Nyugdíjasként is dolgozni?
Magyarországon többnyire nem önként választott „hobbi”, hanem megélhetés miatt alakul így…
Miközben a nyugdíjas éveket sokan a pihenés időszakának tekintik, hazánkban egyre több idős korú ember kénytelen visszatérni – vagy épp nem is hagyja el – a munka világát. Orvosok, tanárok, pénztárosok – rengetegen közülük nyugdíj mellett is aktívan dolgoznak. De vajon miért? És hogyan áll Magyarország ezzel a trenddel az uniós mezőnyben?
Már minden negyedik orvos nyugdíjas korú – de dolgozik
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint 2023-ban több mint 10 ezer nyugdíjas orvos dolgozott Magyarországon. Ez azt jelenti, hogy a 43 ezer aktív orvos közel egynegyede 65 év feletti! Sőt, meglepő módon a 70 év felettiek száma még a 65–69 éves kollégáknál is magasabb.
Területileg a legnagyobb arányban Budapesten és Pest vármegyében dolgoznak nyugdíjas orvosok, de Csongrád-Csanád és Baranya vármegyékben is jóval az országos átlag felett van a számuk.
Pedagógusoknál is tombol az „örök aktív kor”
Az oktatásban sem jobb a helyzet. A Grantis által kikért KSH-adatok szerint az idei tanévben 5488 nyugdíjas pedagógus dolgozik főállásban, közülük a legtöbben általános iskolákban. Csak ebben az intézménytípusban 2871 fő tanít nyugdíj mellett. A közeljövőben ez a szám még nőhet, mivel jelenleg több mint 9300 tanár 60–64 év közötti, tehát hamarosan nyugdíjba vonul, de sokan közülük várhatóan aktívak maradnak.
Fontos kiemelni, hogy ezek a számok csak a főállású dolgozókat fedik le – a mellékállású, egyetemeken oktató, szakképzésben résztvevő tanárokkal együtt a valódi szám jóval magasabb lehet.
Miért dolgoznak nyugdíj után is? – Anyagi kényszer, hivatástudat, munkaerőhiány
A háttérben több ok is húzódik:
- Anyagi szükség: A mediánnyugdíj jelenleg 214 490 forint, azaz a nyugdíjasok fele ennyi vagy ennél kevesebb juttatásból él havonta. Ehhez képest csak 160 ezer nyugdíjas kap legalább 400 ezer forintot – ez már megközelíti az aktív fizetéseket.
- Munkaerőhiány: Az egészségügy és az oktatás területén súlyos szakemberhiány van, így az intézmények sok esetben kénytelenek az idősebb munkavállalókra támaszkodni.
- Elhivatottság: Különösen az orvosok és pedagógusok körében jellemző, hogy a szakmát hivatásnak tekintik, így nem ritka, hogy saját elhatározásból folytatják tovább a munkát nyugdíjasként is.
Hogyan áll Magyarország az EU-hoz képest?
Magyarországon a 65 év feletti lakosság több mint 8%-a vállal munkát, ami rekordszintnek számít az elmúlt évtizedek viszonylatában – derül ki a Portfolio és a Pénzcentrum elemzéseiből. Ez az arány már a nyugat-európai szintet közelíti.
Összehasonlításképp:
| Ország | 65 év felett dolgozók aránya |
|---|---|
| Svédország | 9,4% |
| Németország | 7,6% |
| Ausztria | 6,1% |
| Lengyelország | 3,5% |
| Magyarország | 8,2% |
| EU-átlag | kb. 5–6% |
Hazánk tehát az uniós élmezőnyhöz tartozik a dolgozó nyugdíjasok arányában, és a tendencia növekvő.
Ez jó vagy rossz? – Kétélű jelenség
Előnyök:
- Az idősek tapasztalata és tudása értékes lehet, különösen a hiányszakmákban.
- A munkavégzés hozzájárulhat a mentális frissesség megőrzéséhez.
- Közösségi kapcsolatok fenntartása révén segíthet az elszigetelődés elkerülésében.
Hátrányok:
- Ha sok nyugdíjas dolgozik, a fiatalok előmenetele és elhelyezkedése nehezebbé válhat.
- A túlterhelt idős munkavállalók egészségügyi kockázatai is megnőnek.
- A jelenség gyakran anyagi kényszer miatt alakul ki, nem önkéntes döntésként.
Szakértők szerint a helyzet hosszú távon nem fenntartható, hiszen a nyugdíjas munkaerőre való túlzott támaszkodás elfedi a strukturális munkaerőproblémákat az egészségügyben és oktatásban is.
Mi a megoldás? – Privát nyugdíjmegtakarítás, ha nem akarsz dolgozni 70 évesen
A jelenlegi nyugdíjrendszerben az első nyugdíj összege az utolsó fizetés kb. 60%-a, ez az arány viszont várhatóan tovább csökken a következő évtizedekben. Ha valaki el akarja kerülni, hogy időskorában is dolgoznia kelljen, a privát nyugdíj-előtakarékosság lehet az egyik legésszerűbb út.
Például egy félmilliós havi privát nyugdíj eléréséhez elegendő lehet már 30 éves korban havi 42 ezer forintot félretenni, de még 35 évesen kezdve is kivitelezhető ez havi 60 ezerből. Az állami rendszertől eltérően ez a megtakarítás akár egy összegben is felvehető, ráadásul 65 évesen garantáltan hozzáférhető, függetlenül a hivatalos nyugdíjkorhatártól.
Dolgozó idősek országa lettünk – te így képzeled el az öregkort?
A számok és trendek világosan mutatják: Magyarországon egyre többen nem tudnak vagy nem akarnak leállni a munkával nyugdíjasként sem. De az is világos, hogy sokan nem szabad akaratból döntenek így. Ezért érdemes időben gondolni a jövőre – és előkészíteni egy olyan öregkort, amely valóban a pihenésről és nem a túlélésről szól.
További statisztikai adatok: Grantis
