Magyarországon újra felpörgött a hitelezés – méghozzá soha nem látott mértékben
A 2025-ös év első három hónapjában a magyar háztartások rekordmennyiségű hitelt vettek fel, miközben a lakáshitelek átlagösszege is megközelítette a 20 millió forintot. Az emelkedés mögött több tényező húzódik: a lakásárak tovább drágultak, a családok új lehetőségeket keresnek a saját otthon megteremtésére, miközben a munkáshitel, mint új konstrukció, szintén vonzóvá tette a hitelfelvételt, áll a Grantis elemzésében.
800 milliárd forintnyi friss hitel – csak az első negyedévben
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) friss jelentése szerint a háztartási hitelállomány 10,9 százalékkal bővült egy év alatt. Az újonnan kötött lakossági hitelszerződések értéke már 800 milliárd forintnál jár, ezen belül a lakáshitelek összege 137,8 milliárd forint volt márciusban – ez önmagában 50 százalékos éves növekedést jelent.
Hitel minden célra: lakásra, fogyasztásra, bármire
Az adatok alapján a lakáshitelszerződések összege 40 százalékkal, a személyi kölcsönöké 60 százalékkal, az árucikkekre és fogyasztásra fordított hiteleké pedig elképesztő, 106 százalékos mértékben nőtt egy év alatt. A szabad felhasználású jelzáloghiteleknél is 55 százalékos volt az emelkedés.
Babaváró visszaszorul, jön a munkáshitel
Egyedül a babaváró hitelek volumene csökkent – több mint 10 százalékkal. Ennek hátterében az újonnan bevezetett munkáshitel állhat, amely márciusban 21,2 milliárd forintos szerződésállománnyal zárt. Az év eleje óta már 15 ezer fiatal élt ezzel a lehetőséggel, összesen 59 milliárd forint értékben.
20 millió a normális? Így alakul a lakáshitelek átlagos összege
2025 márciusában a lakáshitelek átlagos összege 19,9 millió forint volt, míg egy évvel korábban „csak” 16,5 millió. Ez több mint 3 millió forintos növekedést jelent, ami 20 százalékos emelkedésnek felel meg.
A trend mögött nem csak a hitelek iránti kereslet áll: a lakásárak is 15,1 százalékkal emelkedtek országos szinten a tavalyi utolsó negyedévhez képest. Ez azt jelenti, hogy már egy kisebb lakás megvásárlásához is jóval nagyobb hitelösszegre van szükség, mint korábban.
Mennyibe kerül ma egy hitel? Megnéztük a kamatokat
A bankok átlagosan 6,5 százalékos kamattal (THM: 6,7%) kínálták a piaci lakáshiteleket 2025 első negyedévében. Államilag támogatott konstrukciók esetén 5,6 százalék volt az átlagos induló kamat. A lakáshitelek hitelköltsége így 7,07 százalék körül alakult – ez magasabb, mint a tavalyi évben mért 7,35 százalék.
Személyi hiteleknél viszont javulást láthatunk: az átlagos hitelköltség 15,87 százalékra csökkent, szemben a tavalyi 18,29 százalékkal.
Miért nő ennyire a hitelfelvétel?
- Lakásár-emelkedés: a drágulás miatt egyre nagyobb összegű hitelekre van szükség.
- Új hitelkonstrukciók: például a munkáshitel, amely vonzó feltételeket kínál fiataloknak.
- Támogatott hitelprogramok: bár a babaváró csökkent, más konstrukciók helyettesítik.
- Személyi hitelek olcsóbbá váltak, ezért többen választják kisebb célokra is.
- Nincs más alternatíva: sokan így próbálnak lépést tartani a megélhetési költségek emelkedésével.
