Meglepő felfedezés: madarak és denevérek védik titokban a magyar szőlőültetvényeket
A szőlő rejtett őrzői: repülő ragadozók a kártevők ellen
A legtöbben aligha gondolnák, hogy a bor minőségéhez nemcsak a napsütés és a gondos termelői munka, hanem denevérek és madarak is hozzájárulnak. Egy friss, magyar–olasz együttműködésen alapuló kutatás ugyanis azt bizonyította, hogy ezek az állatok kulcsszerepet játszanak a szőlőültetvények védelmében. Nemcsak a kártevők számát csökkentik jelentősen, de ezáltal a terméshozamot is növelik.
A kutatást a HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont és a Milánói Egyetem végezte hazai szőlőültetvényeken, és meglepő összefüggésekre derült fény.
Nemcsak rémálom: a szőlőültetvények veszélyben
Az intenzív mezőgazdasági módszerek – például a gyomirtók és rovarölő szerek fokozott használata – súlyosan károsítják a biodiverzitást, és veszélybe sodorják az úgynevezett ökoszisztéma-szolgáltatásokat. A szőlő különösen sérülékeny növény: számos kártevő pusztítja, miközben egyre kevesebben alkalmaznak fenntartható gazdálkodást.
Épp ezért is fontos felfedezés, hogy a természet maga is kínál megoldást – csak észre kell venni, és segíteni kell azokat az állatokat, amelyek hajlandók „munkába állni”.
Kísérletek bizonyították: ahol a madarak és denevérek jelen vannak, ott jobb a termés
A kutatók ketrecekkel zárták ki a madarakat és denevéreket néhány ültetvényről, hogy lássák, mi történik nélkülük. Az eredmény egyértelmű volt: ahol ezek az állatok nem voltak jelen, ott több terméskár és magasabb kártevőszám jelentkezett.
Kiderült az is, hogy az erdős környezet különösen kedvez a denevérek tavaszi aktivitásának – különösen a rettegett szőlőmoly visszaszorításában segítenek. A denevérek tevékenysége tehát közvetlenül hozzájárul a jobb szőlőhozamhoz.
Erdőfoltok, sövények, facsoportok – így segíthetjük a természetes védelmet
„A ragadozó madarak és denevérek jelenlétét olyan táji elemek fenntartásával lehet biztosítani, mint az őshonos erdőfoltok, sövények vagy facsoportok, amelyek megfelelő élőhelyet és táplálékot kínálnak számukra” – mondta Korányi Dávid, a kutatás egyik vezetője.
Az ökológiai gazdálkodás nemcsak környezetbarát, hanem gazdaságos is
A kutatók szerint az ökológiai gazdálkodás – amely nem használ szintetikus rovarölő szereket – még hatékonyabbá teheti a kártevők természetes visszaszorítását. „Így a hasznos ízeltlábúak is megtelepednek, és fokozzák a predációs nyomást” – tette hozzá Batáry Péter, a tanulmány vezető szerzője.
A kutatás eredményeit a rangos Journal of Applied Ecology szaklapban tették közzé, így nemcsak a borászok, de a nemzetközi tudományos világ figyelmét is felkeltette.
