtóközlemények-én jelent meg.

Egy nagy nemzetközi kutatási program keretében magyar szakemberek olyan innovatív technológián dolgoznak, amely mikrochipeken létrehozott mesterséges szövetekkel utánozza az emberi szervek működését. A HUN-REN Energiatudományi Kutatóközpont Műszaki Fizikai és Anyagtudományi Intézetének kutatói részvételével zajló projekt célja, hogy a gyógyszerek tesztelését biztonságosabbá és gyorsabbá tegye – akár egyéni betegekből vett minták felhasználásával.

Chipeken élő szövetek: Az Organ-on-Chip forradalom

Az Organ-on-Chip (OOC) nevű, dinamikusan fejlődő technológia lényege, hogy mikrostrukturált platformokon másolja le emberi szervek fiziológiai és funkcionális jellemzőit. Ez lehetővé teszi, hogy mélyebben megértsük szervezetünk működését, feltárjuk a biokémiai folyamatok összefüggéseit, és hatékonyan elemezzük a gyógyszerek toxicitását valamint terápiás hatását.
A biológiai modelleken alapuló chipek forradalmi lehetőséget kínálnak: kiküszöbölhetik az állatkísérleteket gyógyszer- és kozmetikai összetevők előzetes vizsgálatánál. Ugyanakkor jelentősen megbízhatóbbá és hatékonyabbá teszik a tesztelési folyamatokat. Az in vivo kísérletek helyettesítése során azonban komoly technikai kihívással kell szembenézni: hogyan lehet automatizáltan elemezni és értelmezni a komplex kémiai környezetet és az arra adott összetett biológiai reakciókat.

Nemzetközi összefogás a gyógyszerhatóanyag-tesztelésért

Az UNLOOC projekt nemzetközi kutatócsapata pontosan erre keresi a választ. Olyan Organ-on-Chip alapú technológiai rendszert dolgoznak ki, finomítanak, vizsgálnak és alkalmaznak, amely alkalmas a gyógyszerhatóanyag-tesztelésben való nagymértékű párhuzamos felhasználásra. A konzorcium gyakorlati alkalmazásokon keresztül – például Skin-on-Chip technológiával – mutatja be platformjaik teljesítményét.
A HUN-REN EK Mikrorendszerek Laboratóriumának szakértői specifikus területen járulnak hozzá a projekthez: olyan szenzorrendszerek kifejlesztésével foglalkoznak (optikai, elektrokémiai és plazmonikai technológiákkal), amelyek folyamatosan nyomon követhetik gyógyszerhatóanyagok és egyéb releváns marker molekulák koncentráció-változásait a biológiai kísérletekben.

Személyre szabott gyógyászat a láthatáron

A német Microfluidic Chipshop GmbH által koordinált, összesen 51 tagot számláló európai konzorcium ambiciózus hosszú távú célt tűzött ki maga elé: az OOC technológia ne csak ellenőrzött gyógyszertesztelést tegyen lehetővé, hanem járuljon hozzá betegségek patofiziológiai hátterének jobb megértéséhez is.
Az UNLOOC keretében fejlesztett, valódi szöveteket szimuláló eszközök jövőbeli potenciálja óriási: egyéni betegekből származó biológiai minták elemzésével támogathatják a gyógyszerek biztonságosabb és gyorsabb tesztelését. Az elért tudományos eredmények hosszabb távon lehetőséget teremthetnek személyre szabott gyógyszerterápiás protokollok kialakítására, ami a projekt természetes kiterjesztését jelentené.

Forrás: HUN-REN

A Forradalmi magyar találmány: Ezek a mikrochipek végleg megszüntethetik az állatkínzást! bejegyzés először Sajtóközlemények-én jelent meg.

Külföldi Munka: Pénz, Kalandozás, vagy Sima Beilleszkedés?

Miért vág neki egyre több honfitársunk a külföldi munkának? Egy friss felmérés szerint már minden tizedik magyar munkavállaló rendelkezik külföldi tapasztalattal, és a legtöbben Németországban, az Egyesült Királyságban, Ausztriában vagy Franciaországban próbálnak szerencsét. Bár a pénzkereseti lehetőség továbbra is kiemelkedő motiváció – a válaszadók több mint harmada jelölte meg elsődleges okként –, nem ez az egyetlen vonzerő. A kulturális és nyelvi ismeretek bővítése, a szakmai fejlődés és a jobb életkörülmények reménye is sokakat csábít a határontúli kalandba. Az álláskeresés folyamata általában három hónapot vesz igénybe, és az esetek felében egy már kint élő ismerős, barát segít a sikeres elhelyezkedésben, de a fejvadász cégek és a munkaadói delegálás is gyakori.

