Európa felkészül: a katonai mozgások felgyorsítása a tét

Az Európai Parlament szerint az ukrajnai háború világosan megmutatta: Európa jelenlegi rendszerei nem alkalmasak arra, hogy gyorsan és hatékonyan reagáljanak egy fegyveres válságra. A képviselők ezért támogatják egy úgynevezett „katonai schengeni térség” kialakítását, amely lehetővé tenné a csapatok és katonai felszerelések akadálymentes mozgását az Európai Unión belül.

A cél egyértelmű: válsághelyzetben akár 24 órán belül mozgósítható, határokon átnyúló katonai reagálás, különösen az EU keleti szárnyán, ahol a balti államok és Lengyelország biztonsága kulcskérdéssé vált.

Miért akadozik most a katonai mobilitás?

A parlamenti jelentés szerint jelenleg adminisztratív, pénzügyi és infrastrukturális akadályok lassítják a katonai eszközök és egységek mozgását. Egyes esetekben egy haditechnikai eszköz EU-n belüli átszállítása akár több mint egy hónapig is eltarthat.

A problémák között szerepelnek:

• elavult hidak és alagutak,
• katonai célokra alkalmatlan vasúti és közúti hálózatok,
• bonyolult engedélyezési eljárások,
• eltérő nemzeti szabályozások.

Több pénzt kér az EP – százmilliárdos infrastruktúra-igény

Az Európai Parlament üdvözli az Európai Bizottság javaslatát, amely szerint a következő hosszú távú uniós költségvetésben több mint 17 milliárd eurót különítenének el katonai mobilitásra. A képviselők ugyanakkor figyelmeztetnek: ez még mindig nem elegendő.

Számításaik szerint legalább 100 milliárd euróra lenne szükség mintegy 500 kritikus infrastrukturális pont – hidak, alagutak, vasúti csomópontok – korszerűsítésére. A Parlament felszólítja a tagállamokat, hogy ne ismételjék meg a korábbi hibát, amikor a 2021–2027-es költségvetésben az erre szánt forrásokat 75 százalékkal megvágták.

Mit jelent a „katonai schengeni térség”?

A javaslat lényege, hogy az EU-n belül a katonai egységek mozgása hasonlóan egyszerűvé váljon, mint a polgári személyeké a schengeni övezetben. Ez magában foglalná:

• a határellenőrzések minimalizálását katonai mozgásoknál,
• digitális engedélyezési rendszerek bevezetését,
• egyablakos ügyintézést,
• egységes uniós koordinációt.

A Parlament egy külön katonai mobilitási munkacsoport és egy európai koordinátor kinevezését is szorgalmazza, valamint egy részletes ütemterv kidolgozását.

NATO-kompatibilis gyorsreagálás – nincs idő késlekedésre

Az EP szerint a katonai mobilitás nemcsak uniós, hanem EU–NATO együttműködési kérdés is. A cél, hogy:

• békeidőben legfeljebb három napon belül,
• válsághelyzetben akár 24 órán belül

átléphessék a gyorsreagálású egységek az EU belső határait. A képviselők rendszeres közös gyakorlatokat és stresszteszteket sürgetnek annak érdekében, hogy az akadályok már békeidőben felszámolhatók legyenek.

Erős figyelmeztetések az EP részéről

Petras Auštrevičius, az Európai Parlament társ-jelentéstevője így fogalmazott:

„Európa erejének és agresszorok elrettentésére való képességének megőrzése érdekében elengedhetetlen, hogy készen álljunk a cselekvésre. Ehhez tartozik az is, hogy képesek legyünk gyorsan csapatokat és felszerelést telepíteni bárhova az EU egész területén. Az adminisztratív terhek leküzdése, illetve a kapacitás és a kettős felhasználású infrastruktúra fejlesztése nem luxus, hanem szükségszerűség. A Parlament kiemeli, hogy még sok tennivaló van egy valódi »katonai schengeni térség« létrehozása érdekében, és ezt a lehető legrövidebb időn belül meg kell valósítani.”

Roberts Zīle szerint pedig már nincs idő halogatásra:

„Jelenleg túl sok akadálya van a katonai mobilitásnak, amelyeket gyorsan kezelni lehetne anélkül, hogy sok pénzre lenne szükség. Oroszország Ukrajna elleni agressziós háborújának fényében a katonai mobilitás még sürgetőbbé vált. Nincs vesztegetni való időnk – cselekednünk kell.”

