Egy személyes beszélgetés a törvény árnyékában

A TASZ egyik munkatársaként személyesen kerestem fel egy fideszes önkormányzati képviselőt, hogy elmondjam neki: félek ettől a törvénytől, félek attól, ahová a közélet jutott. Nem vártam csodát, de hittem benne, hogy egy őszinte beszélgetés kicsit közelebb vihet minket egymáshoz.

Két hét sincs hátra, és várhatóan elfogadják ezt a Putyin-modellre hajazó törvényt, ami a kormány kezébe adja a lehetőséget: bárkit kitilthatnak a nyilvánosságból, aki nem tetszik nekik. Ez nemcsak a civileket és az újságírókat, hanem a társadalom bármely tagját érintheti.

Ott ültem tehát a képviselő irodájában. Ő nem szakította félbe a mondandómat, nem próbált győzködni, csak hallgatott. Látszott rajta is a bizonytalanság. Egyetértettünk abban, hogy a társadalmi megosztottság rombol, és hogy a párbeszéd fontos lenne – mégis mindenhol falakba ütközünk.

Miért félelmetes ez a javaslat? – Közeli élmény a hatalom embereivel

A törvény részleteiről érdemben nem tudtunk beszélni: kiderült, ő is csak annyit tud róla, hogy „technikai jellegű”. Őszintén szólva, nem lepődtem meg: a kormánypárti képviselők és szavazók többsége sincs tisztában a valódi következményekkel.

A beszélgetés során azt is elmondtam, hogy ha ez a törvény életbe lép, a TASZ nem fog tudni segíteni azoknak az embereknek, akik jogi támogatásért fordulnak hozzánk. Hogy évente több ezer ember marad védelem nélkül. És hogy ez mindannyiunkat érint.

Sokan úgy gondolják, a civileket külföldről „megveszik”. Valóban kapunk támogatást külföldi magánalapítványoktól, de azért, hogy magyar embereknek tudjunk segíteni, amikor bajba kerülnek. Magyarországon egyszerűen nincs olyan filantróp milliárdos, aki emberi jogi munkát finanszírozna.

Polgárok vagy célpontok? – Mit tehetünk a félelem ellen?

A beszélgetés végén kezet fogtunk, és mosolyogva váltunk el. Nem tudom, ő mit érzett, de én könnyebb szívvel jöttem el. Lehet, hogy egyetlen beszélgetés nem old meg semmit. De azt hiszem, egy repedést ejtettünk a hallgatás falán.

Mert a hatalom döntései nem elvont papírokat érintenek, hanem hús-vér embereket – arcokat, hangokat, történeteket. És ha nem építünk személyes kapcsolatokat, ha csak szavazógépekként vagy ellenségekként tekintünk egymásra, akkor tényleg elveszítjük a közös világunkat.

Ezért is fontos, hogy megmutassuk: polgárok vagyunk, nem bábuk. Hogy méltóságunk van, és hogy egymásban nem az ellenséget kell látnunk, hanem a közös nevezőt, ami összeköt.

Egy ilyen beszélgetés lehet kicsi, de annál fontosabb lépés a megosztottság gyógyításában. És talán épp ez a legfontosabb: merjünk leülni egymással beszélgetni – nem azért, hogy győzzünk, hanem hogy meghallgassuk egymást.

Lehet személyesen beszélni egy fideszes képviselővel arról, hogy mi a baj az ellehetetlenítési törvénnyel?

A A törvény, amitől mindenki fél – egy fideszes képviselő szembesült az igazsággal! bejegyzés először Sajtóközlemények-én jelent meg.

A SajtoKozlemeny.COM célja, hogy hiteles, hírértékkel bíró sajtóközlemények közzétételével támogassa a tájékozott nyilvánosságot. A beküldött közlemények megjelenéséhez mind tartalmi, mind formai szempontból meg kell felelniük a jelen irányelveknek, valamint a hatályos magyar és európai uniós jogszabályoknak.

1. Alapelvek és hírbeküldési jogosultság

• Nonprofit szervezetek részére korlátlan számú ingyenes közleménybeküldés lehetséges.
• Vállalkozások, cégek és kommunikációs ügynökségek havonta maximum 5 db ingyenes közleményt küldhetnek be.
  (Ennél több megjelenés esetén kérjük, vegyék fel a kapcsolatot szerkesztőségünkkel: info@sajtokozlemeny.com vagy a +36 70 231 6 231 telefonszámon)

2. Tartalmi elvárások

A közlemény:

• tartalmazzon hírértékű információt (pl. új termék, szervezeti változás, nyilvános szereplés, díjnyerés, kutatás stb.),
• egyértelműen jelölje meg a hír forrását (vállalat, intézmény, szervezet),
• legyen tárgyilagos, kerüljön mindenféle reklámszerű, túlzó vagy bizonyíthatatlan állítást,
• kerülje a közvetlen megszólítást („Te”, „Ti”, „Mi”, „Én”) – kivéve idézetekben,
• különítse el világosan a tényeket a véleményektől,
• idézetek esetén adja meg a nyilatkozó személy nevét és pozícióját,
• saját vagy jogtiszta képi tartalmat tartalmazzon (stockfotó csak ellenőrizhető licenccel).