A Nagy Teszt: Honvágy és Beilleszkedés Külföldön

A külföldre költözés nem mentes az érzelmi kihívásoktól: a felmérés döbbenetes adatokat tárt fel a honvágyról. Tízből hat dolgozó számolt be erős honvágyról, és csak minden ötödik mondhatta el, hogy egyáltalán nem szembesült ezzel az érzéssel. Különösen a nők és a kistelepülésekről érkezők körében magasabb a honvágyban szenvedők aránya. Azonban a honvágy ellenére meglepő, hogy a beilleszkedés az új közegbe sokkal gördülékenyebben megy. A válaszadók 62%-a jelezte, hogy gond nélkül, teljes mértékben tudott integrálódni a kinti közösségbe, és mindössze 8%-uk számolt be jelentős nehézségekről ezen a téren. A nyelvi akadályok (tízből négy válaszadó) és az emberi kapcsolatok kialakításának nehézségei (tízből három) azonban továbbra is komoly kihívást jelentenek.

„A kutatás eredményei alapján a pénz motiválja leginkább a külföldi munkavállalást, viszont a szakmai fejlődés lehetősége is bekerült a három legfontosabb tényező közé. A válaszadók véleménye – függetlenül attól, hogy eredetileg emiatt vállaltak-e Magyarországon kívüli munkát – szinte egyöntetű abban, hogy a más országokban szerzett tapasztalatok nagyon jó lehetőséget ad a szakmai kompetenciák fejlesztésére, és sokak számára ez új perspektívákat kínál a karrierjükben: tízből nyolc megkérdezett nyilatkozott így. A kétharmaduk visszatért Magyarországra, hogy itthon hasznosítsa a külföldön megszerzett tudást és 40 százalékuk pedig a jövőben is tervez majd az országon kívül munkát vállalni.” – állítja Dencső Blanka, a Profession.hu piackutatási és üzletfejlesztési szakértője

Megéri a Kockázat? Életminőség, Karrier és Visszatérés

A befektetett energia és a leküzdött akadályok ellenére a külföldi munkavállalás a legtöbb esetben kifizetődik. Tízből hét külföldön dolgozó magyar szerint javult az életminősége a korábbihoz képest, közülük minden második jelentős mértékben. Szinte egyöntetű a vélemény (tízből nyolc válaszadó szerint), hogy a más országokban szerzett tapasztalatok kiváló lehetőséget biztosítanak a szakmai kompetenciák fejlesztésére és új perspektívákat nyitnak meg a karrierben. A külföldi munka általában néhány hónaptól néhány évig tart, és a dolgozók kétharmada végül visszatér Magyarországra, hogy itthon hasznosítsa a megszerzett tudást. Érdekes módon 40% a jövőben is tervez külföldi munkát vállalni, ami arra utal, hogy a mobilitás a magyar munkaerőpiac szerves részévé vált.

Elvándorlás a Kelet-Európai Országokból az EU Csatlakozás Óta – Magyarország Helyzete

Az Európai Uniós csatlakozás, különösen a 2004-es és 2007-es bővítési hullám, nem csupán a tőkék, de a munkaerő szabad áramlását is lehetővé tette a korábbi Kelet-Európai, szovjet befolyás alatt álló országok számára. Ez a történelmi lehetőség jelentős mértékű elvándorlást indított el Nyugat-Európa gazdagabb államai felé, melynek fő mozgatórugója a magasabb bérek, a jobb életkörülmények és a szakmai előmeneteli lehetőségek ígérete volt.

Az elvándorlás volumene országonként eltérő volt, de arányaiban a leginkább érintett államok közé tartozott például Lengyelország, Románia, Bulgária, Litvánia vagy Lettország. Ezekben az országokban nem ritka, hogy a lakosság 10-20%-a is külföldön él és dolgozik az EU-s csatlakozás óta. Az elvándorlás komoly kihívások elé állítja ezeket az országokat a demográfiai hanyatlás és a képzett munkaerő (ún. „brain drain”) hiánya miatt.

Magyarország is érintett volt ebben a folyamatban. Bár az elvándorlás mértéke egyes régiós társaihoz képest mérsékeltebbnek mondható, arányaiban valahol a középmezőnyben helyezkedik el. A pontos számok nehezen mondhatók meg a visszavándorlás és a külföldi anyakönyvezés eltérései miatt. Becslések szerint több százezer magyar – egyes források szerint akár félmillió fölötti – hagyta el az országot tartósan a jobb élet reményében. A célországok jellemzően Németország, Ausztria és az Egyesült Királyság (különösen a Brexit előtti időszakban) voltak. Ez megegyezik a cikkben említett legnépszerűbb célországokkal.