Mi következik most?

Az állásfoglalást az Európai Parlament 493 igen, 127 nem szavazattal és 38 tartózkodás mellett fogadta el. A Közlekedési és Védelmi Bizottság képviselői megkezdték a jogalkotási munkát az Európai Bizottság katonai mobilitási csomagja alapján.

A döntés új korszakot nyithat az európai védelempolitikában – egyben azt is jelzi, hogy az EU hosszú távon számol egy elhúzódó biztonsági fenyegetéssel.

Forrás: EP

A Európa készül a legrosszabbra? Vészjósló döntés az EP-ben bejegyzés először Sajtóközlemények-én jelent meg.

Az élhajlító gépek a modern ipar egyik nélkülözhetetlen berendezései, hiszen a fémlemezek precíz formázását, hajlítását és sorozatgyártását teszik lehetővé. Ezek a gépek nemcsak a gyártás hatékonyságát növelik, hanem a versenyképesség szempontjából is kulcsszerepet játszanak, hiszen a globális piacon a pontosság és az automatizáltság mára alapkövetelmény.

A világpiaci trendek: az automatizálás és a digitalizáció előretörése

Az elmúlt évtizedben az élhajlító gépek piaca jelentős változásokon ment keresztül. A korábbi, félig manuális rendszerek helyét egyre inkább az automatizált, CNC-vezérelt és szoftverekkel integrált megoldások veszik át. A nemzetközi statisztikák szerint a fémmegmunkáló berendezések iránti kereslet az ázsiai és az európai piacokon mutat a legnagyobb növekedést, amit az autóipar, az építőipar, valamint a zöldenergia-projektek felfutása is hajt.

Az Európai Unió és Magyarország szerepe

Az EU-ban a fenntartható ipari fejlődés támogatása és a munkaerőhiány elleni megoldások keresése erősíti az élhajlító gépek iránti igényt. A fejlett, energiahatékony és nagy teljesítményű berendezések előtérbe kerülése nemcsak a termelési kapacitást növeli, hanem a környezeti terhelést is csökkenti. Magyarországon a fémfeldolgozó és járműipari beszállítói szektor szintén egyre nagyobb hangsúlyt fektet az automatizált hajlítástechnológiák bevezetésére, hogy lépést tartson a nemzetközi elvárásokkal.

Felhasználási területek és ipari jelentőség

Az élhajlító gépeket a legkülönfélébb iparágak alkalmazzák: az autóiparban karosszériaelemek gyártására, az építőiparban acéllemezek formálására, a háztartási gépgyártásban burkolati elemek kialakítására. A technológia fejlődésével ma már akár bonyolult formák és egyedi igények is rövid gyártási idő alatt valósíthatók meg, ami új üzleti lehetőségeket teremt a kis- és középvállalkozások számára is.

Mire használják az élhajlító gépeket?

• Lemezek és lapos anyagok hajlítása adott szögben / rádiusszal (pl. építőipari elemek, gépipari burkolatok).
• Sorozatgyártás, amelynél fontos az ismételhetőség, a pontosság és a rövid ciklusidő.
• Egyedi, bonyolult geometriai formák, például speciális panel­elemek vagy dizájnelemek előállítása.
• Olyan területek, ahol a munkaerő költsége magas, és automatizált folyamatokra van szükség (pl. robotizált élhajlító cellák).

Laxun  élhajlító gépek: a magyar piac egyik éllovasa:

A Laxun Kft. kínálata az élhajlító gépek területén több vonatkozásban is versenyelőnyt biztosít:

Széles termékválaszték: a Laxun portfóliójában megtalálhatók a saját márkás CNC élhajlítók (Laxun LPHS / LPHE sorozatok), hibrid gépek, elektromos szervo-elektronikus élhajlítók, továbbá Euromac elektromos gépek és robotizált élhajlító cellák is.

Korszerű műszaki megoldások: hibrid rendszerek, alacsony karbantartási igény, energiahatékonyság, gyors ciklusidők, csendes üzem – ezek mind szükségesek a mai ipari versenyben. Az elektromos (szervo) és hibrid élhajlítók egyre fontosabbak az EU-irányelveknek való megfelelés és a működési költségek csökkentése miatt.

