A Balaton vízminőségéről sokszor esik szó, de kevesen tudják, hogy a tó védelmében nemcsak az algák és a tápanyagok kiszűrése a kulcs, hanem egy sokkal modernebb kihívás is: a gyógyszermaradványok eltávolítása. Egy friss hazai kutatás most először mutatta meg részletesen, milyen szerepet játszik ebben a Kis-Balaton Vízvédelmi Rendszer (KBVR).

Meglepő felfedezés: gyógyszermaradványok a vízben

A HUN-REN Balatoni Limnológiai Kutatóintézet, a Pannon Egyetem Soós Ernő Kutató-Fejlesztő Központja, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem és a Nemzeti Közszolgálati Egyetem kutatói egy teljes évet felölelő vizsgálatot végeztek a Kis-Balaton térségében.

A Journal of Water Process Engineering folyóiratban megjelent tanulmány szerint a kutatók 41 különböző gyógyszerhatóanyagot azonosítottak a be– és kifolyó vizek mintáiban, amelyeket 10 hatóanyagcsoportba soroltak. A leggyakrabban előforduló vegyületek között szív- és érrendszeri gyógyszerek, hormonok, szorongásoldók, opioidok, helyi érzéstelenítők és egyes antidepresszánsok hatóanyagai szerepeltek.

Miért pont itt jelennek meg ezek az anyagok?

A Kis-Balaton vízgyűjtő területe különleges adottságokkal rendelkezik. A térségben több jelentős gyógyturisztikai központ található, például Hévíz, Zalakaros és Kehidakustány, miközben a Zala folyó nagy mennyiségű tisztított szennyvizet is a rendszerbe szállít.

Nemzetközi összehasonlításban a terület gyógyszerterhelése közepesnek számít, vagyis nem kirívó, hanem jól illeszkedik azokhoz az értékekhez, amelyeket más, sűrűn lakott vagy gyógyturisztikailag hasznosított régiókban is mérnek.

Nem egyforma minden évszakban – a szennyezés „mozog”

A vizsgálatok egyik fontos tanulsága, hogy a gyógyszerhatóanyagok mennyisége jelentős tér- és időbeli ingadozást mutat. A kutatók szerint a legfontosabb bejutási útvonal a Zala folyó és a Kiskomáromi-csatorna, ugyanakkor az egyes évszakok között nagy különbségek figyelhetők meg mind az anyagok számában, mind azok koncentrációjában.

Ez azt jelenti, hogy a vízterhelés nem állandó, hanem a hidrológiai viszonyokkal és az emberi tevékenységgel együtt változik.

Jó hír: a Kis-Balaton valóban szűr

A kutatás egyik legbiztatóbb eredménye, hogy a Kis-Balatonba érkező gyógyszerhatóanyagok több mint fele a tározóból kifolyó, Balatonba jutó vízben már nem mutatható ki. Ez azt jelzi, hogy a KBVR az év nagy részében hatékonyan csökkenti a mikroszennyezők mennyiségét.

Ugyanakkor a kép nem teljesen fekete-fehér: bizonyos hormonok, epilepszia elleni szerek és nem-szteroid gyulladáscsökkentők időszakosan akár dúsulást is mutathatnak a kifolyó szakaszon.

Miért tűnhet úgy, mintha a rendszer „szennyezne”?

Az elemzések szerint az elfolyó vízben időnként mért magasabb koncentrációk nem új szennyezésből származnak, hanem a Kis-Balatonban zajló természetes belső folyamatok következményei. Jellemzően az üledékből való felszabadulás okozza a jelenséget.

Ezért fordulhat elő, hogy a tározó rendszer átmenetileg „szennyező” forrásként jelenik meg a mérésekben, miközben hosszabb időtávon összességében mégis védelmi szerepet tölt be.

Mi a tanulság a Balaton jövője szempontjából?

A kutatás egyértelmű üzenete, hogy a Kis-Balaton Vízvédelmi Rendszer nemcsak tápanyag-csapdaként, hanem modern értelemben vett mikroszennyező-szűrőként is működik. Megfelelő üzemeltetéssel és vízkezeléssel az időszakos dúsulások hatása csökkenthető, így a rendszer hosszú távon is kulcsszereplője maradhat a Balaton vízminőségének megőrzésében.