3. A szerkesztőség jogai

Az ingyenesen közzétett közlemények címét, illetve leadjét a szerkesztőség módosíthatja a jobb közérthetőség és terjeszthetőség érdekében. A szerkesztőség nem változtatja meg a közlemény tartalmi lényegét, csak a formai érthetőséget javítja.
A beküldő kérheti a változtatás nélküli közzétételt – ezt előzetesen jelezni szükséges.

4. Formai követelmények

• Terjedelem: legalább 3-4 bekezdés, lehetőleg alcímekkel tagolva.
• Nyelvhelyesség: a hibákat automatikusan javítjuk, de kérjük a beküldőket az előzetes ellenőrzésre.
• Linkek: a közlemények nem tartalmazhatnak kulcsszavas vagy keresőoptimalizálási céllal elhelyezett linkeket, mert azok gazdasági reklámnak minősülnek (Reklámtörvény 3. § (d)), és nem sajtóközlemények.
• Képek: konkrét URL-lel megjelölt képeket kérünk (ahol látszódik az eredeti forrás), ismeretlen eredetű képek használatát elutasítjuk. Minden cikkhez lehet és javasolt is mellékelni / feltölteni egy darab képet lehetőség szerint: 1200×630 méretben. Csak legális forrásból származó képet engedünk megjeleníteni az oldalunkon, illetve természetesen a beküldő saját képeit is megjelenítheti az oldalunkon.  A cikken belül is lehetséges képet elhelyezni de csak külső URL forrásból. A regisztrált felhasználók számára van lehetőség a cikken belüli kép feltöltésre is.

5. Tiltott tartalmak – jogszabályi megfelelés

A SajtoKozlemeny.COM nem fogad el olyan közleményeket, amelyek:

• uszító jellegűek, gyűlöletkeltőek vagy diszkriminatívak (a Btk. és az Alaptörvény értelmében tiltott),
• tiltott önkényuralmi jelképeket (pl. horogkereszt, sarló-kalapács, nyilaskereszt) tartalmaznak,
• pánikkeltő, fenyegető, rágalmazó, zaklató vagy erőszakos megnyilvánulásokat tartalmaznak,
• másolt vagy jogvédett tartalmak (szerzői jogba ütköző anyagok),
• szó szerinti vagy jelentős átfedést tartalmaznak korábban beküldött közleménnyel (duplikált tartalom),
• egyértelműen reklám jellegűek, termék vagy szolgáltatás közvetlen értékesítésére irányulnak (ez esetben gazdasági reklámként kezelendők, amely külön elbírálás alá esik),
• trágár, szexuális vagy pornográf tartalomra utalnak, illetve felnőtt tartalom népszerűsítésére irányulnak,
• az interneten nem hirdethető terméket vagy szolgáltatást népszerűsítenek a Reklámtörvény és más hatályos szabályozások alapján, ideértve:

Tiltott kategóriák (nem kizárólagos lista):

• online szerencsejáték,
• kábítószer vagy pszichoaktív szerek,
• fegyverek, lőfegyver-utánzatok,
• piramisjátékok, gyors meggazdagodási ajánlatok, MLM
• pénzügyi vagy befektetési tanácsadás, amely nem engedéllyel végzett tevékenységre vonatkozik (pl. MNB által nem engedélyezett szolgáltatók),
• egészségre káros vagy nem ellenőrzött hatású termékek (pl. engedély nélküli étrend-kiegészítők).

Jogszabályi hivatkozás:
A 2008. évi XLVIII. törvény (Reklámtörvény) 3. § (2) kimondja, hogy a reklám tilos, ha az erőszakra vagy félelemkeltésre irányul, illetve ha jóerkölcsbe ütközik. Ugyanakkor 5. § (1) szerint a reklámnak egyértelműen beazonosíthatónak kell lennie, és nem tévesztheti meg a fogyasztót.

Ha kérdésed van a közlemény elfogadhatóságával kapcsolatban, vagy reklámcélú tartalommal szeretnél együttműködni, írj nekünk az info@sajtokozlemeny.com címen. Külön hirdetési és PR együttműködésekre is nyitottak vagyunk.

A Szerkesztőségi irányelvek – SajtoKozlemeny.COM bejegyzés először Sajtóközlemények-én jelent meg.