A háromnapos szombathelyi képzéssorozat során a résztvevők modern kézsebészeti technikákkal és innovatív eljárásokkal ismerkedhettek meg az előadások során, illetve élőben követhettek végig műtéti beavatkozásokat. Az esemény különlegessége volt, hogy a programon külföldi előadók és nemzetközileg elismert szakemberek is részt vettek, tovább erősítve a képzés szakmai színvonalát.

„Büszkék vagyunk arra, hogy intézményünk elsőként hozta el Magyarországra ezt az innovatív oktatási formát a kézsebészet területén. Célunk, hogy a legmagasabb szintű szakmai tudást és nemzetközi tapasztalatot tegyük elérhetővé a hazai szakemberek számára” – emelte ki a Csimborasszó Egészségügyi Központ vezetése.

A központ a jövőben is elkötelezett a modern egészségügyi ellátás és oktatás, a tudásmegosztás és a nemzetközi szakmai együttműködések fejlesztése mellett.

A A Csimborasszó Egészségügyi Központ elsőként közvetített élőben kézsebészeti műtétet Magyarországon bejegyzés először Sajtóközlemények-én jelent meg.

A HUN-REN Földfizikai és Űrtudományi Kutatóintézet (HUN-REN FI) egyik vezető kutatója, Németh Károly személyesen elemzi majd a Hayli Gubbi tűzhányó novemberi kitörésének körülményeit és következményeit. A terepi munkát megelőzően részletes szakmai összefoglalót is publikált, amelyben bemutatja az esemény lehetséges földtani és társadalmi hatásait.

Váratlan, „blue-sky” típusú kitörés rázta meg Etiópiát

A Danakil-mélyföldön található Hayli Gubbi vulkán november 23-án produkált robbanásos kitörést, mely teljesen előzmények nélkülinek bizonyult. Németh Károly a HUN-REN FI honlapján megjelent elemzésében rámutatott, hogy az esemény:

„blue-sky event” volt, amely helyi, regionális és globális hatást fejtett ki.”

A vulkán a modern feljegyzések szerint eddig nem mutatott aktivitást. A kutatók becslése alapján akár 10–15 ezer éve is szunnyadhatott, és mindeddig nem akadt olyan terepi bizonyíték, amely ennek az időszaknak a kitöréseire utalt volna.

Bizonytalan, hogy csak a kezdet volt-e

Németh Károly arra is felhívta a figyelmet, hogy jelenleg nem lehet megjósolni, lesz-e folytatása a Hayli Gubbi aktivitásának. A kutató kiemelte, hogy:

– akár egy egyszeri eseményről
– akár egy új kitöréssorozat kezdetéről is beszélhetünk.

A jövőbeni viselkedés megértéséhez további geológiai vizsgálatokra, üledéktani feltérképezésre és laboratóriumi elemzésekre van szükség. Ezek segíthetnek rekonstruálni a vulkán múltbeli működését, és javíthatják a társadalom felkészültségét hasonló eseményekre.

A hamufelhők a régióra és a légiközlekedésre is hatással lehetnek

A szakember szerint a vizsgálatoknak gyakorlati jelentősége is van, mivel a kitörés során keletkező hamufelhők nemcsak Etiópia érintett térségeire, hanem a szomszédos országokra, valamint a nemzetközi repülőjáratok útvonalaira is kihatással lehetnek. A tűzhányó tevékenységének pontos megértése ezért létfontosságú biztonsági és légiforgalmi szempontból is.

Forrás: HUN-REN

A Több ezer éve szunnyadt a vulkán – most magyar tudósok vizsgálják a hatásait bejegyzés először Sajtóközlemények-én jelent meg.

A tanulmány azzal indít, hogy

„A génszerkesztés pontosabb és hatékonyabb változatát fejlesztették ki a HUN-REN Szegedi Biológiai Kutatóközpont (HUN-REN SZBK) és a HUN-REN Természettudományi Kutatóközpont (HUN-REN TTK) kutatói.”
A CRISPR technológia évek óta meghatározza a modern molekuláris biológiát, hiszen lehetővé teszi a DNS-szintű beavatkozást. A prime editing ehhez képest jóval precízebb, hiszen a genetikai hibákat nagy DNS-törések nélkül, lényegében „betűpontosan” javítja.

