Magyar kutatók vizsgálták: nem mindegy, mivel trágyázunk a klímaváltozás idején
A trágyázás hatása nemcsak a termésre, hanem a klímára is kihat
A HUN-REN Agrártudományi Kutatóközpont Talajtani Intézetének kutatói rámutattak: a trágyázás módja nemcsak a terméshozamokat befolyásolja, hanem az üvegházhatású gázok kibocsátását is, ezáltal közvetlen hatással van a klímaváltozásra.
Az ipari forradalom óta a szén-dioxid (CO2), a dinitrogén-oxid (N2O) és a metán (CH4) légköri mennyisége drasztikusan megemelkedett. Ezek legfőbb forrása nemcsak az ipar, hanem a mezőgazdaság is – különösen a növénytermesztés. Éppen ezért kulcskérdés, hogy milyen trágyázási módszert alkalmazunk.
A martonvásári kísérlet: több mint 60 év tapasztalata
Martonvásáron 1955 óta zajlik egy egyedülálló tartamkísérlet, amelynek során a kutatók összehasonlították a műtrágyázás, a szervestrágyázás és a kettő kombinációjának hatásait. Vizsgálták a csernozjom talajok állapotát, a kibocsátott üvegházhatású gázokat és a termésátlagokat is.
Eredmények: nem minden trágya egyforma a klíma szempontjából
- Szervestrágya: a legnagyobb CO2-kibocsátást okozta, viszont a legalacsonyabb N2O-kibocsátással járt.
- Műtrágya: minden esetben kiugróan magas N2O-kibocsátást eredményezett, ami a klímaváltozás szempontjából kedvezőtlen.
- Kombinált trágyázás (műtrágya + szervestrágya): nagyobb üvegházhatású gáz kibocsátással járt, ugyanakkor a legjobb kukoricahozamokat adta.
- Metán (CH4): egyik trágyatípus esetében sem volt számottevő a kibocsátás.
A kutatók szerint a különbségek főként abból adódnak, hogy a trágyák eltérő módon alakítják át a talaj kémiai és fizikai környezetét.
Mit jelent ez a gyakorlatban?
A termelők számára a kombinált trágyázás kínálhatja a legnagyobb hozamot, ugyanakkor ez környezeti szempontból nem a legkedvezőbb megoldás. A jövő mezőgazdaságának így egyensúlyt kell találnia az élelmiszerbiztonság és a klímavédelmi szempontok között.
A tanulmány részletesen az Agriculture, Ecosystems and Environment című tudományos folyóiratban jelent meg.