Minőség és megbízhatóság: a Laxun több neves gyártóval dolgozik együtt (pl. HILALSAN, Euromac), amelyek komoly elismerést vívtak ki hidraulikus, elektromos és felszereltség terén is. A HILALSAN hidraulikus élhajlító gépei például magas pontossággal, tartós szerkezeti elemekkel készülnek, hogy hosszú távon stabil teljesítményt nyújtsanak.

Szolgáltatás és támogatás: a Laxun nemcsak gépeket értékesít, hanem szaktanácsadást, pályázati támogatásokban való segédkezést és szervizt is biztosít, ami jelentős előny lehet cégeknek, különösen Magyarországon, ahol az EU-struktúrpolitikai források felhasználása kritikus lehet a beruházásoknál.

Gazdasági kilátások

A szakértők szerint a következő években az élhajlító gépek piacán további bővülés várható, különösen az automatizált rendszerek és a mesterséges intelligencia által támogatott vezérlési megoldások iránt. A növekedést az ipari digitalizáció és a fenntarthatósági szempontok egyaránt erősítik, így az élhajlító technológia nemcsak gyártási, hanem stratégiai szinten is meghatározó tényezővé vált.

A Hatalmas pénzt veszíthet, aki nem korszerűsíti élhajlító gépét bejegyzés először Sajtóközlemények-én jelent meg.

Az Európai Bizottság minden évben készít egy jelentést arról, hogyan áll a jogállamiság az EU-tagállamokban. Ez nem valami távoli, unalmas brüsszeli dolog: arról szól, hogy a politikusok mennyire tartják be a szabályokat, mennyire függetlenek a bíróságok, szabad-e a sajtó, és védik-e a korrupció ellen a pénzünket.

A friss, 2025-ös jelentés szerint az EU alapvető értékei (mint a demokrácia és a jogállamiság) fontosabbak, mint valaha, hiszen ezek biztosítják:

• hogy a gazdaság jól működjön,
• hogy biztonságban legyünk,
• és hogy a polgárok bízhassanak abban, hogy igazságos döntések születnek.

A jelentés idén is kiemeli, hol vannak gondok, de pozitív példákat is mutat. Sok ország lépett előre a bírósági rendszerek átláthatóságában, a korrupció elleni küzdelemben és a médiapluralizmus területén – de vannak még bőven problémás országok.

Magyarország helyzete

Külön letölthető a fenti weboldalra a Magyarországra vonatkozó dokumentum, amely alapján a Bizottság Magyarországról több területen is részletesen ír, kiemelve a főbb problémákat és fejleményeket.

Igazságszolgáltatás függetlensége

• Magyarországon továbbra is aggályos a bíróságok függetlensége.
• Probléma, hogy a legfőbb bírói testület (OBT) és az Országos Bírósági Hivatal közötti hatalmi egyensúly hiányos.
• Bár történt némi előrelépés az utóbbi évben (például bizonyos szabályok módosításával), a Bizottság szerint ez még nem elég ahhoz, hogy biztosított legyen a teljes bírói függetlenség.

Korrupció elleni fellépés

• Továbbra is komoly problémák vannak a korrupció megelőzésével és üldözésével.
• Nincsenek megfelelő garanciák arra, hogy a magas szinten elkövetett korrupciós ügyeket is valóban kivizsgálják.
• Hiányos a vagyonnyilatkozatok rendszere, és a közérdekű bejelentők védelme sem kielégítő.
• Ugyan létrejött az Integritás Hatóság (az EU-s pénzek védelmére), de ennek hatásossága még kérdéses.

Média és véleményszabadság

• A médiahelyzet továbbra is aggasztó. Nagy a politikai befolyás a közmédián, és sok a kormánypárti médiabirodalom.
• Az újságírók gyakran szenvednek el lejárató kampányokat, ami rontja a sajtószabadságot.
• A hirdetési piac is torz, mert sok állami reklám kerül kormánypárti médiumokhoz.

Civil társadalom és részvétel

• Több civil szervezet arról számolt be, hogy félelemkeltő légkör veszi őket körül, és gyakran éri őket negatív kampány.
• Ez visszatartja a polgárokat attól, hogy nyíltan támogassák őket.