A gyakorlatban ugyanakkor az alap prime editing gyakran alacsony hatásfokkal működik, ezért a magyar kutatók célja az volt, hogy stabilabb, könnyebben alkalmazható és specifikusabb megoldást hozzanak létre. Krausz Sarah Laura első szerző így foglalta össze:

„Az általunk kifejlesztett proPE (prime editing with prolonged editing window) csökkenti a komponensek optimalizálási igényét és növeli a szerkesztés specificitását. Éppen azoknál az eseteknél hoz jelentős hatékonyságjavulást, ahol a ‘klasszikus’ prime editing csak nagyon alacsony arányban tudja létrehozni a kívánt módosítást.”

A módszer működése alapjaiban különbözik a hagyományos megoldástól. A klasszikus prime editingben egyetlen RNS végzi a DNS-vágás irányítását és a módosításhoz szükséges minták továbbítását. A proPE esetében azonban
„a két funkciót a Welker Ervin (HUN-REN TTK/HUN-REN SZBK) vezette kutatócsoportok szétválasztották.”
Az egyik RNS csak azt a pontot jelöli ki, ahol a nukleáz megnyitja a DNS-szálat, míg a másik RNS kizárólag a szerkesztéshez szükséges mintát viszi a helyszínre úgy, hogy kapcsolódik a DNS-hez, de nem vág bele.

Ez a szétválasztás bizonyult a legnagyobb technológiai előrelépésnek, hiszen egyszerre növeli a hatékonyságot és a pontosságot. Olyan esetekben is működik, ahol két DNS-szakasz szinte teljesen megegyezik, és a hagyományos prime editing képtelen megkülönböztetni őket.

A kutatók kiemelik:
„amikor két DNS-szekvencia a módosítani kívánt pozíció környezetében gyakorlatilag azonos, és a hagyományos prime editing sikertelen, a proPE képes kizárólag az egyik szekvenciában végrehajtani a módosítást.”

A proPE további előnye a jelentősen megnövelt szerkesztési távolság. A módszer jóval messzebb eső hibákat is képes kijavítani a vágás helyétől – innen ered a névben szereplő „prolonged editing window”.
A tanulmány szerint:
„kitágítja a hatékony szerkesztési ‘távolságot’: a vágás helyétől távolabbi hibák javítása is elérhetővé válik – erre utal a módszer neve is.”

Ez óriási előrelépést jelenthet a jövőben alkalmazott génterápiák számára, hiszen sok jelenlegi, emberi betegséget okozó variáns a hagyományos prime editing számára egyszerűen nem elérhető. A proPE viszont ezeket is potenciálisan korrigálhatóvá teheti.

Forrás: HUN-REN

A Magyar tudósok új génszerkesztési módszere áttörést hozhat a gyógyászatban bejegyzés először Sajtóközlemények-én jelent meg.

Az azonosítás jelentősége óriási, hiszen a régészek már egy évszázada sejtették, hogy a Margit-szigeti domonkos kolostorban talált fiatal férfi a híres, tragikus sorsú macsói bán lehetett. A korabeli sérülésnyomok, a temetkezési hely és a történeti feljegyzések is erre utaltak, ám a 20. század elején még nem állt rendelkezésre a maihoz hasonló módszertani háttér.

A kutatók újgenerációs genetikai vizsgálatokkal igazolták a feltételezést. A csontok elemzése megerősítette, hogy „az adatok egyértelműen igazolják, hogy a macsói Béla herceg III. Béla király ükunokája”, továbbá hogy jelentős részben skandináv genetikai eredettel rendelkezett, ami összhangban áll apai ágával, a Rurik-dinasztiával. A genetikai állomány másik része kelet-mediterrán eredetet mutatott, ami nagy valószínűséggel a bizánci származású Laszkarisz Máriától, Béla anyai nagyanyjától ered.

A vizsgálatokból az is kiderült, hogy a herceg étrendje a kor elitjére jellemző módon magas állati fehérjetartalmú volt, és jelentős mennyiségű vízi állatot is fogyasztott. A fogkőben talált mikrofosszíliák tovább árnyalták a képet: a búzadara és a kenyérfélék bizonyítják a gabonaalapú étrend rendszeres jelenlétét. A stroncium izotópos elemzés szerint Béla nem a Margit-szigeten vagy környékén nőtt fel, hanem gyermekéveit a Szerémségben tölthette, később azonban más területre költözött.

