Egy újabb, komoly kockázatot jelentő kártevő jelent meg Magyarország közvetlen közelében. A japán cserebogár (Popillia japonica) már nemcsak Ausztriában és Szlovéniában, hanem Horvátországban is kimutatható, ami jelentősen növeli annak esélyét, hogy előbb-utóbb hazánkba is eljut. A szakemberek szerint a megelőzésben nemcsak a hatóságoknak, hanem a lakosságnak is kulcsszerepe van.

Hol bukkant fel a kártevő, és miért aggasztó ez?

A horvát hatóságok Zágráb közigazgatási területén, a Maksimir erdőpark természetvédelmi területén feromoncsapdában észlelték a japán cserebogarat. Ez különösen fontos fejlemény, mivel a faj Horvátországban korábban nem volt jelen, így most azt vizsgálják, hogy elszigetelt behurcolásról („stoppos terjedés”) vagy már megtelepedett populációról van-e szó.

A fertőzés pontos forrása egyelőre nem ismert, és a horvát növényegészségügyi intézkedések jelenleg nem korlátozzák az Európai Unión belüli áruforgalmat. Ettől függetlenül a szakemberek fokozott figyelemmel követik a fejleményeket.

Miért nőtt meg hirtelen a magyarországi kockázat?

A japán cserebogár európai jelenléte eddig főként Olaszországban és Svájcban jelentett tartós problémát, ahol már megtelepedett populációk élnek. Emellett csapdafogásokkal Ausztriában és Szlovéniában is kimutatták a fajt.

A horvátországi megjelenés azonban új helyzetet teremt, hiszen így a kártevő már több irányból is közelíti Magyarországot. A kockázat különösen tavasszal és nyáron nő meg, amikor a turisztikai szezon miatt jelentősen fokozódik a személy- és járműforgalom. Ez ideális környezetet teremt a „stopposként” terjedő faj számára.

Mitől ennyire veszélyes a japán cserebogár?

A Popillia japonica rendkívül széles tápnövénykörrel rendelkezik, és komoly károkat okozhat:

• mezőgazdasági kultúrákban,
• gyümölcsösökben,
• dísznövényekben,
• kertekben és zöldterületeken.

Megtelepedése gazdasági és ökológiai szempontból is súlyos következményekkel járhat, ezért Európa-szerte kiemelt zárlati károsítóként kezelik.

Mit tesznek a hatóságok Magyarországon?

A hazai növényegészségügyi szakemberek fajspecifikus csapdák kihelyezésével folyamatosan figyelik a zárlati és kiemelt zárlati károsítók terjedését. A cél az, hogy a japán cserebogár esetleges megjelenését a lehető legkorábban észleljék, így még időben meg lehessen hozni a szükséges intézkedéseket.

Ez az előrejelző és megelőző rendszer kulcsfontosságú ahhoz, hogy a kártevő ne tudjon tartósan megtelepedni Magyarországon.

Miért kulcsfontosságú a lakosság szerepe?

A szakértők hangsúlyozzák, hogy a japán cserebogár elleni védekezés nem működhet a lakosság együttműködése nélkül. A kártevő imágói könnyen elbújhatnak:

• csomagokban,
• járművekben,
• kempingfelszerelések között,
• növények közelében.

Ezért különösen fontos, hogy külföldi utazásból vagy nyaralásból hazatérve tilos növényeket, növényi részeket vagy talajt behozni Magyarország területére, és javasolt a csomagok, járművek alapos átvizsgálása is.

Bejelentési kötelezettség: már a gyanú is számít

A Nébih felhívja a figyelmet arra, hogy a japán cserebogár észlelése, sőt már a gyanú felmerülése is bejelentési kötelezettséggel jár. Gyanús egyed vagy feltételezett kártétel észlelésekor haladéktalanul értesíteni kell:

• az illetékes vármegyei kormányhivatalt,
• valamint a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatalt.

Az időben érkező lakossági jelzések kulcsszerepet játszanak a behurcolás és a további terjedés megakadályozásában.

A bejelentési kötelezettség alá tartozó károsítók listája a Nébih honlapján tekinthető meg:
https://portal.nebih.gov.hu/-/bejelentes-kotelezett-karositok

A Egy apró bogár, hatalmas károk: miért fél tőle egész Európa bejegyzés először Sajtóközlemények-én jelent meg.

Bács-Kiskun vármegyében, Lakitelek mellett egy nagy pecsenyekacsa-telepen a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) laboratóriuma magas patogenitású madárinfluenza vírust azonosított. Ez azt jelenti, hogy a baromfi-ágazat szempontjából kulcsfontosságú fertőzés jelent meg Magyarország déli részén.