Uniós pénzek felhasználása

• A jogállamisági problémák miatt Magyarország továbbra sem férhet hozzá bizonyos EU-s forrásokhoz (például a helyreállítási alap egy részéhez).
• Ez arra ösztönözné a kormányt, hogy tegyen érdemi lépéseket a jogállamiság helyreállításáért, de egyelőre ez lassan halad.

A Ezért nem kap Magyarország EU-pénzt? – így áll most Magyarország az EU szemében bejegyzés először Sajtóközlemények-én jelent meg.

Egy 2024-es felmérés alapján az applikáció-letöltési trendek pontos társadalmi tükörként működnek Európa-szerte: hol a gazdasági potenciál, hol a digitális attitűd dominál. A térképen jól látszik:

• ChatGPT Európa-szerte népszerű (Top 1): Ausztria, Horvátország, Ciprus, Észtország, Görögország, Magyarország, Luxemburg, Románia, Szlovénia, Svédország, Svájc .
• Temu ezekben az országokban vezeti a toplistát: Albánia, Bosznia, Dánia, Franciaország, Németország, Izland, Írország, Málta, Moldova, Macedónia, Norvégia, Lengyelország, Portugália, Spanyolország, Törökország, Ukrajna, Egyesült Királyság .

Mit jelent mindez Magyarországnak?

A ChatGPT vezetése nálunk azt is jelezheti, hogy magyarok digitális kultúrája erőteljesebb, mint a Temu-stílusú tömegvásárlás igénye. Ez azt is jelentheti, hogy Magyarországon jelenleg nem dominálnak az impulzusvásárlók – az emberek nincs felesleges pénzük akár többszáz forintos apróságokra sem –, ugyanakkor nyitottabbak az okos, létfontosságú digitális eszközök iránt. Talán ezt támasztja alá a nem is olyan régen közölt EuroStat adat: ismét Magyarország az utolsó egyéni fogyasztásban. Bár a Temu is jelen van – más adatok szerint 500 ezer fölötti letöltéssel – a lista első helyén a mesterséges intelligencia applikáció áll .

Nem a Temu, hanem a digitális gondolkodás nyer nálunk

Ahogy a térkép is mutatja, Magyarországot inkább a ChatGPT-re kattintják a felhasználók. Ez arra utal, hogy itt nem elsősorban vásárlásra spórolnak, hanem a tudás-, idő- és hatékonyságnövelésre törekednek az emberek – legyen szó akár tanulásról, munkaeszközről vagy hétköznapi ötletekről.

Nézzünk körül: Szomszédos Szlovákia is felkapcsolódott – Klarna hódít!

Ami különösen érdekes: Szlovákiában a Klarna – a „Buy Now, Pay Later” (Vásárolj most, fizess később) fizetési app – lett a toplista-vezető. Ez azt mutatja, hogy a magasabb vásárlóerővel bíró szlovákok, nem egy kínai fizikai piacteret használnak, hanem egy európai, rugalmas fizetési megoldást: a Klarnát, amely késleltetett finanszírozást kínál – jegyzi meg a térkép is.

„Team Other” – a régiós különlegességek

A térkép több országban egyedi, helyi appokat mutat:

Ez a ranglista arra emlékeztet minket, hogy az egyedi nemzeti érdekek is dominálhatnak – a kedvenc app inkább a helyi élethez igazodik, nemcsak a pénzhez vagy digitális trendekhez. A letöltési listák nemcsak appok toplistái – társadalmi térképek is. Magyarországon most a digitális tudás, innováció és hatékonyabb életvitel irányába billen a mérleg. A Temu, Klarna, ChatGPT jelenségek mind azt mutatják: az appok mögött valós emberi döntések, szükségletek és lehetőségek állnak.

Az adatok és a térkép forrása: Brilliant Maps

A ChatGPT a magyarok kedvence bejegyzés először Sajtóközlemények-én jelent meg.

Hogyan fog kinézni a leállás?