Forrás: HUN-REN

A Így óvja a Balatont egy kevéssé ismert vízvédelmi rendszer bejegyzés először Sajtóközlemények-én jelent meg.

Karácsony előtt minden évben fellángol a vita: vajon környezetbarátabb-e a műfenyő, mint az igazi? A válasz sokakat meglephet. A legfrissebb hazai ökológiai kutatások szerint nem a műfenyő a zöldebb megoldás, sőt: hosszú távon komolyabb terhelést jelent a bolygónak, mint a hagyományos karácsonyfa.

A nagy tévhit: a karácsonyfa nem erdőirtás

Sokan még mindig úgy gondolják, hogy a karácsonyfák kivágása erdőpusztítással jár. A valóság azonban egészen más.

„Fontos tisztázni, hogy a karácsonyra szánt fenyőfákat erre a célra kialakított ültetvényeken nevelik, tehát nem az őshonos erdőktől veszik el a területet, mint azt néhányan gondolják” – emelte ki Aszalós Réka, a HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont tudományos munkatársa.

Ezek az ültetvények nemcsak gazdasági célt szolgálnak: évekig élő növényállományként működnek, miközben szén-dioxidot kötnek meg, javítják a mikroklímát, és élőhelyet biztosítanak különféle állatfajok számára.

Műfenyő: kényelmes, de környezetromboló választás

A műfenyő elsőre praktikusnak tűnik: nem hullik, nem kell kidobni minden évben. Csakhogy az ökológiai lábnyoma jóval nagyobb, mint azt sokan gondolnák.

„A műanyagfenyő a legkevésbé ajánlott megoldás karácsonyra. Bármennyire praktikusnak tűnik, kifejezetten káros a környezetre” – hangsúlyozta a kutató.

A legtöbb műfenyő PVC-ből készül, amely nem lebomló műanyag. Gyártása energiaigényes, szállítása pedig jellemzően több ezer kilométerről történik. Kutatások szerint ráadásul mikroműanyagokat juttathat a környezetbe és az emberi szervezetbe is, miközben élettartama végén kezelhetetlen hulladékká válik.

Számokban a különbség: mi terheli jobban a Földet?

Egy valódi, Magyarországon termesztett, kisebb méretű fenyő évekig nő a földben, miközben aktívan javítja a környezet állapotát. Ezzel szemben egy műfenyő:

• fosszilis alapanyagból készül
• hosszú szállítási útvonalon érkezik
• nem újrahasznosítható hatékonyan
• évtizedekig terheli a hulladéklerakókat

Ezért ökológiai mérlegben egy átlagos műfenyő csak akkor „érné meg”, ha több mint 15–20 évig használnák, amit a gyakorlat ritkán igazol.

Alternatív karácsonyfa: a legzöldebb megoldás?

Klímavédelmi szempontból a szakértők szerint a legjobb választás a kreatív alternatíva.

„Klíma- és természetvédelmi szempontból a legjobb választás az alternatív karácsonyfa” – mondta Aszalós Réka.

Gallyakból, deszkákból, újrahasznosított anyagokból készült fák nemcsak környezetbarátok, hanem egyediek is. Ugyanakkor a hagyományok ereje sokaknál erősebb – és ez érthető.

Ha már igazi fenyő, akkor így válaszd!

„A legfontosabb szempont, mondhatni „ökölszabály”, hogy ha valaki élő fenyőfát vásárol, ne túl nagyméretű és mindenképpen Magyarországon termesztett fenyőt válasszon„ – emelte ki a kutató.

A kisebb fák termesztése és szállítása kevesebb erőforrást igényel, a hazai termelés pedig jelentősen csökkenti a környezeti terhelést.

Ne dobd ki! Így hasznosítsd ünnepek után

A környezettudatos döntés nem ér véget szenteste.

„Fontos szempont a fenyőfák ünnep utáni hasznosítása is, semmiképpen ne a kommunális hulladékba kerüljön a fa” – hangsúlyozta Aszalós Réka.

A legjobb megoldások:

• feldarabolva komposztálás
• mulcsként, talajtakaróként való felhasználás
• önkormányzati gyűjtőpontokon történő leadás

Földlabdás fenyő: zöld álom vagy lutri?