A kutatók számára az egyik legizgalmasabb kérdés az volt, hogy pontosan hogyan zajlott le a herceg halála. A történeti források szerint „Béla herceg ellen Héder nembeli ‘Kőszegi’ Henrik 1272 novemberében a mai Margit-szigeten merényletet követett el.” A régészeti és embertani adatok alapján ezt most részletesen rekonstruálták.

A csontvázon összesen 26 halálos sérülést azonosítottak, amelyek mind egyetlen, rendkívül agresszív támadás során keletkeztek. A sebek típusa alapján legalább három elkövető, kétféle fegyver (szablya és hosszúkard) és egy előre megszervezett támadás rajzolódik ki. A kutatók szerint a küzdelem közvetlen közelharcban zajlott, a herceg páncél és sisak nélkül próbált védekezni.

A rekonstrukció szerint a támadás a fejre és felsőtestre mért csapásokkal indult. Ezután, miközben Béla próbálta hárítani az újabb ütéseket, a karján védekező sérülések keletkeztek. A merénylők ezt követően oldalirányú csapásokkal tették harcképtelenné, majd a földre került áldozatra újra lesújtottak, halálos sebeket ejtve az arcán és koponyáján. A leírt intenzitás alapján a kutatók arra következtetnek, hogy a merényletet erős indulat – akár bosszú vagy személyes gyűlölet – is motiválta.

A vizsgálat végkövetkeztetése kiemeli, hogy „bár Béla herceg ellen 1272 novemberében végrehajtott merényletet részben vagy teljesen előre eltervezték, azt azonban semmiképp sem hidegvérrel hajtották végre.” A támadás brutalitása és a sebek eloszlása egy intenzív, érzelemtől fűtött, kaotikus küzdelemre utal, amelyben a herceg tudatában volt annak, hogy az életéért küzd.

A kutatási projekt eredményei nemcsak egy régi történeti rejtélyt oldanak meg, hanem ritkán látott mélységgel mutatják be egy Árpád-házi herceg mindennapjait, étrendjét, életútját és végzetes perceit.

Az eredmények jól illusztrálják azt, hogy a humán és természettudományok összefogásával milyen hatékonyan lehet a történelmi adatokat ellenőrizni és a múltbeli erőszakos haláleseteket példátlan részletességgel rekonstruálni. Az új tanulmány a rangos Forensic Science International: Genetics c. igazságügyi genetikai folyóiratban jelent meg. A preprint verzió szabadon elérhető.

Bővített magyar nyelvű összefoglaló a LINKre kattintva érhető el.

A tanulmány és a képek forrás: ELTE Biológiai Intézet

A Megdöbbentő bizonyítékok: nem hidegvérű gyilkosság volt bejegyzés először Sajtóközlemények-én jelent meg.

Visszatér egy régi hagyomány Sopronba

A Magyar Akkreditációs Bizottság egyhangú döntése értelmében 2026 szeptemberétől ismét tanító alapképzési szak indul a Soproni Egyetem Benedek Elek Pedagógiai Karán. Sopron városában közel száz évig működött a tanítóképzés, amely az 1950-es évek végén szűnt meg – most több mint hat évtizednyi kihagyás után tér vissza.

Sokszínű képzési lehetőségek

Prof. Dr. Fábián Attila, a Soproni Egyetem rektora elmondta:

„Az új szak keretében a hallgatók választhatnak a négyéves nappali és levelező képzés, valamint a rövidített – óvodapedagógus diplomások számára kínált négy féléves forma között. A program különlegessége, hogy a hagyományos műveltségi területek mellett speciális ismeretköröket is kínál, így kiemelt hangsúlyt kap az óvoda-iskola átmenet kérdésköre, a fenntarthatóság, valamint a sajátos nevelési igényű gyermekek támogatása.”

Modern, gyakorlatközpontú oktatás

A képzés az Egri Eszterházy Károly Katolikus Egyetemmel együttműködésben valósul meg. A tananyag gyakorlatközpontú és kompetenciaalapú szemléletet követ, így a hallgatók valódi tapasztalatokhoz jutnak. Több soproni általános iskola is gyakorlóhelyként szolgál majd a leendő tanítók számára.