• Új szerződések – Az orosz gázra vonatkozó megállapodások már 2026. január 1-től nem köthetők EU-s cégekkel .
• Rövid távú szerződések (12 hónapnál rövidebbek) – ezek legkésőbb 2026. június 17-ig lejárnak .
• Hosszú távú szerződések – ezek csak 2027 végére szűnnek meg, esetenként további időt adnak a szárazföldi, gázt szállító tagállamoknak .
• Orosz olajimport – ehhez minden érintett ország diverzifikációs tervet nyújt be, és 2027 végéig teljesen leállítja a behozatalt.

Miért fontos ez az EU számára?

• Energiafüggetlenség: az EU célja, hogy önállóbb legyen, ne függjék egyetlen országtól sem, különösen ha az geopolitikai nyomással él .
• Biztonságosabb ellátás: ha leáll az orosz gáz, nem lehet zsarolásra használni .
• Dekarbonizáció és versenyképesség: a fosszilis energia visszaszorítása a zöld átállásnak is szolgál .

Vannak vitás pontok?

Igen. Hazánk – Magyarország – és Szlovákia még mindig orosz gázra támaszkodik, így támogatásuk kérdéses a tervhez. A Bizottság ezért kereskedelmi jogi alapokra helyezi a javaslatot, amit nem lehet csak egyetlen ország vétójával blokkolni. Azaz, ha legalább 15 tagállam (65% népesség) támogatja, már elfogadható lesz a törvény.

Az Európai Bizottság most azt javasolja, hogy az uniós tagállamok és cégek – ha már van érvényben lévő hosszú távú gázszerződésük Oroszországgal – hivatkozhassanak „force majeure”-re annak érdekében, hogy jogszerűen kiléphessenek ezekből a szerződésekből. Vagyis, mivel Oroszország az energiaszállítást fegyverként használta, és ez rendkívüli körülménynek minősül, az EU-s cégeknek ne kelljen büntetést vagy kártérítést fizetniük a szerződésbontás miatt.

A „force majeure” (ejtsd: fórsz mázsőr) francia kifejezés, amely szó szerint „erősebb hatalom”-at jelent, és a jogban „vis maior”-ként szokták fordítani, vagyis elkerülhetetlen, előre nem látható, rendkívüli eseményekre utal, amelyekre egyik fél sem lehet hatással. Ilyen lehet például egy háború, természeti katasztrófa, világjárvány, vagy éppen egy olyan geopolitikai helyzet, amely lehetetlenné teszi a szerződés betartását.

A Bizottság ezzel lehetővé tenné, hogy az uniós vállalatok jogilag védett módon, következmények nélkül felmondhassák az orosz energiaszállítókhoz kötődő szerződéseiket. Tehát nem az történik, hogy „csak úgy” megszüntetik ezeket a megállapodásokat, hanem a „force majeure” jogi eszközével, ami lehetővé teszi, hogy a szerződés törvényes keretek között megszűnjön – mert az adott helyzetben a teljesítése már nem elvárható.

Mi a következmény?

Az orosz gáz részaránya 2021-ben még 45 %, 2024-re pedig 19 %-ra csökkent. Az EU ezek után tovább csökkentené, és építene be LNG-piacokat (például az Egyesült Államoktól), valamint alternatív energiaforrásokat.

A Bizottság eredeti közleménye itt olvasható

A Orbán Viktor nehéz helyzetben: hogyan importálunk olajat Oroszország nélkül? bejegyzés először Sajtóközlemények-én jelent meg.

Magyarország láthatta vendégül az Európai Unió legfőbb ügyészeit. A Nadal Hálózat (NA Network) éves konferenciája, amely a legfőbb ügyészek vagy azokkal egyenrangú főügyészi intézmények európai fóruma, immár 16. alkalommal került megrendezésre – ezúttal Budapesten, 2025. május 22-23-án került sor.

A rangos eseményen közel 100 magas rangú képviselő vett részt 40 országból és nemzetközi szervezetből, köztük 25 legfőbb ügyész. A konferencia házigazdája és a Nadal Hálózat soros elnöke Polt Péter, Magyarország legfőbb ügyésze volt.

Polt Péter számára különösen emlékezetes volt ez a konferencia: nemrégiben választották meg az Alkotmánybíróság tagjává, így a magyar ügyészség képviseletében utoljára vett részt a nemzetközi fórumon. Nyitóbeszédében hangsúlyozta, milyen nagy megtiszteltetés volt számára a hálózat vezetése, és köszönetet mondott a nemzetközi partnereknek a sikeres együttműködésért. Bemutatta utódját is: dr. Nagy Gábor Bálintot, aki jelenleg a Legfőbb Ügyészség Kabinetjének vezetője.