„Elvben sok minden szól a földlabdás fenyőfa vásárlása mellett, de a gyakorlat sajnos azt mutatja, hogy ezeknek a növényeknek egy része elpusztul„ – figyelmeztet a kutató.

A klímaváltozás miatt több fenyőfaj – például a lucfenyő vagy a normann fenyő – egyre nehezebben viseli a hazai körülményeket, még kiültetés után is.

A termelők szerepe: nem csak üzlet, hanem felelősség

A karácsonyfa-termesztés sok család megélhetése. A fák éveken át gondozás alatt állnak, közben pedig valós ökoszisztéma-szolgáltatásokat nyújtanak: levegőtisztítás, szénmegkötés, talajvédelem.

Ez is része annak az ökológiai mérlegnek, amelyet gyakran figyelmen kívül hagynak a műfenyő–élő fenyő vitában.

Forrás: HUN-REN

A Karácsonyi átverés? A műfenyő sötét oldala bejegyzés először Sajtóközlemények-én jelent meg.

A HUN-REN Földfizikai és Űrtudományi Kutatóintézet (HUN-REN FI) egyik vezető kutatója, Németh Károly személyesen elemzi majd a Hayli Gubbi tűzhányó novemberi kitörésének körülményeit és következményeit. A terepi munkát megelőzően részletes szakmai összefoglalót is publikált, amelyben bemutatja az esemény lehetséges földtani és társadalmi hatásait.

Váratlan, „blue-sky” típusú kitörés rázta meg Etiópiát

A Danakil-mélyföldön található Hayli Gubbi vulkán november 23-án produkált robbanásos kitörést, mely teljesen előzmények nélkülinek bizonyult. Németh Károly a HUN-REN FI honlapján megjelent elemzésében rámutatott, hogy az esemény:

„blue-sky event” volt, amely helyi, regionális és globális hatást fejtett ki.”

A vulkán a modern feljegyzések szerint eddig nem mutatott aktivitást. A kutatók becslése alapján akár 10–15 ezer éve is szunnyadhatott, és mindeddig nem akadt olyan terepi bizonyíték, amely ennek az időszaknak a kitöréseire utalt volna.

Bizonytalan, hogy csak a kezdet volt-e

Németh Károly arra is felhívta a figyelmet, hogy jelenleg nem lehet megjósolni, lesz-e folytatása a Hayli Gubbi aktivitásának. A kutató kiemelte, hogy:

– akár egy egyszeri eseményről
– akár egy új kitöréssorozat kezdetéről is beszélhetünk.

A jövőbeni viselkedés megértéséhez további geológiai vizsgálatokra, üledéktani feltérképezésre és laboratóriumi elemzésekre van szükség. Ezek segíthetnek rekonstruálni a vulkán múltbeli működését, és javíthatják a társadalom felkészültségét hasonló eseményekre.

A hamufelhők a régióra és a légiközlekedésre is hatással lehetnek

A szakember szerint a vizsgálatoknak gyakorlati jelentősége is van, mivel a kitörés során keletkező hamufelhők nemcsak Etiópia érintett térségeire, hanem a szomszédos országokra, valamint a nemzetközi repülőjáratok útvonalaira is kihatással lehetnek. A tűzhányó tevékenységének pontos megértése ezért létfontosságú biztonsági és légiforgalmi szempontból is.

Forrás: HUN-REN

A Több ezer éve szunnyadt a vulkán – most magyar tudósok vizsgálják a hatásait bejegyzés először Sajtóközlemények-én jelent meg.

A tanulmány azzal indít, hogy

„A génszerkesztés pontosabb és hatékonyabb változatát fejlesztették ki a HUN-REN Szegedi Biológiai Kutatóközpont (HUN-REN SZBK) és a HUN-REN Természettudományi Kutatóközpont (HUN-REN TTK) kutatói.”
A CRISPR technológia évek óta meghatározza a modern molekuláris biológiát, hiszen lehetővé teszi a DNS-szintű beavatkozást. A prime editing ehhez képest jóval precízebb, hiszen a genetikai hibákat nagy DNS-törések nélkül, lényegében „betűpontosan” javítja.