Összességében az elvándorlás komplex jelenség. Míg egyrészt kihívásokat (munkaerőhiány, demográfiai öregedés) jelent a kibocsátó országok számára, másrészt jelentős előnyöket is hozhat. Ilyenek például a hazautalások, amelyek hozzájárulnak a hazai gazdasághoz, vagy a visszatérő migránsok által hozott friss tudás, készségek és nemzetközi tapasztalatok, amelyek a hazai munkaerőpiacot gazdagíthatják. Magyarország helyzete is ezt a kettősséget tükrözi, ahol a külföldi tapasztalatok egyre inkább beépülnek a hazai karrierutakba.

A Azt hitted, nehéz külföldön? Kiderült az igazság: Tízből hat magyar könnyedén beilleszkedik! bejegyzés először Sajtóközlemények-én jelent meg.

Egyre több napon belüli nagy …

hőmérsékleti ingadozást és ezzel a spanyolországihoz hasonló áramkimaradásokat és többlethalálozást hozhat a klímaváltozás

A Spanyolországot és Portugáliát jelenleg érintő áramszünetet a levegő gyors hőmérséklet-változása és az ebből eredő hálózati instabilitás idézhette elő, ez pedig a rendszer összetettsége miatt káoszhoz vezetett. De már tudjuk azt is, hogy a napon belüli gyors hőingadozások erősebben növelik a halálozás mértékét, mint maguk a szélsőséges hőmérsékleti értékek. Az ELTE Meteorológiai Tanszékének kutatói azt vizsgálták, miként változik e szervezetünket és elektromos hálózatainkat próbára tevő hőmérsékleti változások gyakorisága, és mire számíthatunk a következő években.

Szerzők: Szabó Péter, éghajlatkutató, az ELTE Meteorológiai Tanszékének doktorandusza, korábban az Országos Meteorológiai Szolgálat és a Nemzeti Alkalmazkodási Központ szakértője; Pongrácz Rita, meteorológus, hidrológus, a földtudományok doktora, az ELTE Meteorológiai Tanszékének adjunktusa.

Az éghajlatváltozás hatásainak elemzése során eddig legfeljebb napi meteorológiai változókon alapuló kutatásokat végeztünk, azonban úgy tűnik, a finomabb időbeli skálákon is történik egyfajta átrendeződés. A napi hőingás, amely a maximum- és minimumhőmérséklet különbsége, jó indikátora a regionális változásoknak, hiszen az ökoszisztéma, benne a növényzet és az ember is nagyon érzékenyen reagál rá. Egy vizsgálat szerint az éghajlati szempontból hozzánk közel álló országokban az elmúlt évtizedekben 4-6%-kal nőtt a halálozási kockázat a növekvő napon belüli változékonyság miatt. Ez magasabb érték, mint amit az extrém alacsony vagy magas hőmérsékletek okoznak, ami indokolja a napon belüli hőmérsékleti folyamatok vizsgálatát.

Mi történt eddig?

Egy megfigyeléseken alapuló, ún. reanalízis adatbázis alapján megnéztük, mely hónapokban fordulnak elő gyors, 3 órán belüli melegedések – ezek közül az 5 és 7 °C-os küszöbértékeket mutatjuk csak be. A legtöbb ilyen nap március–áprilisban, illetve szeptember–októberben fordul elő, de az igazán nagy (7 °C feletti) 3 órán belüli melegedések főként márciusra és októberre jellemzők, mely elsősorban a reggel 8 és 11, másodsorban az 5 és 8 óra közötti időszakhoz köthető.

Ezután azt vizsgáltuk, hogyan változott a jelen (2005–2024) a múlthoz (1971–1990) képest: a legnagyobb növekedés áprilisban történt, ugyanakkor a legtöbb gyors melegedés továbbra is márciusban fordul elő. Éves szinten az igazán nagy 3 órán belüli melegedésekből jelenleg már átlagosan 7 nappal több következik be, mint néhány évtizede – ez közel 40%-os növekedést jelent.