A konferencia megnyitójának a Magyar Országgyűlés felsőházi terme adott otthont, ahol dr. Király László, az Országgyűlés elnöke köszöntötte a résztvevőket. Beszédében kiemelte: bár Európában eltérő jogi keretek között működnek az ügyészségek, a feladatuk ugyanaz – az állam büntetőigényének érvényesítése és a jogállamiság biztosítása.

A kétnapos esemény három kiemelt témát járt körbe:

• a kiberbűnözés elleni küzdelem ügyészi tapasztalatai,
• az igazságszolgáltatás digitális átalakulása,
• és a környezeti bűncselekmények elleni nemzeti és nemzetközi fellépés.

A budapesti találkozó nemcsak az aktuális kihívások megvitatására adott lehetőséget, hanem a hosszú távú együttműködés erősítésére is. A Nadal Hálózat egyik legfontosabb célja ugyanis az, hogy elősegítse a tudásmegosztást és a stratégiai párbeszédet a nemzeti ügyészségek között, különösen egyre globalizálódó világunkban, ahol a bűnözés és a jogi kihívások országhatárokon átívelnek.

A konferencia zárásakor Polt Péter  búcsúbeszédet is mondott:

„Az Alkotmánybíróság tagjává választásom egy fontos szakmai fejezet végét jelenti számomra – de ez nem azt jelenti, hogy elfelejtem Önöket vagy azt a hálózatot, amelyet közel 20 év alatt együtt építettünk. Biztos vagyok benne, hogy nemcsak kollégák vagyunk, hanem közösség is: egy közösség, amelyet a kölcsönös bizalom, a tisztelet és az igazságszolgáltatás iránti elkötelezettség tart össze.”

A szervezők a konferencia sikeréhez aktívan hozzájáruló résztvevőknek egy rövid kisfilmmel köszönték meg a közreműködést, amely az esemény főbb pillanatait foglalta össze.

Magyarország házigazdája lehetett Európa legfőbb ügyészeinek, és tovább erősíthette a nemzetközi együttműködést a jogállamiság védelmében. – áll az ügyészség közleményében

A Polt Péter búcsúbeszédet mondott bejegyzés először Sajtóközlemények-én jelent meg.

Két évtized. Ennyi időt tölthetsz nyugdíjasként, ha a jelenlegi tendenciák alapján számolunk. A Központi Statisztikai Hivatal 2023-as adatai szerint a férfiak átlagosan 14,4 évet, míg a nők akár 18,2 évet is remélhetnek 65 éves koruk után. És ez még csak a kezdet: az elmúlt húsz évben mindkét nem esetében két évvel nőtt ez a mutató.
De itt jön a csavar: ebből az időből az egészséges éveket tekintve csak a felét töltöd valóban jó kondícióban. Férfiak esetében ez mindössze 7,1 év, nőknél 7,8 év. A maradék időszakban pedig az egészségügyi költségek az egekbe szökhetnek.

Európai összehasonlítás: Lemaradásban vagyunk

A nemzetközi kép még lesújtóbb. Az Eurostat 2023-as jelentése szerint Magyarországon a 65 év feletti átlagos várható élettartam 16,8 év volt, ami 3,4 évvel kevesebb, mint az Európai Unió 20,2 éves átlága. Vagyis nemcsak rövidebb ideig élünk nyugdíjasként, de kevesebb pénzből is kell kijönnünk. – áll a Grantis legújabb elemzésében
Van azonban egy pozitív trend: a ’80-as évek óta 3,5 évvel emelkedett hazánkban a 65 éves korban várható élettartam. Ha ez folytatódik, még több időt tölthetsz majd nyugdíjasként.

Jövőbeli kilátások: 88 éves átlagos élettartam az évszázad végére

Az ENSZ előrejelzései szerint 2050-re átlagosan 81,4 évig élhetünk, az évszázad végére pedig akár 88 éves átlagos élettartam is elképzelhető. Figyelembe véve, hogy ez az újszülöttek várható élettartamát jelenti (beleértve a gyermekhalandóságot is), a nyugdíjas korban várható élettartam még ennél is magasabb lehet.