A gyakorlatban ugyanakkor az alap prime editing gyakran alacsony hatásfokkal működik, ezért a magyar kutatók célja az volt, hogy stabilabb, könnyebben alkalmazható és specifikusabb megoldást hozzanak létre. Krausz Sarah Laura első szerző így foglalta össze:

„Az általunk kifejlesztett proPE (prime editing with prolonged editing window) csökkenti a komponensek optimalizálási igényét és növeli a szerkesztés specificitását. Éppen azoknál az eseteknél hoz jelentős hatékonyságjavulást, ahol a ‘klasszikus’ prime editing csak nagyon alacsony arányban tudja létrehozni a kívánt módosítást.”

A módszer működése alapjaiban különbözik a hagyományos megoldástól. A klasszikus prime editingben egyetlen RNS végzi a DNS-vágás irányítását és a módosításhoz szükséges minták továbbítását. A proPE esetében azonban
„a két funkciót a Welker Ervin (HUN-REN TTK/HUN-REN SZBK) vezette kutatócsoportok szétválasztották.”
Az egyik RNS csak azt a pontot jelöli ki, ahol a nukleáz megnyitja a DNS-szálat, míg a másik RNS kizárólag a szerkesztéshez szükséges mintát viszi a helyszínre úgy, hogy kapcsolódik a DNS-hez, de nem vág bele.

Ez a szétválasztás bizonyult a legnagyobb technológiai előrelépésnek, hiszen egyszerre növeli a hatékonyságot és a pontosságot. Olyan esetekben is működik, ahol két DNS-szakasz szinte teljesen megegyezik, és a hagyományos prime editing képtelen megkülönböztetni őket.

A kutatók kiemelik:
„amikor két DNS-szekvencia a módosítani kívánt pozíció környezetében gyakorlatilag azonos, és a hagyományos prime editing sikertelen, a proPE képes kizárólag az egyik szekvenciában végrehajtani a módosítást.”

A proPE további előnye a jelentősen megnövelt szerkesztési távolság. A módszer jóval messzebb eső hibákat is képes kijavítani a vágás helyétől – innen ered a névben szereplő „prolonged editing window”.
A tanulmány szerint:
„kitágítja a hatékony szerkesztési ‘távolságot’: a vágás helyétől távolabbi hibák javítása is elérhetővé válik – erre utal a módszer neve is.”

Ez óriási előrelépést jelenthet a jövőben alkalmazott génterápiák számára, hiszen sok jelenlegi, emberi betegséget okozó variáns a hagyományos prime editing számára egyszerűen nem elérhető. A proPE viszont ezeket is potenciálisan korrigálhatóvá teheti.

Forrás: HUN-REN

A Magyar tudósok új génszerkesztési módszere áttörést hozhat a gyógyászatban bejegyzés először Sajtóközlemények-én jelent meg.

Miért fontosak a horgászok az ökológiai kutatásban?

Az elmúlt évtizedekben egyre több kutató figyelt fel arra, hogy a szabadidős horgászok tapasztalatai és megfigyelései értékesek lehetnek a természetvédelmi munkában. Magyarországon a regisztrált horgászok száma kevesebb mint öt év alatt megduplázódott, és 2024 májusára átlépte az egymilliós határt. Ez azt jelenti, hogy soha nem volt még ennyi ember, aki rendszeresen figyeli a hazai vizeket.

Mindez óriási lehetőséget rejt magában az ökológusok számára, hiszen a horgászok gyakran olyan változásokat is észrevesznek a vizek élővilágában, amelyeket más módon nehéz lenne nyomon követni.

Nemzetközi kutatás magyar részvétellel

A HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont munkatársai 2024 februárjában publikáltak egy tanulmányt az Aquatic Conservation: Marine and Freshwater Ecosystems című rangos nemzetközi folyóiratban. A kutatás célja az volt, hogy feltárja: mennyire ismerik a magyar horgászok az idegenhonos – vagyis nem őshonos – vízinövényeket, és milyen benyomásaik vannak ezekről.

2021 decembere és 2023 májusa között 72 horgásszal készítettek interjút négy különböző hazai víztestnél: a Hévízi kifolyónál, a Fényes-forrásnál, a Balatonon és a Velencei-tónál. A helyszínek között két termálvizes és két hagyományos édesvízi élőhely szerepelt.