Hallgatóközpontúság és hagyományőrzés

Dr. habil. Varga László, a Benedek Elek Pedagógiai Kar dékánja kiemelte:

„A Benedek Elek Pedagógiai Kar mindig is hallgatóközpontú intézmény volt. Most egy történelmi hagyományt folytatva, a 21. század elvárásaihoz igazodva nyitjuk meg kapuinkat a leendő tanítók előtt. Az a szemlélet, amely a személyes odafigyelésre, a tehetséggondozásra és a különféle problémákkal küzdő gyermekek támogatására épül, mintát is kíván adni. Hiszen ahogy az egykori diákok évtizedek múlva is emlékeznek tanáraikra, úgy a jelenlegi képzésben részt vevő hallgatók is életre szóló tapasztalattal gazdagodnak, amit visznek majd tovább.”

A Történelmi fordulat az oktatásban: újra tanítóképzés Sopronban bejegyzés először Sajtóközlemények-én jelent meg.

A trágyázás hatása nemcsak a termésre, hanem a klímára is kihat

A HUN-REN Agrártudományi Kutatóközpont Talajtani Intézetének kutatói rámutattak: a trágyázás módja nemcsak a terméshozamokat befolyásolja, hanem az üvegházhatású gázok kibocsátását is, ezáltal közvetlen hatással van a klímaváltozásra.

Az ipari forradalom óta a szén-dioxid (CO2), a dinitrogén-oxid (N2O) és a metán (CH4) légköri mennyisége drasztikusan megemelkedett. Ezek legfőbb forrása nemcsak az ipar, hanem a mezőgazdaság is – különösen a növénytermesztés. Éppen ezért kulcskérdés, hogy milyen trágyázási módszert alkalmazunk.

A martonvásári kísérlet: több mint 60 év tapasztalata

Martonvásáron 1955 óta zajlik egy egyedülálló tartamkísérlet, amelynek során a kutatók összehasonlították a műtrágyázás, a szervestrágyázás és a kettő kombinációjának hatásait. Vizsgálták a csernozjom talajok állapotát, a kibocsátott üvegházhatású gázokat és a termésátlagokat is.

Eredmények: nem minden trágya egyforma a klíma szempontjából

• Szervestrágya: a legnagyobb CO2-kibocsátást okozta, viszont a legalacsonyabb N2O-kibocsátással járt.
• Műtrágya: minden esetben kiugróan magas N2O-kibocsátást eredményezett, ami a klímaváltozás szempontjából kedvezőtlen.
• Kombinált trágyázás (műtrágya + szervestrágya): nagyobb üvegházhatású gáz kibocsátással járt, ugyanakkor a legjobb kukoricahozamokat adta.
• Metán (CH4): egyik trágyatípus esetében sem volt számottevő a kibocsátás.

A kutatók szerint a különbségek főként abból adódnak, hogy a trágyák eltérő módon alakítják át a talaj kémiai és fizikai környezetét.

Mit jelent ez a gyakorlatban?

A termelők számára a kombinált trágyázás kínálhatja a legnagyobb hozamot, ugyanakkor ez környezeti szempontból nem a legkedvezőbb megoldás. A jövő mezőgazdaságának így egyensúlyt kell találnia az élelmiszerbiztonság és a klímavédelmi szempontok között.

A tanulmány részletesen az Agriculture, Ecosystems and Environment című tudományos folyóiratban jelent meg.

A Műtrágya vagy szervestrágya? A válasz nem olyan egyszerű, mint hinnénk bejegyzés először Sajtóközlemények-én jelent meg.

Egy 13 éves mohácsi diáklány, Markovics Szonja, óriási sikert ért el a világ egyik legrangosabb gyermek-térképrajzversenyén. Az ICA (International Cartographic Association) által kétévente meghirdetett nemzetközi megmérettetés döntőjében első helyezést ért el „Ez a kedvencem” című munkájával.

Hogyan zajlik a verseny?

A Barbara Petchenik emlékére 1993 óta rendszeresen megrendezett verseny célja, hogy a gyerekek saját szemszögükből mutassák be, hogyan látják a világot, és mit jelentenek számukra a térképek. Az idei téma a „Térképek a mindennapokban” volt.

A vancouveri döntőbe 34 országból 180 alkotás jutott be. A rajzokat négy korcsoportban értékelték, 6-tól egészen 15 éves korig.