Az állami nyugdíj valóságának kemény tényei

A magyar nyugdíjrendszer helyzete ijesztő képet mutat:

• Szegénységi csapda: A nyugdíjasok egyharmada szegénységben él
• Jövedelemcsökkenés: Az átlagnyugdíj még az átlagbér 50%-át sem éri el
• Drasztikus visszaesés: A nyugdíjasok korábbi fizetésüknek csupán 60%-át kapják meg
• Európai sereghajtók: GDP-arányosan az öt legkevesebbet költő ország között vagyunk nyugdíjügyben

A megoldás: Magánnyugdíj-megtakarítás

Ha nem akarod, hogy az állami nyugdíjrendszer kiszolgáltatottjává válj, három út áll előtted: önkéntes nyugdíjpénztár, nyugdíjbiztosítás vagy nyugdíj előtakarékossági számla. Mindhárom lehetőség esetében visszaigényelheted személyi jövedelemadód 20%-át.

A varázslatos számítás: 20 ezer forint = 35 millió

A nyugdíj-megtakarítás lényege az előrelátás. Sokkal egyszerűbb fiatalon és egészségesen félretenni a fizetésed 5-10%-át, mint idős korodban pótolni a hiányzó összeget.
Íme egy szemléletes példa: ha 30 évesen elkezdesz havonta 20 ezer forintot félretenni, és évi 6%-os átlaghozammal, valamint 3%-os inflációval számolsz, akkor 35 millió forintos privát nyugdíjtőkét halmozhatsz fel. Ez már egészen más alapot jelent a nyugodt nyugdíjas évekhez.
Az idő a te oldalon áll – de csak akkor, ha most kezdesz el cselekedni.

A Magyar nyugdíj vs EU átlag – Magyarország az EU legrosszabb 5 országa között! bejegyzés először Sajtóközlemények-én jelent meg.

Óriási gazdaságfejlesztési lendületet hoz a most elindult Nemzeti Bajnokok kombinált hitelprogram, amely a Demján Sándor Program részeként valósul meg. Az összesen 155,6 milliárd forintos keretből a hazai mikro-, kis- és középvállalkozások olyan lehetőséghez jutnak, amelynek célja, hogy növeljék termelékenységüket, exportképességüket, és bekapcsolódjanak a jövő digitális és zöld gazdaságába.

Feltételek:

A program keretében legalább 150, de legfeljebb 600 millió forintos, 0%-os beruházási hitel igényelhető, amelyet az érintett cégek 2024. június 23-tól kérhetnek az MFB Plusz pontokon keresztül.

De a támogatás itt nem ér véget. A Magyar Gazdaságfejlesztési Ügynökség egy egyéves, testre szabott üzletfejlesztési tanácsadási programot is biztosít azoknak a vállalkozásoknak, amelyek sikeres hitelbírálatot kaptak a GINOP_PLUSZ 1.4.5-24 program keretében.

Az első lépés egy cégdiagnosztika, amely feltérképezi a fejlesztési potenciált, és kiszámítja a vállalkozás értéknövelési lehetőségeit. Ezt követik a mintaüzem-látogatások, amelyek során a legmodernebb technológiák és fenntartható üzleti megoldások ismerhetők meg. A program az ESG-szempontokat és a versenyképességet állítja középpontba.

A tanácsadás záró szakaszában pedig egyéni fejlesztési javaslatok születnek, amelyek révén a vállalkozások nemcsak itthon, hanem a nemzetközi piacokon is versenyképessé válhatnak.

A részvételhez szükséges regisztráció:

elérhető a nemzetibajnokok.hu weboldalon.

A kezdeményezés a GINOP Plusz-1.1.1-22-2022-00001 azonosítószámú projekt része, amely az Európai Unió támogatásával, a Széchenyi Terv Plusz program keretében jött létre. A teljes projekt 8 milliárd forint összegű, befejezése 2027 végére várható.

A Nullaszázalékos kölcsön akár 600 millióig? bejegyzés először Sajtóközlemények-én jelent meg.