Hogyan zajlott a vizsgálat?

A kutatók 12 idegenhonos vízinövény fotóját mutatták meg a horgászoknak. Arra voltak kíváncsiak, felismerik-e a fajokat, akár névvel, akár anélkül. Emellett rögzítették a horgászok véleményét és tapasztalatait az invazív növények hatásairól is.

Az eredmények szerint bár a legtöbb horgász nem tudta pontosan megnevezni az összes fajt, legalább négyet a megkérdezettek fele biztosan felismert. Azok, akik rendszeresen termálvizes élőhelyeken horgásztak, több idegenhonos növényt tudtak helyesen azonosítani.

Miért értékes a horgászok tudása?

Dr. Löki Viktor, a kutatás vezetője hangsúlyozta: már korábban bebizonyosodott, hogy tudományos szempontból az is hasznos, ha egy horgász név nélkül, de biztosan felismer egy fajt. Ez ugyanis gyakran pontos helyszíni megfigyelésekkel és részletes környezeti információkkal párosulhat.

A friss tanulmány azt mutatja, hogy ez a fajta tudás nemcsak őshonos, hanem idegenhonos növények esetében is értékes. A horgászok tehát olyan „szemfüles” partnerei lehetnek a kutatóknak, akik sokkal több adatot szolgáltathatnak, mint azt korábban gondolták.

Rejtett kockázatok: amikor a horgász segíti az inváziót

A kutatás egy másik érdekes megállapítása, hogy a horgászok – akár tudtukon kívül – elő is segíthetik az idegenhonos élőlények terjedését. A megkérdezett 72 horgász közül 16 foglalkozott akvarisztikával, és közülük ketten elismerték, hogy korábban akváriumból származó fajokat engedtek vissza a természetbe. Az egyik esetben egy vízinövényt (kagylótutaj), a másikban egy aranyhalat.

Bár két eset kevésnek tűnhet, az invázióbiológia tapasztalatai szerint már ennyi is elegendő lehet ahhoz, hogy egy adott helyszínen új, invazív populáció alakuljon ki.

Mit kell tenni a jövőben?

A kutatók szerint a horgászok környezettudatossága folyamatosan fejlődik, de szükség van célzott nevelési programokra is. Nemcsak az idegenhonos halak, hanem a vízinövények és más élőlények felismerésére, kezelésére és megelőzésére is nagyobb hangsúlyt kell fektetni.

Ugyanakkor a horgászok alapos terepi megfigyelései miatt kulcsfontosságú partnerek lehetnek az ökológusok számára a korai észlelésben – abban, hogy még azelőtt felfedezzenek egy inváziót, mielőtt az súlyos ökológiai károkat okozna.

A teljes angol nyelvű tanulmány szabadon hozzáférhető itt

A A horgászok nélkül a kutatók sokkal kevesebbet tudnának a magyar vizekről! bejegyzés először Sajtóközlemények-én jelent meg.

Egy könnyű séta egy tölgyesben, kirándulás egy fenyvesben vagy csak egy rövid időtöltés egy városi erdőben – mind hozzájárul a stressz csökkentéséhez. A kutatások szerint az erdei környezetben töltött idő csökkenti a szorongást, lassítja a szívritmust, mérsékli a vérnyomást és a kortizol (stresszhormon) szintjét.

Aszalós Réka, a HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont erdőökológusa kiemeli: nemcsak a mozgás, hanem az erdő friss levegője és az érzékszerveinket érő hatások is segítenek. A lombok látványa, a madarak éneke, a vízcsobogás vagy a fák illata „könnyed figyelmet” váltanak ki, amely csökkenti a mentális túlterheltséget.

Multiszenzoros élmény: minden érzékszervünk pihen

Az erdőben egyszerre van jelen látvány, hang, illat és tapintási élmény. Ez az úgynevezett „multiszenzoros élmény” teljesen leköti az agyat, de közben nem terheli túl. Így nemcsak a test, hanem a psziché is regenerálódik.

