Erdőtüzek: A déli országok gondja vagy már mindenkié?
A klímaváltozás, az emberi tevékenység és a tájhasználat átalakulása miatt a világ sosem látott kihívásokkal néz szembe az erdőtüzek terén. Bár sokan még mindig csak a déli országokat emlegetik, amikor a lángok pusztításáról esik szó, egy friss tanulmány szerint már Közép-Európa is tűzveszélyes övezetté vált.
A „Changing Wildfires: Policy Options for a Fire-literate and Fire-adapted Europe” című átfogó jelentést az Európai Akadémiák Tudományos Tanácsadó Testülete (EASAC) készítette, 22 nemzetközi kutató közreműködésével – köztük Valkó Orsolyával, a HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont szakértőjével.
„Nagyon inspiráló volt a projektben dolgozni: rengeteg tudást és tapasztalatot cseréltünk európai kutatókkal, ami hosszú távú szakmai kapcsolatokat hozott” – mondta Valkó Orsolya.
Lángoló világ: évente Ausztrália méretű terület válik hamuvá
A világon évente közel 780 millió hektár ég le – ez majdnem akkora, mint egész Ausztrália! Bár nem mindenhol nő a leégett terület aránya, a tűzek egyre intenzívebbek és pusztítóbbak, a klímaváltozás és az emberi tevékenység együttes hatása miatt.
A forróbb nyarak, a hosszabb hőhullámok és a gyakoribb aszályos időszakok szinte tökéletes környezetet teremtenek a tüzek kialakulásához. A kiszáradt biomassza olyan, mint egy gyújtóbomba – akár egy eldobott csikk is lángra lobbanthatja.
Emberi tényezők: mi is felelősek vagyunk
A kutatók szerint a tűzesetek 99%-a emberi tevékenységre vezethető vissza. Magyarországon például 2022-ben a vegetációtüzek több mint 7000 hektárt pusztítottak el – miközben egy átlagos évben csak pár száz hektár ég le. A leggyakoribb okok: gondatlan tarlóégetés, cigarettacsikkek, vagy akár szándékos gyújtogatás.
A város és a természet határán lévő területek (wildland–urban interface, WUI) különösen veszélyesek: itt a tűz könnyen elérheti az épületeket és emberi életeket is fenyegethet. Európában a lakott területek 7%-a ilyen WUI-zóna.
Mi történik Los Angeles után?
A tanulmány példaként hozza a 2025 januárjában tomboló Los Angeles-i tűzvészt is, amely több mint 160 km²-nyi területet perzselt fel. A lángok ökoszisztémákat pusztítottak el, és hosszú évekbe telik, mire a természet egyáltalán részben regenerálódhat – de soha többé nem lesz már a régi.
A megoldás kulcsa: tudatosság és megelőzés
A kutatók szerint a jövőben nem elég a tűzoltásra koncentrálni – társadalmi szemléletváltásra és proaktív megelőzésre van szükség. A tűztudatos társadalom kialakítása kiemelten fontos: tudjuk, hogyan viselkedjünk a természetben, és támogassuk a természetbarát tűzkezelési módszereket.
A városok környékén olyan tájhasználati formákat kell előnyben részesíteni, amelyek csökkentik az éghető biomasszát. Például a legeltetés segíthet a növényzet kordában tartásában.
Az épületek tervezésekor is fontos lenne a kevésbé éghető anyagok használata, és a városi növényzetet is érdemes pirofób fajokból összeállítani.
A természetbarát égetés és az ökoszisztémák megőrzése
A kutatók kiemelik: bizonyos mediterrán élőhelyeken a kontrollált égetés segíthet megőrizni a természetes egyensúlyt, és megelőzheti a nagy intenzitású tüzeket. Ez a módszer fenntartja az alacsony intenzitású tüzekhez alkalmazkodott ökoszisztémákat is.
Összességében tehát a védekezés kulcsa a megelőzés, a tűztudatosság és az ökológiai szempontok egyensúlya – e nélkül Európa is egyre inkább a lángok martalékává válhat.
forrás: HUN-REN
