Színes madarak és lelkes önkéntesek lepték el a Dél-Alföldet
Több mint 250 mesterséges odút ellenőriztek a határ menti pusztákon, hogy megnézzék, melyikbe költözött be a páratlanul színes madár, a szalakóta. A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) szervezésében, magyar és szerb önkéntesek közreműködésével futó GRASSLANDBIRDS program keretében 254 fészekhelyet vizsgáltak meg – és meglepő eredmény született.
A ragyogó kék‑barnás madarakból 150 pár foglalta el a kihelyezett odúkat, ami felvillanyozta a szakembereket. Volt olyan odú, amelynek vendégei között nem csak szalakóták, de füleskuvikok, kuvikok és még vörös vércsék is feltűntek. A program jelentősége abban rejlik, hogy ez a különleges természetvédelmi akció – amely több éve zajlik – egyértelműen segít abban, hogy mára már többszörösére nőtt a hazai szalakóta‑állomány.
Hogy pontosan mi is történik ilyenkor?
Először is: kihelyezik az odúkat, aztán amikor visszatérnek ezek a lenyűgöző madarak Afrika után, megvizsgálják a helyzetet: beköltöztek-e, hány tojást raknak, hányan maradnak fiókaként, végül gyűrűzéssel is követik őket. Még a június elején lezajlott ellenőrzésen 22 önkéntes három csapatban vizsgálta sorra mind a 254 odút. Az eredmény: 150 foglalt odú, és mellette más ritka madarak is költöttek. Az eredmények biztatóak: a szalakóták visszatértek, gyarapodnak, és egyre stabilabb a populáció.
Milyen madár a szalakóta (Coracias garrulus)?
Rendszertan, megjelenés
A szalakóta – népies nevén kékcsóka – egy 30–32 cm hosszú, nagyjából 120–160 g tömegű, élénk, színpompás madár. Tollazata türkiz, kék és gesztenyebarna árnyalatokban pompázik, erős, befelé görbülő csőrével és sárgás lábaival kitűnik a magyar Alföldön.
Élőhely, vonulás
Eurázsia-szerte fészkelő faj, de napjainkban leginkább a kontinens középső területein, például a Kárpát-medencében fordul elő. Hazánkban főként a síkvidéki gyepekben, legelők mentén és öreg facsoportokkal tarkított területeken él .
Táplálkozás
Szakmai nevén “vártamadár”, amely gyakran magas pontról figyel, majd lecsap. Tápláléka rovarokból, Egyenesszárnyúakból, bogarakból, szitakötőkből, de kisebb gerinceseket (gyík, béka, egér) is zsákmányol. Ősszel bogyókat és szőlőt is fogyaszt .
Szaporodás
Monogám, évente egy költést produkál május–augusztus között. A fészekalja 4–6 fehér tojásból áll, de találkoztak már 9 tojással is – a kotlási idő 18–20 nap, de különböző fejlettségű fiókák is lehetnek ugyanabban az odúban .
Odúhasználat
Természetes módon fák odvaiban és harkályok által vájt üregekben költ, de a hazai programok mesterséges odúkat – ún. „D‑típusú odúkat” – helyeznek ki neki, hogy e nélkül is fészkelhessen.
Védelem, állomány
Magyarországon fokozottan védett (védelmi érték: 500 000 Ft), Natura 2000 jelölőfaj. Összállománya 3200–3500 pár Magyarországon, ami közép-európai kiemelkedő szám. Az európai populáció korábban sok helyen visszaesett, de az MME LIFE és más programjaival stabil növekedés figyelhető meg .
