„Katonai Schengen” küszöbén Európa – felgyorsulhat a csapatmozgás az orosz fenyegetés árnyékában
Európa felkészül: a katonai mozgások felgyorsítása a tét
Az Európai Parlament szerint az ukrajnai háború világosan megmutatta: Európa jelenlegi rendszerei nem alkalmasak arra, hogy gyorsan és hatékonyan reagáljanak egy fegyveres válságra. A képviselők ezért támogatják egy úgynevezett „katonai schengeni térség” kialakítását, amely lehetővé tenné a csapatok és katonai felszerelések akadálymentes mozgását az Európai Unión belül.
A cél egyértelmű: válsághelyzetben akár 24 órán belül mozgósítható, határokon átnyúló katonai reagálás, különösen az EU keleti szárnyán, ahol a balti államok és Lengyelország biztonsága kulcskérdéssé vált.
Miért akadozik most a katonai mobilitás?
A parlamenti jelentés szerint jelenleg adminisztratív, pénzügyi és infrastrukturális akadályok lassítják a katonai eszközök és egységek mozgását. Egyes esetekben egy haditechnikai eszköz EU-n belüli átszállítása akár több mint egy hónapig is eltarthat.
A problémák között szerepelnek:
- elavult hidak és alagutak,
- katonai célokra alkalmatlan vasúti és közúti hálózatok,
- bonyolult engedélyezési eljárások,
- eltérő nemzeti szabályozások.
Több pénzt kér az EP – százmilliárdos infrastruktúra-igény
Az Európai Parlament üdvözli az Európai Bizottság javaslatát, amely szerint a következő hosszú távú uniós költségvetésben több mint 17 milliárd eurót különítenének el katonai mobilitásra. A képviselők ugyanakkor figyelmeztetnek: ez még mindig nem elegendő.
Számításaik szerint legalább 100 milliárd euróra lenne szükség mintegy 500 kritikus infrastrukturális pont – hidak, alagutak, vasúti csomópontok – korszerűsítésére. A Parlament felszólítja a tagállamokat, hogy ne ismételjék meg a korábbi hibát, amikor a 2021–2027-es költségvetésben az erre szánt forrásokat 75 százalékkal megvágták.
Mit jelent a „katonai schengeni térség”?
A javaslat lényege, hogy az EU-n belül a katonai egységek mozgása hasonlóan egyszerűvé váljon, mint a polgári személyeké a schengeni övezetben. Ez magában foglalná:
- a határellenőrzések minimalizálását katonai mozgásoknál,
- digitális engedélyezési rendszerek bevezetését,
- egyablakos ügyintézést,
- egységes uniós koordinációt.
A Parlament egy külön katonai mobilitási munkacsoport és egy európai koordinátor kinevezését is szorgalmazza, valamint egy részletes ütemterv kidolgozását.
NATO-kompatibilis gyorsreagálás – nincs idő késlekedésre
Az EP szerint a katonai mobilitás nemcsak uniós, hanem EU–NATO együttműködési kérdés is. A cél, hogy:
- békeidőben legfeljebb három napon belül,
- válsághelyzetben akár 24 órán belül
átléphessék a gyorsreagálású egységek az EU belső határait. A képviselők rendszeres közös gyakorlatokat és stresszteszteket sürgetnek annak érdekében, hogy az akadályok már békeidőben felszámolhatók legyenek.
Erős figyelmeztetések az EP részéről
Petras Auštrevičius, az Európai Parlament társ-jelentéstevője így fogalmazott:
„Európa erejének és agresszorok elrettentésére való képességének megőrzése érdekében elengedhetetlen, hogy készen álljunk a cselekvésre. Ehhez tartozik az is, hogy képesek legyünk gyorsan csapatokat és felszerelést telepíteni bárhova az EU egész területén. Az adminisztratív terhek leküzdése, illetve a kapacitás és a kettős felhasználású infrastruktúra fejlesztése nem luxus, hanem szükségszerűség. A Parlament kiemeli, hogy még sok tennivaló van egy valódi »katonai schengeni térség« létrehozása érdekében, és ezt a lehető legrövidebb időn belül meg kell valósítani.”
Roberts Zīle szerint pedig már nincs idő halogatásra:
„Jelenleg túl sok akadálya van a katonai mobilitásnak, amelyeket gyorsan kezelni lehetne anélkül, hogy sok pénzre lenne szükség. Oroszország Ukrajna elleni agressziós háborújának fényében a katonai mobilitás még sürgetőbbé vált. Nincs vesztegetni való időnk – cselekednünk kell.”
Mi következik most?
Az állásfoglalást az Európai Parlament 493 igen, 127 nem szavazattal és 38 tartózkodás mellett fogadta el. A Közlekedési és Védelmi Bizottság képviselői megkezdték a jogalkotási munkát az Európai Bizottság katonai mobilitási csomagja alapján.
A döntés új korszakot nyithat az európai védelempolitikában – egyben azt is jelzi, hogy az EU hosszú távon számol egy elhúzódó biztonsági fenyegetéssel.
Forrás: EP
