2025 tavaszán Donald Trump amerikai elnök bejelentette, hogy 200%-os vámot vet ki az Európai Unióból származó borászati termékekre. Az intézkedést április 9-én tervezte életbe léptetni, válaszlépésként az EU által, az amerikai whiskey-re tervezett 50%-os vámra. Majd ezt követően április 9-én szerdán bejelentette, hogy a tervezett vámok kapcsán Kína kivételével a többi országnak, így Európának is, 90 napos moratóriumot engedélyez és ez idő alatt a korábban bejelentetthez képes 10 %-os vám érvényes rájuk.
Mit jelent valójában a „200%-os vám”?
Fontos tisztázni: a „200%-os vám” nem azt jelenti, hogy az eddigi 10%-os vámot egyszerűen megduplázzák 20%-ra. Valójában ez azt jelenti, hogy a termék teljes értékének 200%-át kell vámként megfizetni. Ez tehát nem a korábbi vám mértékének a duplája, hanem egy teljesen új, drasztikusan magas vámszint.
Általánosan igaz, hogy a vámokat a termék értékének egy bizonyos százalékában határozzák meg. Például egy 10 dolláros (kb. 3724,58 Ft) termékre kivetett 25%-os vám 2,50 dollár (kb. 930,45 Ft) pluszköltséget jelent. A vámot nem a fogyasztók fizetik közvetlenül, hanem az importáló cégek – akik viszont eldönthetik, hogy ezt a költséget részben vagy egészben áthárítják-e a vásárlókra, vagy inkább kevesebb külföldi árut hoznak be a piacra.
Így az újonnan bevezetni tervezett vám a következőképpen alakulna egy 10 dolláros termék esetén:
· az eddigi, általános 10%-os alapvámmal 1 dollár volt a vám, így a termék ára 11 dollárra nőtt,
· egy ország specifikus „reciprokális”, 20%-os vám esetén (mint amit az EU termékeire már most alkalmaznak) ez az összeg 2 dollárra nőtt, tehát a végső ár 12 dollár lett,
· az újonnan bevezetni tervezett 200%-os vám viszont 20 dollár vámot jelent – azaz a termék ára 30 dollárra emelkedhet.
Ezért fordulhat elő, hogy például egy prosecco ára „csak” 10,99 dollárról 12,99-re emelkedik, nem pedig 30-ra: a kereskedők ilyenkor átvállalhatják a vám egy részét, esetleg a korábban behozott készleteiket értékesítik tovább, vagy csak ideiglenesen próbálják visszafogni az áremelést. Hosszabb távon azonban ezek az árcsökkentő stratégiák nem tarthatók fenn, így az európai – köztük a magyar – borok ára jelentősen megemelkedhet az Egyesült Államokban, vagy akár teljesen kiszorulhatnak a piacról.
Olaszország: a prosecco értékesítése jelentősen visszaeshet
Olaszország az egyik legnagyobb borexportőr az Egyesült Államokban, így különösen érzékenyen érinti a tervezett vámemelés. Évente közel 2 milliárd euró értékben exportálnak bort és egyéb italokat az amerikai piacra, és a szakértők szerint akár 300 millió eurós bevételkieséssel is számolniuk kell. A legismertebb olasz habzó bor, a prosecco is drágul: egy palack ára 10,99 dollárról 12,99-re ugorhat. Bár ez elsőre nem tűnik drámainak, a vásárlók könnyen más – olcsóbb – alternatívák után nézhetnek.
Franciaország: akár milliárdos nagyságrendben is csökkenhet az export
A franciák évente több, mint 2,5 milliárd dollár értékű bort exportálnak az amerikai piacra, így számukra is komoly bevétel kieséssel járhat az új, megemelt vám. A döntés ezreket érinthet: kisebb pincészeteket és nagy nemzetközi márkákat egyaránt. A francia kormány egyértelművé tette, hogy nem kíván engedni az amerikai nyomásnak, de ettől a borászok nem lettek nyugodtabbak – sokan attól tartanak, hogy hosszú távon elveszíthetik az amerikai piac bizalmát és érdeklődését.
Magyarország is érintett lehet
Bár Magyarország nem tartozik a legnagyobb borexportőr országok közé, de az USA-ból érkező érdeklődés az elmúlt években egyre nőtt – különösen a tokaji, egri vagy villányi borok iránt. EU-s tagállamként Magyarország borai is automatikusan a 200%-os vám hatálya alá fognak esni, ami miatt a magyar borok is jóval drágábban juthatnának el az amerikai polcokra. Ez pedig könnyen azt jelentheti, hogy sok kis pincészetnek le kell mondania a tengerentúli terveiről.
Ráadásul nem csak a közvetlen export lehet veszélyben. A kieső amerikai piac miatt a nagyobb uniós termelők is új célországokat keresnek majd – és ez könnyen túlkínálathoz vezethet az EU-n belül. Ennek következményeképp még nagyobb verseny és nyomott árak alakulhatnak ki, nehezítve a magyar borok érvényesülését a külföldi piacokon.
Váratlan fordulat: Az Elnök felfüggeszti a vámokat – de csak időlegesen
Április 9-én, az intézkedés életbe lépésének napján Donald Trump amerikai elnök meglepő bejelentést tett: 90 napra felfüggeszti az új, ország specifikus „reciprokális” vámok alkalmazását. A döntés több, mint 70 országra vonatkozik – köztük az EU tagállamaira is -, és célja, hogy teret adjon az esetleges kereskedelmi tárgyalásoknak. A lépés átmeneti enyhülést hozhat az európai borászatoknak, de a piaci szereplők többsége továbbra is bizonytalan a jövőt illetően. Sokan attól tartanak, hogy a 90 nap csupán haladékot jelent, és ha nem születik megállapodás, a vámintézkedések ismételt bevezetése kihívásokat jelenthet az érintett ágazatok számára.
Összegzés
Az Egyesült Államok elnökének tervezett vámintézkedései számottevő hatást gyakorolhatnak az európai borexportra – így Magyarországra is. Az intézkedések egyik közvetett következménye lehet az EU-n belüli borpiaci túlkínálat, ami tovább szoríthatja le az árakat és nehezítheti a magyar borászatok gazdasági helyzetét.
