Klímaváltozás új arca: ritkább jégesők, de több és erősebb viharok jöhetnek Európában
Egy friss, nemzetközi kutatás szerint a klímaváltozás egészen új irányba terelheti Európa időjárását. A kutatók arra jutottak, hogy a jégesők előfordulása ugyan csökkenhet, de a zivatarok száma és intenzitása nőhet. A meglepő eredmények a Nature Communications folyóiratban jelentek meg, és magyar kutatók – Szabó Péter és Pongrácz Rita az ELTE Meteorológiai Tanszékéről – elemezték azokat hazai vonatkozásban.
Miért lesz kevesebb jégeső, ha több a zivatar?
A tanulmány szerint a század végére Európa éghajlata látványosan átalakulhat. „A zivatarok száma nőni fog, miközben a jégesők gyakorisága összességében csökken” – derül ki a kutatásból. Első hallásra ez ellentmondásosnak tűnhet, de a magyarázat a légkör melegedésében rejlik. A jégeső kialakulásához ugyanis erős feláramlásra és fagypont alatti hőmérsékletre van szükség, ám a melegebb levegőben a jégképződési szint magasabbra tolódik. Ennek következtében a jégszemeknek hosszabb utat kell megtenniük, mire a földre érnek – és sok közülük útközben el is olvad.
A jégkár-elhárítás elve és a felhők titkai
A hazai jégkármentesítési rendszerek is ezt a fizikai folyamatot használják ki. Ezüst-jodidot juttatnak a zivatarfelhőbe, hogy a jégszemek kisebbek legyenek, így azok a talajt elérve elolvadjanak. Ez a módszer nem befolyásolja a csapadék mennyiségét, csupán a jégkárok mértékét csökkenti. A kutatások szerint viszont a jövőben az ún. graupel, vagyis jégdara mennyisége nőhet, ami a zivatarok gyakoriságának emelkedését vetíti előre.
A melegedő klíma új egyensúlya: ritkábban esik jég, de nagyobb szemekkel
„A jégesős zivatarok éven belüli júniusi maximuma jelentősen csökken Európa szárazföldi része felett, és egy kettős, májusi és szeptemberi maximum veszi át a helyét.”
A tanulmány arra is figyelmeztet, hogy bár a jégesők ritkábbak lesznek, azok alkalmanként hatalmas jégdarabokat is hozhatnak, amelyek súlyos károkat okozhatnak. Emellett megjelenhetnek a trópusi éghajlatra jellemző, meleg típusú konvektív zivatarok, amelyek a Földközi- és Adriai-tenger térségében – és részben Magyarországon is – egyre gyakoribbá válhatnak.
A magyar égbolt sem lesz a régi
A hazai adatok is hasonló tendenciát mutatnak. „A május és szeptember közötti zivatarok száma növekedni fog Magyarországon, vagyis elegendő nedvesség esetén több lesz a heves esőzés, károkozó szél és villámtevékenység.”
Összességében tehát hazánkban több zivatar, de kevesebb jégeső várható a jövőben – viszont, ha jégeső mégis kialakul, annak mértéke és a károk nagysága is meghaladhatja a mostani szélsőséges eseteket.
Pontosabb előrejelzések új klímamodellekkel
A tanulmány különlegessége, hogy ún. konvekciót megengedő, nagy felbontású klímamodellekkel dolgozott. Ezek nem egyszerű statisztikai adatokra, hanem a fizikai törvényekre építve számolják ki a feláramlásokat és a jégképződést. Az ilyen modellek képesek pontosabban meghatározni, hol és mikor várhatóak heves zivatarok, mint a korábbi, alacsonyabb felbontású éghajlati szimulációk.
A kutatók ugyanakkor hozzáteszik, hogy ezek az új típusú modellek még fejlesztés alatt állnak, ezért az eredményekben bizonyos fokú bizonytalanság van. További regionális kutatásokra lesz szükség ahhoz, hogy a klímaváltozás várható hatásait még pontosabban lehessen előre jelezni. -áll a Másfélfok közleményében.