A gyors, 3 órán belüli hűlések jóval ritkábbak: legalább 5 °C-os hőmérsékletcsökkenés csak negyed-ötödannyi napon fordul elő, mint azonos mértékű melegedés. Ezért itt a 4 és 5 °C-os küszöbértékeket mutatjuk be. Leggyakrabban a nyári félév során, azaz március és október között fordulnak elő. A múlt és a jelen közötti legnagyobb növekedés – a melegedéshez hasonlóan – áprilisban figyelhető meg (nem véletlenül nevezzük a legváltozékonyabb hónapnak), de a nagyobb 3 órán belüli hűlések jelenleg leginkább március és július között jellemzők, melyek elsősorban a délután 5 és 8, másodsorban az este 8 és 11 óra közötti időszakhoz köthető.

Keressük az okokat!

A napi hőingás térségünkben nyáron a legnagyobb, majd tavasszal, aztán ősszel, végül télen a legkisebb. Ezek alapján állíthatjuk, hogy nem ugyanakkor fordulnak elő a leggyakoribb napon belüli nagy hőmérséklet-változások, amikor a napi hőingás a legnagyobb, ezért a lehetséges okok feltárásához ún. kontingencia-táblázatot hoztunk létre. A március, április, illetve szeptember és október hónapok elemzése alapján ezek a gyors melegedések a klímaátlaghoz képest melegebb periódusokban (amelyből a globális klímaváltozás miatt egyre több van), illetve egy hideg időszakot követő erőteljesebb felmelegedés során fordulnak elő. Ez összhangban van egy nemzetközi kutatás eredményével, amely európai nagyvárosok esetében kimutatta, hogy meleg anomáliák idején gyakoribbak a napon belüli nagyobb hőmérséklet-ingadozások.

A gyors hűlés vizsgálatához más módszertant alkalmaztunk, nevezetesen a március és október közötti hónapokra elvégzett ún. korrelációvizsgálat alapján arra jutottunk, hogy tavasszal és ősszel – a melegedéshez hasonlóan – ezek is leginkább a meleg anomáliák alatt fordulnak elő, különösen akkor, ha a talaj száraz. A másik gyakori kiváltó ok nyáron jelentkezik, amikor egy-egy hőhullámot követően (lehűléssel járó frontokból vagy zivatarokból) csapadék érkezik térségünkbe. Ehhez a magyarázathoz is kapcsolódik egy nemzetközi tanulmány, amely szerint a felhőzet csökkenése és a talajnedvesség változása jelentősen befolyásolja a napon belüli hőmérsékleti ingadozásokat.

Még rosszabb lesz a jövőben?

A jövőre vonatkozóan azt vizsgáltuk, hogy mi történik abban az esetben, ha az üvegházhatású gázok jelenlegi kibocsátási trendje 2050-ig folytatódik. A jövőt a 2031–2050 időszak átlagával jellemezzük, de hogy jobban látható legyen a változás íve, a térképeken a múlt és a jelen is szerepel. A gyors melegedések közül az 5 °C-ot emeljük ki tavasszal (március–április) és ősszel (szeptember–október), míg a gyors lehűléseknél a 4 °C-ot ábrázoljuk a márciustól októberig tartó hosszabb időszakban.

A tavaszi gyors melegedések száma főként az ország északi részén ugrott meg: a múlthoz képest nagy területen a növekedés átlagosan havi 3 napnál is több. A jövőben ez a nagyobb változás szűkebb területre koncentrálódik: elsősorban a Dunakanyar–Budapest–Tisza-tó térségére, ahol a sűrűn lakott övezetek és a turizmus együttese miatt fokozott stresszterhelésre számíthatunk. Ősszel kisebbek a változások: mostanra az ország északkeleti vidékén nőtt a gyors melegedések száma 2 nappal, de a jövőben nagyobb területen, az ország nyugati-északnyugati részén és a főváros környékén várunk jelentősebb változásokat.

A március és október közötti gyors hűlések tekintetében az Északi-középhegyég térségében és északkeleten látjuk a legnagyobb gyakoriságnövekedést a múlthoz képest, ezeken a területeken a megfigyelt átlagos növekedés eléri a havi 2 napot. A jövőben viszont a nagyobb hűlések inkább a főváros térségében és az Alföldön várhatóak. A gyors hűlés és melegedés tekintetében a Balaton tágabb környezete továbbra is “nyugodt” hely marad.

És milyen hatásokkal számolhatunk?