Az EP támogatja az EU-ba érkező befektetések átvilágításának új szabályait

• Az EU-ba érkező külföldi befektetésekkel kapcsolatos biztonsági kockázatok azonosítása és kezelése, beleértve a közvetett befektetéseket is
• Az átvilágítás minden tagállam számára kötelező lesz
• Az Európai Bizottság saját kezdeményezésére is eljárhat

Az EP-képviselők csütörtökön támogatták a külföldi befektetésekből eredő biztonsági kockázatok megelőzését célzó szabályok frissítését.

Az új szabályok értelmében az olyan ágazatokban, mint a médiaszolgáltatások, a kritikus nyersanyagok és a közlekedési infrastruktúra, a tagállamok számára kötelező lesz az átvilágítás a külföldi befektetésekkel kapcsolatos biztonsági vagy közrendbeli kockázatok azonosítása és kezelése érdekében. A nemzeti átvilágítási mechanizmusokra alkalmazandó eljárásokat harmonizálni fogják, és a Bizottság hatáskörrel rendelkezik majd arra, hogy lépéseket tegyen akár saját kezdeményezésére, vagy ha a tagállamok között nézeteltérések merülnek fel egy adott külföldi beruházásból eredő potenciális biztonsági vagy közrendi kockázatokkal kapcsolatban. Az új jogszabály az EU-n belüli tranzakciókra is kiterjedne, amennyiben a közvetlen befektető végső tulajdonosa nem uniós országbeli magánszemély vagy jogi személy.

Ha az átvilágító hatóság megállapítja, hogy a tervezett külföldi beruházási projekt valószínűleg negatív hatással lesz a biztonságra vagy a közrendre, akkor az ezt a körülményt enyhítő intézkedések mellett engedélyezheti a befektetést, vagy meg kell tiltania azt.

A tervezetet 378 szavazattal, 173 ellenében és 24 tartózkodás mellett fogadták el.

A jelentéstevő szerint

Raphaël Glucksmann (S&D, Franciaország), a Parlament jelentéstevője elmondta: „Jelenleg az EU külföldi befektetéseket ellenőrző rendszere széttagolt, költséges a befektetők számára, és nem elég hatékony a kockázatok mérséklésében. Ha nagy ipari üzemeket, energiahálózatokat és médiagigászokat hagyunk nyitva a külföldi felvásárlások előtt – legyenek azok kínai, amerikai vagy más országbeli befektetők –, az végső soron veszélyezteti biztonságunkat és gazdasági szuverenitásunkat. Az ellenőrzési eljárásokat mostantól egységesítik a tagállamokban, így az egységes piac nyitott és vonzó marad, ugyanakkor védelmet élveznek iparágaink, biztosítva a kulcsfontosságú ágazatok védelmét, és lehetővé téve stratégiai iparágaink versenyképességének növekedését. A Bizottság jogosult lesz végső döntést hozni vitás esetekben, biztosítva ezzel az EU-szerte egységesebb megközelítést.”

A következő lépések

Megkezdődnek a tárgyalások a tagállamokkal a jogszabály végleges formájáról. Majd a Parlamentnek és a Tanácsnak el kell fogadnia a végleges jogszabályt, mielőtt az hatályba léphet.

Háttér

A közvetlen külföldi befektetések átvilágításának jelenlegi kerete 2020. október 11-én lépett hatályba. A keretrendszer az egyre növekvő aggodalmakra adott választ azzal kapcsolatban, hogy egyes külföldi befektetők irányítást kívánnak szerezni olyan uniós cégek felett, amelyek kritikus technológiákat, infrastruktúrát szállítanak, vagy érzékeny információkkal rendelkeznek, és amelyek tevékenysége uniós szinten kritikus jelentőségű a biztonság vagy a közrend szempontjából. A szabályok célja, hogy segítsenek azonosítani és kezelni a legalább két tagállamot vagy az EU egészét érintő közvetlen külföldi befektetésekkel kapcsolatos biztonsági vagy közrendi kockázatokat. A Bizottság 2024 januárjában nyújtotta be az EU-ban megvalósuló külföldi beruházási projektek átvilágítására vonatkozó új javaslatát.

Forrás: EP

A Külföldi pénzáramlás az EU-ban – védelem vagy protekcionizmus? bejegyzés először Sajtóközlemények-én jelent meg.