Az erdők láthatatlan ajándékai

Az erdők nem csupán a stressz oldásában segítenek. Három nagy területre oszthatók az általuk nyújtott előnyök:

• Ellátó szolgáltatások: faanyag, tűzifa, bútorfa, gyógynövények, ehető gombák és vadak biztosítása.
• Szabályozó szolgáltatások: árvízvédelem, tiszta levegő és ivóvíz, termékeny talaj fenntartása. Ezek hiánya csak akkor válik láthatóvá, amikor már baj van – például part menti viharok esetén.
• Kulturális szolgáltatások: lelki feltöltődés, turizmus, rekreáció, nyugalom és stresszoldás.

Mennyi idő kell az erdőben a hatáshoz?

Már napi 20–30 perc séta a természetben érezhetően csökkenti a stresszt. Egy 2019-es kutatás kimutatta: ebben az időtartományban a legnagyobb a pozitív hatás, amely ugyan lassabb ütemben, de később is tovább növekszik.

A „nature pill” – azaz „természetpirula” – kifejezés pontosan ezt fejezi ki: ha feszült vagy, tölts 20 percet zöldövezetben, és azonnal javul a közérzeted.

Heti 120 perc természetben töltött idő már jelentősen javítja a testi és lelki egészséget – mindegy, hogy távoli erdőben vagy egy városi parkban.

Számít, milyen erdőben sétálunk?

Sokan a fenyveseket tartják a „klasszikus” erdőélménynek. Ennek oka, hogy a fenyők – például a lucfenyő – fitoncidokat bocsátanak ki, amelyek bizonyítottan csökkentik a stresszt. Ugyanakkor a kutatások szerint minden típusú erdő pozitív hatással bír: a tölgyes, a fenyves és a városi erdő egyaránt segít.

Egészségügyi receptként is beválna

A szakemberek szerint a természetben végzett mozgás – séta, túrázás, biciklizés, erdőfürdő – olyan prevenciós módszer, amely akár receptre is felírható lenne. Költséghatékonyabb, mint sok kórházi kezelés, miközben bizonyítottan csökkenti a stresszt, valamint a szív- és érrendszeri betegségek kockázatát. – áll a HUN-REN közleményében

A Napi 20 perc az erdőben: jobb, mint bármelyik stresszoldó tabletta bejegyzés először Sajtóközlemények-én jelent meg.

A trágyázás hatása nemcsak a termésre, hanem a klímára is kihat

A HUN-REN Agrártudományi Kutatóközpont Talajtani Intézetének kutatói rámutattak: a trágyázás módja nemcsak a terméshozamokat befolyásolja, hanem az üvegházhatású gázok kibocsátását is, ezáltal közvetlen hatással van a klímaváltozásra.

Az ipari forradalom óta a szén-dioxid (CO2), a dinitrogén-oxid (N2O) és a metán (CH4) légköri mennyisége drasztikusan megemelkedett. Ezek legfőbb forrása nemcsak az ipar, hanem a mezőgazdaság is – különösen a növénytermesztés. Éppen ezért kulcskérdés, hogy milyen trágyázási módszert alkalmazunk.

A martonvásári kísérlet: több mint 60 év tapasztalata

Martonvásáron 1955 óta zajlik egy egyedülálló tartamkísérlet, amelynek során a kutatók összehasonlították a műtrágyázás, a szervestrágyázás és a kettő kombinációjának hatásait. Vizsgálták a csernozjom talajok állapotát, a kibocsátott üvegházhatású gázokat és a termésátlagokat is.

Eredmények: nem minden trágya egyforma a klíma szempontjából

• Szervestrágya: a legnagyobb CO2-kibocsátást okozta, viszont a legalacsonyabb N2O-kibocsátással járt.
• Műtrágya: minden esetben kiugróan magas N2O-kibocsátást eredményezett, ami a klímaváltozás szempontjából kedvezőtlen.
• Kombinált trágyázás (műtrágya + szervestrágya): nagyobb üvegházhatású gáz kibocsátással járt, ugyanakkor a legjobb kukoricahozamokat adta.
• Metán (CH4): egyik trágyatípus esetében sem volt számottevő a kibocsátás.

A kutatók szerint a különbségek főként abból adódnak, hogy a trágyák eltérő módon alakítják át a talaj kémiai és fizikai környezetét.

Mit jelent ez a gyakorlatban?