• A borászatban akár pozitív hatás is jelentkezhet, mivel a nagyobb esti lehűlés javítja a szőlő természetes savait – ugyanakkor nem szabad figyelmen kívül hagyni a tartós nyári hőség okozta stresszt.
• A mezőgazdaság számára megterhelő lehet, mivel a növények nehezebben alkalmazkodnak a hirtelen változásokhoz: a fotoszintézis csökken, miközben a növények légzése fokozó Ilyenkor a gyökerekből szén vonódik el, ami végső soron kimeríti a növényeket. Mindez hosszabb távon visszavetheti a növekedést és a terméshozamot.
• Vélhetően megviseli a frontérzékenyeket, emellett mentális és fizikai stresszt is okozhat, ezáltal rontva az életminőséget – a ruházkodással kapcsolatos kihívásokat nem is említve.
• A jelentős napon belüli hőingás fokozza a halálozási kockázatot, különösen szív- és légzőszervi betegségek esetén, ami plusz terhet róhat az egészségügyi rendszerre.
• A gyors hőmérséklet-ingadozások erősen veszélyeztetik az olyan kritikus infrastruktúrák működését, mint a nagyfeszültségű elektromos hálózatok. Az április végi, Spanyolországot és Portugáliát érintő áramszünetet a levegő gyors hőmérsékletváltozása és az ebből eredő hálózati instabilitás idézhette elő, ez pedig a rendszer összetettsége miatt káoszhoz vezetett.
• Az energiarendszert is megterhelhetik, hiszen gyorsan változó hűtési vagy fűtési igények jelentkezhetnek.
• A hatások súlyosabban érintik a szegényebb rétegeket és egyes népcsoportokat, továbbá a városi lakosságot, akik egyébként is jobban szenvednek a hőhullámoktól.

A döntéshozóknak az alkalmazkodási stratégiák kidolgozásakor a hőhullámok mellett egyre inkább számolniuk kell a gyors napon belül hőingadozások egészségügyi és egyéb közvetett hatásaival is. Mindez egyértelművé teszi, hogy a szén-dioxid és más üvegházhatású gázok antropogén kibocsátásának azonnali, globális csökkentése mindannyiunk érdeke.

Rövid tudományos módszertan

1. Megfigyelések

A napon belüli, gyors hőmérsékletváltozás elemzéséhez nem áll rendelkezésünkre hazai, rácsponti, ellenőrzött megfigyelési adatbázis, így a műholdas, repülőgépes, felszíni és egyéb méréseken alapuló, de szimulációkkal készített, a légkör vertikális szerkezetét is figyelembe vevő ún. ERA5-Land reanalízis adatbázis 10 km-es, órás eredményeit dolgoztuk fel 1971-től egészen 2024-ig.

Éghajlati skálán egy-egy húszéves időszak átlagai megadják azt, hogy az időszakon belül bármely évben milyen értékre számíthatunk, míg az átlagos változás ezen időszakok közötti különbséget adja meg. A múltat az 1971–1990 időszak eloszlása, míg a jelent a 2005–2024, a jövőt pedig a 2031–2050 időszak reprezentálja. Jelen elemzéshez a szimulációs eredmények bemutatásakor az ún. relatív delta módszert használtuk, amely az eloszlások átlagait figyelembe véve végzi a hibák javítását. A korrekciós referencia-időszak egy megfigyelésekkel közös múltbeli időszakot tekint, esetünkben a 2005–2024-et.

2. Új jövőbeli szimulációk

A földi éghajlati rendszert és az azokat meghatározó fizikai folyamatokat megfelelően továbbra is csak a globális klímamodellek képesek leírni, míg hazánk éghajlatának vizsgálatához általában regionális klímamodellekre van szükség, hiszen azok a légköri folyamatokat már jobb térbeli felbontással és sokkal pontosabban írják le. Ugyanakkor az IPCC legújabb jelentéséhez a korábbitól eltérően olyan modellszimulációkat is végeztek már, ahol a globális modellek önmagában használhatók azok finom térbeli, a légkört 25 km-en felbontással leíró egyenletei révén.

Ezen új szimulációk a jövőre vonatkozóan, 2015-től indítva 2050-ig azt vizsgálják, hogy az emberi tevékenységek eddigi üvegházgáz-kibocsátási trendjeinek folytatódásával („business-as-usual”) – az SSP5-8.5 vagyis az RCP8.5 forgatókönyv szerinti sugárzási kényszer-változással kisebb adaptáció figyelembevételével számolva – hogyan reagál a teljes éghajlati rendszer. A modellezésből származó bizonytalanságot a nekünk szükséges háromóránkénti hőmérsékleti változóra, 1971 és 2050 között elérhető, összesen öt szimulációból az azonos modellcsaládhoz tartozó, három ún. perturbált szimulációt tekintettük az éghajlati átlagok megadása során.

