A madarak jövője az öreg fák múltjában rejtőzik. Legalábbis erre a megdöbbentő következtetésre jutottak a HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont szakemberei, akik egy évtizeden át tanulmányozták az erdők rejtett ökológiai hálózatait. A kutatók szerint, ha azt szeretnénk, hogy az erdők zengjenek a madarak hangjától, elengedhetetlen, hogy ne csupán nagy, de igazán idős fák is helyet kapjanak a fás társulásokban.
A „Life4Oak Forests” projekt keretében három hazai nemzeti park tölgyeseiben végeztek természetvédelmi célú erdőkezeléseket. E beavatkozások célja nem csupán az volt, hogy az erdő egészségesebb és természetesebb legyen, hanem hogy kiderüljön: miként reagál a madárvilág ezekre a változásokra. A válasz megdöbbentő: a madarak, különösen a rovarevők és az odúlakók, az idősebb, vastag törzsű fákhoz kötődnek.
A Journal of Forestry Research friss tanulmányából kiderül: az idős fák mintha ökológiai központokká váltak volna. Több madárfaj sűrűbben fordult elő azokban a tölgyesekben, ahol ilyen fák álltak. Különösen a harkályok számítanak kulcsszereplőknek ebben a történetben – általuk épülnek meg azok az odúk, amelyeket aztán más fajok, mint a cinegék vagy légykapók hasznosítanak új otthonként.
A kutatás azt is megmutatta, hogy nem minden fa egyenlő az élővilág szemében. Az idősebb példányok kérge gazdagabb rovarközösségeknek ad otthont, lombkoronájuk szerteágazóbb, több szintű, ezáltal bonyolultabb élőhelyet biztosítva. Eközben a fiatalabb, zártabb erdők sűrű lombja kevesebb fényt enged az aljnövényzetre, így kevésbé alkalmasak például a feketerigók számára.
Az európai tölgyesek egyre inkább eltűnnek – nem természetes szerkezetük miatt, vagy mert az igazán idős fákat nem védi megfelelő szabályozás. Magyarország középhegységeiben azonban még fennmaradtak értékes tölgyesek, melyek ideális kutatási terepet biztosítanak. És egyben egy figyelmeztetést is: ha ezek a fák elpusztulnak, egy egész ökoszisztéma veszhet oda.
Az erdők tehát nem csupán fákat jelentenek, hanem komplett biológiai intelligenciarendszert, ahol az idő és a törzs vastagsága kulcs az élővilág fennmaradásához. A kérdés már csak az: felismerjük-e időben ezt a lassú, de annál fontosabb üzenetet?