A termelők számára a kombinált trágyázás kínálhatja a legnagyobb hozamot, ugyanakkor ez környezeti szempontból nem a legkedvezőbb megoldás. A jövő mezőgazdaságának így egyensúlyt kell találnia az élelmiszerbiztonság és a klímavédelmi szempontok között.

A tanulmány részletesen az Agriculture, Ecosystems and Environment című tudományos folyóiratban jelent meg.

A Műtrágya vagy szervestrágya? A válasz nem olyan egyszerű, mint hinnénk bejegyzés először Sajtóközlemények-én jelent meg.

Perseidák 2025: Közeleg a nyár legnagyobb csillaghullása. Idén augusztus 12-én hajnalban éri el csúcspontját a híres Perseida meteorraj, amely akár óránként 50–70, ideális esetben 100 fényes meteort is hozhat. Bár az augusztus 10-i telihold fénye még ekkor is erősen bevilágítja az égboltot, így a halványabb hullócsillagok elmaradhatnak, a látvány még így is lenyűgöző lesz.

Nem csak hajnalban érdemes figyelni

A Perseidák aktivitása július 17. és augusztus 24. között zajlik, így a csúcsidő előtt és után is láthatunk meteoresőt. Már este 22 órától is érdemes felnézni az égre, amikor a raj radiánsa – az északkeleti égbolt felé eső látszólagos kiindulópont – már 25 fok magasan jár. A maximum éjszakáján a Perseus csillagkép környékén, 65 fok magasan figyelhető meg a legtöbb meteor, de a hullócsillagok az ég bármely pontján felbukkanhatnak.

Mi okozza a Perseidákat?

A meteorraj minden évben augusztusban tér vissza, amikor a Föld áthalad a 109P/Swift–Tuttle üstökös által hátrahagyott porfelhőn. Ezek az apró részecskék a légkörbe lépve 59 km/s sebességgel izzanak fel, látványos fénycsóvát húzva az égen. Ezért kapta a raj a nevét a Perseus csillagképről, ahonnan látszólagosan kiindulnak.

Tippek a legjobb megfigyeléshez

• Keressünk fényszennyezéstől mentes, sötét helyet.
• Figyeljünk egész éjszaka, de a hajnal előtti órák a leglátványosabbak.
• Ne csak a Perseus környékét figyeljük, a meteorok az ég bármely pontján feltűnhetnek.

Különleges égi páros augusztus 12-én hajnalban

Nemcsak a meteorraj miatt érdemes fent maradni: hajnali 4 körül a Jupiter és a Vénusz mindössze 1 fokra lesz egymástól az északkeleti horizont felett, látványos, erősen fénylő „csillagpárost” alkotva. Ez a közelség 11-én és 13-án is megfigyelhető.

Extra programok a csillagászat rajongóinak

A Svábhegyi Csillagvizsgáló augusztus 9-től többnapos különleges programokat kínál. Nemcsak a Perseidákat, hanem a nyári égbolt legszebb csillaghalmazait és a Hold krátereit is meg lehet nézni távcsővel. – áll a Hun-Ren közleményében.

A Lenyűgöző égi tűzijáték jön – mutatjuk, mikor kell az égre nézni bejegyzés először Sajtóközlemények-én jelent meg.

A szőlő rejtett őrzői: repülő ragadozók a kártevők ellen
A legtöbben aligha gondolnák, hogy a bor minőségéhez nemcsak a napsütés és a gondos termelői munka, hanem denevérek és madarak is hozzájárulnak. Egy friss, magyar–olasz együttműködésen alapuló kutatás ugyanis azt bizonyította, hogy ezek az állatok kulcsszerepet játszanak a szőlőültetvények védelmében. Nemcsak a kártevők számát csökkentik jelentősen, de ezáltal a terméshozamot is növelik.

A kutatást a HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont és a Milánói Egyetem végezte hazai szőlőültetvényeken, és meglepő összefüggésekre derült fény.

Nemcsak rémálom: a szőlőültetvények veszélyben

Az intenzív mezőgazdasági módszerek – például a gyomirtók és rovarölő szerek fokozott használata – súlyosan károsítják a biodiverzitást, és veszélybe sodorják az úgynevezett ökoszisztéma-szolgáltatásokat. A szőlő különösen sérülékeny növény: számos kártevő pusztítja, miközben egyre kevesebben alkalmaznak fenntartható gazdálkodást.