3. Módszertanok

Mivel az éghajlati modellek adatai legfeljebb 3 órás időfelbontással állnak rendelkezésre, jellemzően a meteorológiai fő- és mellékterminusokban (nyáron: 2, 5, 8,…, 23 órakor; télen: egy órával korábban), ezért azt vizsgáltuk, hogy e két egymást követő időpont között milyen gyakran fordul elő legalább 4, 5, 6, 7, 8, 9 vagy 10 °C-os melegedés vagy hűlés.

A kontingenciatábla a diszkrét eloszlású változók közötti kapcsolat feltárását segíti. Ennek alkalmazásához az (i) x °C-os gyors melegedési vagy hűlési küszöböket naponta párosítottuk olyan változókkal, (ii) amelyek például a klímaátlagtól való eltérés alapján (legalább y °C) vagy az előző naphoz viszonyított változás alapján (legalább z °C) kerültek meghatározásra. Ezután húszéves bontásban, havi gyakoriságokra lebontva határoztuk meg a négyféle kombináció előfordulását: (i) és (ii) is teljesül, csak (i) teljesül, csak (ii) teljesül, egyik sem teljesül.

A trendeket lineáris regresszió illesztésével, a legkisebb négyzetek módszerével becsültük. A korreláció, azaz két változó közötti lineáris kapcsolat szorosságát a [-1;1] intervallumba eső Pearson-féle korrelációs együtthatóval adtuk meg. A trendek és a korrelációs együtthatók statisztikai szignifikanciáját t-próbák segítségével vizsgáltuk meg.

Köszönet illeti a finomfelbontású globális modelleredményekért a HighResMIP konzorcium modellező intézeteinek tagjait, a megfigyeléseken alapuló ERA5-Land reanalízis elkészítéséért pedig az EU-s ECMWF-et. Az adatok elérhetőségét a nemzetközi ESGF konzorciumnak, illetve az EU-s Copernicus programnak köszönjük. A kutatás megjelenését az ECF támogatta.

Forrás: masfelfok.hu

A Spanyolország után mi jövünk? A klímaváltozás már az áramhálózatokat is támadja! bejegyzés először Sajtóközlemények-én jelent meg.

Beköszöntött a tavasz, és vele együtt megérkeztek a vérszívók is – köztük olyanok, amelyek eddig csak jóval délebbre voltak honosak. A HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont évek óta működteti a Kullancsfigyelő programot, amelynek célja a veszélyes, nem őshonos Hyalomma kullancsok hazai terjedésének követése. Idén egy új eszközzel bővült az arzenál: már egy okostelefonos applikáción keresztül is be lehet jelenteni a gyanús példányokat.

A meglepően enyhe februári időjárásnak köszönhetően a kullancsok szokatlanul korán aktivizálódtak – nemcsak az itthoni fajok, hanem az olyan „importált” vérszívók is, mint a Hyalomma. A kutatók szerint ezek különösen veszélyesek lehetnek, mivel akár a krími-kongói vérzéses láz vírusát is terjeszthetik – amelynek halálozási aránya elérheti a 30%-ot.

Mitől különleges a Hyalomma kullancs?

Ránézésre is eltér a hazai fajtáktól: nagyobb, gyorsabb mozgású, sötét háti pajzsa van és a lábai jellegzetesen csíkosak. Magyarországon jelenleg kb. 20–30 kullancsfaj él, de közülük a Hyalomma az, ami a legnagyobb figyelmet kapja a kutatóktól.

Hogyan lehet felismerni?

Hazánkban nagyjából 20 – 30 kullancsfaj él, ezek egy része a Hyalomma fajok által szintén kedvelt gazdaállatokon élősködik. A megkülönböztetés elsőre talán nem könnyű, ebben segíthetnek az alábbi meghatározást segítő képek:

 

A Hyalomma-k több szempontból is különböznek a széleskörűen ismert hazai kullancsoktól, ez segíthet a beazonosításukban is: nagyobbak és gyorsabbak a hazai fajoknál, sötét, egyszínű háti pajzs jellemző rájuk, lábaik pedig látványosan csíkosak. Mindez szabad szemmel is látható.

A közösség szerepe kulcsfontosságú: az elmúlt években több száz bejelentés érkezett, ezeknek hála összesen 19 Hyalomma példányt sikerült begyűjteni az ország különböző pontjairól. Jó hír, hogy eddig egyikben sem találták meg a rettegett vírust, de a kutatók folyamatosan vizsgálják a begyűjtött példányokat.