Magyarország képviselete

Hazánk idén is több pályaművel indult a nemzetközi mezőnyben. A magyar rajzokat egy országos verseny előzte meg, amelyet az ELTE Térképtudományi és Geoinformatikai Intézet szervezett a GDi Magyarország támogatásával. Erre az országos fordulóra 38 település 46 iskolájából 182 mű érkezett. Ezek közül választották ki azt a hat pályaművet, amelyek végül Magyarországot képviselték a világversenyen.

A magyar győzelem részletei

A mohácsi diák, Markovics Szonja a 13–15 éves korcsoportban indult, és térképrajza 38 pontot szerzett a zsűritől és a közönségtől. Ezzel magabiztosan előzte meg az indonéz versenyző 28 pontos munkáját és az ecuadori pályázó 23 pontos alkotását.
Szonja felkészítő tanára Bosnyák Mihály volt (Alexandra Kiadó).

A zsűriben 28 ország képviselői foglaltak helyet, emellett a 10 fős nemzetközi bírálóbizottság és a kiállítás látogatói is szavazhattak.

Magyar sikerek a múltban

Magyarország eddig minden egyes, korábban megrendezett nemzetközi gyermek-térképrajzversenyen jelen volt, és már több alkalommal díjat is hazahozott. Ez az idei győzelem tovább erősíti a magyar diákok nemzetközi hírnevét a térképészet különleges világában.

Ünnepélyes díjátadó és kiadvány

Az oklevél átadására 2025. október 1-jén kerül sor a GDi Solutions Day 2025 konferencián, amelyet a budapesti Aquaworld Resort szállodában rendeznek.
A verseny legjobb pályaműveit – köztük Szonja rajzát is – az Esri Press gondozásában megjelenő Children Map the World című könyvsorozatban is közzéteszik.

A Világsiker! Magyar diák rajza lett a legjobb a nemzetközi versenyen bejegyzés először Sajtóközlemények-én jelent meg.

Tanévkezdés: kaotikus forgalom, kiszámíthatatlan helyzetek

Néhány nap múlva országszerte több százezer diák indul újra iskolába, és ezzel nemcsak a gyerekek, hanem a közlekedés résztvevői is új kihívások elé néznek. Az iskolák környékén megsokszorozódik a forgalom, több lesz a gyalogos, és egy pillanatnyi figyelmetlenség is súlyos következményekkel járhat.

Rendőrségi jelenlét és az „Iskola rendőre” program

A rendőrség a tanév első heteiben fokozottan jelen lesz az utakon. Az „Iskola rendőre” program keretében rendőrök és polgárőrök állnak majd a forgalmas átkelőknél, hogy segítsék a közlekedést és megelőzzék a baleseteket.

Elektromos rollerek: a láthatatlan veszély

Egyre több gyermek közlekedik elektromos rollerrel, ám ezek használata komoly kockázatot rejt. A fiatalok többsége nem ismeri a közlekedési szabályokat, így nemcsak magukat, hanem másokat is veszélybe sodornak. A rendőrség hangsúlyozza: a szülőknek kötelességük felhívni gyermekeik figyelmét a felelős és szabályos közlekedésre.

Gyermekbiztonsági rendszerek fontossága

Az iskolába autóval érkező gyerekeknél alapvető a biztonsági öv helyes használata, illetve a korukhoz és méretükhöz illő gyermekülés. Egy hirtelen fékezés vagy kisebb koccanás is súlyos sérülést okozhat, ha a gyermek nincs megfelelően rögzítve.

Parkolás az iskolák közelében: apró figyelmetlenség, nagy veszély

A megnövekedett forgalom miatt a parkolás még nehezebb lesz az iskolák környékén. A szabálytalan megállás nemcsak forgalmi káoszt teremt, hanem a gyerekek biztonságát is veszélyezteti – például a kilátás akadályozásával. A rendőrség arra kéri a szülőket: még ha néhány perc séta is az ára, mindig szabályosan parkoljanak.

Induljon el időben, kerülje el a reggeli káoszt

A nagyvárosokban a szeptemberi reggelek elkerülhetetlenül zsúfoltabbak. A stresszmentes indulás és a korábbi elindulás nemcsak a felnőttek idegeit kíméli, hanem a gyermekek biztonságát is garantálja.