Épp ezért is fontos felfedezés, hogy a természet maga is kínál megoldást – csak észre kell venni, és segíteni kell azokat az állatokat, amelyek hajlandók „munkába állni”.

Kísérletek bizonyították: ahol a madarak és denevérek jelen vannak, ott jobb a termés

A kutatók ketrecekkel zárták ki a madarakat és denevéreket néhány ültetvényről, hogy lássák, mi történik nélkülük. Az eredmény egyértelmű volt: ahol ezek az állatok nem voltak jelen, ott több terméskár és magasabb kártevőszám jelentkezett.

Kiderült az is, hogy az erdős környezet különösen kedvez a denevérek tavaszi aktivitásának – különösen a rettegett szőlőmoly visszaszorításában segítenek. A denevérek tevékenysége tehát közvetlenül hozzájárul a jobb szőlőhozamhoz.

Erdőfoltok, sövények, facsoportok – így segíthetjük a természetes védelmet

„A ragadozó madarak és denevérek jelenlétét olyan táji elemek fenntartásával lehet biztosítani, mint az őshonos erdőfoltok, sövények vagy facsoportok, amelyek megfelelő élőhelyet és táplálékot kínálnak számukra” – mondta Korányi Dávid, a kutatás egyik vezetője.

Az ökológiai gazdálkodás nemcsak környezetbarát, hanem gazdaságos is

A kutatók szerint az ökológiai gazdálkodás – amely nem használ szintetikus rovarölő szereket – még hatékonyabbá teheti a kártevők természetes visszaszorítását. „Így a hasznos ízeltlábúak is megtelepednek, és fokozzák a predációs nyomást” – tette hozzá Batáry Péter, a tanulmány vezető szerzője.

A kutatás eredményeit a rangos Journal of Applied Ecology szaklapban tették közzé, így nemcsak a borászok, de a nemzetközi tudományos világ figyelmét is felkeltette.

A Kémiai szerek helyett denevérek? Forradalmi megoldás a szőlővédelemben bejegyzés először Sajtóközlemények-én jelent meg.

Ebben a termálvizeknek is nagy szerepük van. Magyar kutatók arra figyelmeztetnek, hogy a meleg vizű fürdők, például a budapesti gyógyfürdők és a Hévízi-tó hozzájárulhatnak ahhoz, hogy olyan halfajok jelennek meg és telepednek meg hazánkban, amelyek eredetileg nem is honosak itt. A Balatoni Limnológiai Kutatóintézet friss kutatása alapján az elmúlt két évtizedben 89 új idegen faj jelent meg a hazai természetes vizekben – ezzel már 130-ra nőtt az idegenhonos halfajok és hibridek száma.

Ezek többsége a szájköltő halak (Cichliformes) és a harcsafélék (Siluriformes) közé tartozik, de az utóbbi időben számos, a kígyófejű halak (Anabantiformes) rendjébe tartozó faj is előkerült, amelyek különösen veszélyesek lehetnek az őshonos halfajokra.

A legtöbb új jövevény olyan díszhal, amelyet akváriumból engedtek szabadon – gyakran jó szándékkal, de sajnos nagy károkat okozva a természetes ökoszisztémában. Ezek a fajok általában a melegebb vizeket kedvelik, és sok közülük a fürdőkből vagy a Hévízi-tóból kerül elő, ahol egész évben megfelelő körülményeket találnak a túléléshez és szaporodáshoz.

Ráadásul ezek a fajok egyre jobban alkalmazkodnak a hazai viszonyokhoz, így akár a hidegebb időjárást is elviselik. Ilyen például a szúnyogirtó fogasponty, amely a Hévízi-tóból kiindulva már más vizekben is elterjedt. A kutatók szerint a klímaváltozás és az emberek felelőtlen viselkedése (például a halak kiengedése) miatt a probléma csak súlyosbodni fog.

Ez pedig veszélyezteti az őshonos halakat és a természetes vizeink ökológiai egyensúlyát. – áll a HUN-REN közleményében.

A Kigyófejű ragadozók a gyógyfürdőkben? Egyre több a veszélyes jövevény! bejegyzés először Sajtóközlemények-én jelent meg.