A 2025-ös év újdonsága a PragmaTick app, amely már iOS-re és Androidra is elérhető. Az alkalmazást a HUN-REN ÖK Evolúciótudományi Intézet és egy informatikai csapat közösen fejlesztette, és célja, hogy egyszerűbbé tegye a bejelentéseket – pár fotó és néhány alapadat megadásával már küldhető is a jelentés. Az app nemcsak hasznos adatokat kér, hanem tájékoztat is: fajtákról, tévhitekről, kullancsriasztásról. Emellett továbbra is működik a a Kullancsfigyelő oldal

Különösen fontos a nagyállattartók figyelme, hiszen a begyűjtött Hyalomma példányokat többnyire lovakról, szarvasmarhákról és más nagytestű emlősökről szedték le. Ha tavasszal is észlelik őket, az már arra utalhat, hogy ezek a fajok képesek nálunk is áttelelni, szaporodni – ez pedig komoly változást jelez.

A védekezés alapja a gyors cselekvés:

Ha kullancsot találunk, azonnal távolítsuk el – akár csipesszel, akár körömmel. Minél több időt tölt a bőrünkben, annál nagyobb az esély a fertőzésre. Ne várjunk orvosi beavatkozásra, és ne ringassuk magunkat abban a hitben, hogy a kullancsriasztó 100%-os védelmet nyújt.

A lényeg: nem kell félni az erdőtől vagy a kerttől – csak tudni kell, mire figyeljünk.
A krími-kongói vérzéses láz megjelenésének esélye egyelőre alacsony, de a HUN-REN célja, hogy az ország egyik legfelkészültebb tudományos hálózataként időben felismerje a veszélyeket, és reagálni tudjon rájuk.

A sajtóközlemény forrása: A HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat

A 30%-os halálozási arányú vírus is jöhet velük – ezek a kullancsok már nálunk is megjelentek! bejegyzés először Sajtóközlemények-én jelent meg.

A Hogyan írjunk jó sajtóközleményt? bejegyzés először Sajtóközlemények-én jelent meg.

A hírek világában ma már percenként születnek újabb és újabb tartalmak – az információs zaj pedig egyre nagyobb. – gyakran ellenőrizetlen forrásból, főként a közösségi médián keresztül – ömlik az olvasókra az információs dömping.  A hiteles és szakszerű közlemények helye egyre szűkösebb a médiatérben. Épp ezért is érdemes olyan professzionális platformot választani, mint a sajtokozlemeny.com

A hiteles, jól strukturált sajtóközlemény ennek ellenére (vagy épp ezért) ma is értékes kommunikációs eszköz, különösen akkor, ha professzionális tálalással kerül a nyilvánosság elé. Annak ellenére, hogy a hírdömping növekszik az utóbbi időben jelentősen csökkent azon hírportálak száma, amelyek „csak úgy” lehozzák a sajtóközleményünket. Pedig a hír terjedésének egyik fő aggregátorai az adott nyelvi piacon ma is a hagyományos internetes portálok.
A klasszikus sajtóközlemény szerepe nem veszett el – csak átalakult. Ma már nemcsak a médiumokat célozza, hanem a Google News, a Google Discover, az aggregátor appok (Upday, stb.) és közösségi felületek révén közvetlenül a végfelhasználó is találkozhat vele. Itt pedig a figyelemért való küzdelem elsődlegesen a címadásnál dől el.

Mire kell odafigyelni sajtóközlemény megírása során?

Cím: A legfontosabb első benyomás

Ma már a legnagyobb médiumok szerkesztőségeiben is „clickbait” címekért megy a verseny – és ha ez a trend működik az újságírásban, akkor működhet egy sajtóközleményben is. A címnek nemcsak informatívnak, de kifejezetten kíváncsiságkeltőnek kell lennie: kérdést tesz fel, kiemel egy „leg”-et, vagy valamilyen rekordot, társadalmi hatást, piacvezető eredményt.
Gyenge példa:
„Elindítottuk legújabb digitális marketing szolgáltatásainkat.”
Erősebb verzió:
„Online áttörés? Új szolgáltatáscsomaggal bővít a piacvezető XYZ”

A hatékony sajtóközlemény szerkezete:

• Cím: rövid, informatív de figyelmet felkeltő
• Bevezetés: tartalmazza az 5W-t (ki? mit? mikor? hol? miért?) tömören.
• Leírás: bővebb kifejtés, kontextus, háttér.
• Idézetek: hitelességet és emberi vonalat adnak.
• Háttéranyagok: cégismertető, projekt részletek, hosszú számsorok helyett diagrammok, folyamatleírások helyett infografikák.
• Képanyag: saját fotó vagy illusztráció – ez ma már nem opcionális.
• Elérhetőség: a kapcsolatfelvételi adatok mindig legyenek precízen megadva.
________________________________________

Kiemelt kép: Ne hagyd ki!