A szülők felelőssége: beszélgessünk a gyerekekkel

A biztonságos közlekedés alapja a tudatos nevelés. A rendőrség arra figyelmeztet: a szülők beszéljenek gyermekeikkel a közlekedés alapszabályairól, és ők maguk is mutassanak jó példát.

Közös ügyünk: a gyermekek biztonsága

A tanévkezdés minden közlekedőnek próbát jelent. Türelem, figyelem és szabálykövetés kell ahhoz, hogy minden gyermek biztonságban érhessen haza nap mint nap.

A Szülők figyelem! Egy hirtelen fékezés is tragédiához vezethet bejegyzés először Sajtóközlemények-én jelent meg.

A Széchenyi Terv Plusz program keretében megvalósult pályázat célja, hogy csökkentse a bölcsődei férőhelyhiányt Debrecenben, illetve a közeli Hajdúsámsonban. Az RRF-1.1.2-21-2022-00015 kódszámú projekt Debrecen észak-keleti részében, a Husztikertben valósult meg. A beruházás keretein belül egy új, két csoportszobás, 28 gyerek ellátására alkalmas bölcsőde épült. Az európai uniós támogatással megvalósult projekt jól illeszkedik a Baptista Szeretetszolgálat Gyermek és Ifjúsági Oktatási és Fejlesztő Központ tevékenységébe, hiszen az Intézmény eddig is 3 bölcsődét tartott fenn országszerte.

Az új épület a modern építészet valamennyi követelményének megfelelő, ennek jegyében napelemes és hőszivattyús rendszereket kapott, amelyek a környezet megóvását és megújuló energiaforrásokra épülő energiagazdálkodást jelentik. A beruházás megvalósulásával 7 új munkahely jött létre, szakképzett dolgozók foglalkoztatására nyílt lehetőség.

Az új bölcsőde 2025. március 1-én nyitotta meg kapuit.

A Baptista Szeretetszolgálat Gyermek és Ifjúsági Oktatási és Fejlesztő Központ bejegyzés először Sajtóközlemények-én jelent meg.

A külföldi egyetemeken tanuló magyar diákok számára a lakhatás költségei továbbra is magasak, és az árak érdemben nem csökkentek az elmúlt évben. Soóki-Tóth Gábor, az Otthon Centrum elemzési vezetője szerint a legkézenfekvőbb mód a spórolásra az, ha többen bérelnek együtt egy ingatlant.

A numbeo.com és a helyi hirdetési portálok adatai alapján a bérlakáspiac iránt a környező országokban is élénk kereslet mutatkozik, ami az árakat folyamatosan magasan tartja.

A felvételi után robban a kereslet az albérletekre

Az egyetemvárosokban minden évben a felvételi ponthatárok kihirdetése után indul a bérleti piac egyik legmozgalmasabb időszaka. Amint a diákok megtudják, hová kerültek be, azonnal megugrik az érdeklődés az albérletek iránt – ez pedig sokszor az árak emelkedését is magával hozza.

Magyarország vs. környező országok – hasonló szintek, nagy különbségek euróban

Budapesten jelenleg az egyszobás lakások átlagos havi bérleti díja 175 ezer forint, a kétszobásoké 261 ezer forint, míg egy háromszobás lakásért 315 ezer forintot is elkérnek. Ezek az árak közel megegyeznek Temesvár és Belgrád árszintjével.

Ahol azonban az euró a hivatalos fizetőeszköz, ott a magyar árakhoz képest jellemzően magasabb bérleti díjakkal kell számolni – még forintra átszámolva is.

Bécs: a régió bérleti díj-bajnoka

A legdrágább a környéken egyértelműen Bécs, ahol egy kis garzon havi bérleti díja akár 1000 euró (kb. 400 ezer forint) is lehet. Aki hajlandó a városközponttól távolabb költözni, az körülbelül 25%-kal olcsóbban is találhat lakást.

A szobaszám növekedésével az árak is meredeken emelkednek: a belső kerületekben egy négyszobás lakás bérleti díja elérheti a 2000 eurót (kb. 800 ezer forint). – áll az OC közleményében

A Külföldön tanulnál? Készülj fel: a lakbér sokkoló lehet! bejegyzés először Sajtóközlemények-én jelent meg.