A vizualitás kulcsfontosságú. Egy jó minőségű, a témához illeszkedő, saját készítésű kép vagy márkázott illusztráció megsokszorozza az átkattintások számát. Ne stockfotót használj, ha nem muszáj – inkább céges arculatba illeszkedő képet, logót vagy akár infografikát.
________________________________________

Lead: Ne mondd el rögtön a végét!

Az olvasókat már az első bekezdésben el lehet veszíteni – vagy meg lehet tartani. Ha a lead túl sokat árul el, nem marad miért tovább olvasni. A cél az, hogy felvezesse a sztorit, ne lelője. A jó bevezető sejtet, kérdéseket vet fel, és kíváncsivá tesz.
________________________________________

Tartalmi keret: Hiteles, informatív, jól strukturált

Egy profi sajtóközlemény szinte már egy előre megírt híranyag:
• Tartalmazza a lényeget: ki? mit? hol? mikor? miért? hogyan?
• Tartalmaz idézeteket: vezetői vagy szakértői nyilatkozatokat, amelyek emberközelivé és személyesebbé teszik az anyagot.
• Háttéranyagot is biztosít: kontextust ad a témához, támogatja az újságíró munkáját.
________________________________________

Elérhetőség

A sajtóközlemény végén ne felejtsd el megadni elérhetőségedet, egy igazán jó PR szakember – persze ha ideje engedi – leköveti a sajtóközlemény teljes útját, legalábbis a számára legfontosabb médiafelületeken. Leellenőrzi: megérkezett-e, van arra mód, hogy megjelenjen. Várhatóan mikor jelenik meg és már rögtön felajánl egy interjút egy az általa képviselt cég vagy szervezet érdekes szereplőjével. A megjelent sajtóanyagot pedig megköszöni az újságíróknak, kapcsolattartónak. Nagyon sok sajtóanyag közvetlen megjelenése egyszerűen csak informális kapcsolatokon múlik.
________________________________________

A sajtóközlemény minimál checklist-je:

Figyelemfelkeltő cím
Érdeklődést fenntartó bevezető
Kiemelt, témához kapcsolódó kép
Lényegre törő, informatív tartalom
Személyes idézetek
Háttérinformáció a cégünkről
Elérhetőség és kontakt
Mellékletek, letölthető vizuális elemek
Tudatos SEO-kulcsszavak – ha nem is linkelhető, attól még kereshető

SEO vagy nem SEO?

Sajtóközlemény ≠ SEO cikk – de van átfedés

A legtöbb nagy médium nem tesz lehetővé ingyenes SEO linkelést sajtóanyagban – erre külön díjazás és külön szolgáltatás vonatkozik.

• A sajtóanyag a márkát építi
• SEO-cikk a weboldalt erősíti

Ennek ellenére érdemes kulcsszavakat okosan belefogalmazni, mert ezek erősítik a tartalom relevanciáját, de felejtsük el azt, hogy a legtöbb médiafelület teret az a számunkra releváns kulcsszavas linkelésnek a sajtóközleményben. Persze az ideális mix az, amikor a közlemény egyben tartalmazza a SEO elemeket is – de ennek már külön piaci értéke van. A kis tematikus site-ok sokszor jobb ár-érték arányt kínálnak ilyen célokra, mint a nagy portálok, így ilyen combo célokra érdemes kis szakportálakat keresni –  ebben is segítünk .

Ha szeretnéd, hogy a sajtóközleményed ne csak egy legyen a sok közül, hanem kitűnjön, megragadjon, hatást gyakoroljon, akkor jó helyen jársz.  Segítünk, hogy a webes felületeken további szakportálakhoz jusson el a közleményed és / vagy ajánlunk, eljuttatjuk a közösségi média területen aktív – témába vágó – csoportok számára.
De ez már egy külön szolgáltatás…
A sajtóközlemények beküldése: ingyenes.

Keress minket bizalommal:
info@sajtokozlemeny.com
+36 70 231-6-231

A Milyen egy valóban jó sajtóközlemény, hogyan írjunk hatékony közleményt? bejegyzés először Sajtóközlemények-én jelent meg.