A 13 500 egyedet számláló állományban a vírus jelenléte olyan jelek alapján lett gyanús, mint a drasztikusan visszaeső takarmányfogyasztás, csökkent aktivitás, idegrendszeri tünetek és növekvő elhullási arány. Végül a mintákból a H5N1 altípus — a madárinfluenza egyik legveszélyesebb formája — került elő.

Miért nagy a riadalom most?

A madárinfluenza (HPAI) H5N1 altípusa nem egy egyszerű betegség: Európában ismét rengeteg kitörést regisztráltak az elmúlt hónapokban, az Unió több országában is. Magyarország gyakran a legfertőzöttebbek között van, és számos baromfitelepet érint már a járvány 2025–26 telén.

A vírus gyorsan terjed – akár vadon élő madaraktól is fertőződhetnek a házi baromfik, ezért most a szakemberek különösen aggódnak az enyhébb időjárás miatt: ilyenkor a vadvilág szétszóródik, és nagyobb eséllyel érintkezik a gazdaságok környezetével.

Védőkörzetek és járványellenőrzés – ezek a hatósági lépések

A hatóságok azonnal védőkörzetet jelöltek ki a fertőzött telep körül 3 km sugarú területen, és megfigyelési zónát is létrehoztak a környező vidékekre. Az érintett állomány felszámolása és a járványügyi nyomozás jelenleg is zajlik.

Lakitelken és környékén több településre is kiterjednek ezek az intézkedések, és a gazdaságok, háztartások, baromfitartók részére szigorú járványvédelmi szabályok vannak érvényben, amelyek célja a további terjedés megakadályozása.

A betegség felismerése: mik a figyelmeztető jelek?

A fertőzésre tipikusan a következő tünetek utalnak:

• a baromfi takarmányfogyasztásának hirtelen csökkenése,
• csökkent aktivitás, bágyadtság,
• idegrendszeri tünetek (például koordinációzavarok),
• növekvő elhullási arány.

Amint ezek észlelhetők, azonnal értesíteni kell a hatóságokat – bármilyen késlekedés további fertőzésekhez vezethet.

Vadmadarak és az enyhébb idő: miért nő a kockázat?

A kemény fagyokat követő enyhébb időjárás miatt a vadon élő madarak szétszóródnak és nagy területeket járnak be, ami megnöveli annak esélyét, hogy találkozzanak baromfiállományokkal, etetőkkel vagy vízforrásokkal. Ez közvetlenül fokozza a fertőzés terjedésének kockázatát.

A Nébih ezért hangsúlyozza: a baromfik és a vadmadarak közvetlen vagy közvetett találkozását minden eszközzel minimalizálni kell, beleértve a szigorú járványvédelmi előírások betartását

A madárinfluenzával kapcsolatos folyamatosan frissülő információk elérhetők a Nébih tematikus aloldalán: https://portal.nebih.gov.hu/madarinfluenza

A Nagy kiterjedésű járványra figyelmeztetnek – Bács-Kiskun sem úszta meg bejegyzés először Sajtóközlemények-én jelent meg.

Az idei téli szezonális élelmiszerlánc-ellenőrzések során az ellenőrök az ország számos pontján vizsgálták az ünnepi időszakban kiemelten érintett tevékenységeket. Az ellenőrzések fókuszában többek között a vad- és halfeldolgozók, élőhal-árusítók, forralt bort kínáló egységek, sörfőzdék és őstermelők álltak. Az összkép pozitív, ugyanakkor több esetben hatósági beavatkozásra is szükség volt.

Súlyos szabálytalanság egy vadfeldolgozó üzemben

A vadfeldolgozó létesítmények ellenőrzése öt vármegyében zajlott. Négy üzem minden tekintetben megfelelt az előírásoknak, azonban egy Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyei feldolgozó esetében komoly élelmiszerbiztonsági kockázatot jelentő hiányosságokat tártak fel. Ennek következtében az üzem működését azonnali hatállyal felfüggesztették, és több mint három tonna élelmiszert vontak ki a forgalomból.

Halfeldolgozók és élőhal-árusok: jellemzően szabálykövető működés

A megnövekedett ünnepi kereslet miatt a halfeldolgozás is kiemelt figyelmet kapott. Öt halászati termékeket előállító üzemben végeztek teljes körű ellenőrzést, ahol a higiéniai feltételek, a nyomonkövethetőség és a HACCP-rendszer felügyelete is megfelelőnek bizonyult. Két helyszínen kisebb, gyorsan orvosolható dokumentációs hiányosságot találtak.

Az élőhal-árusító egységek vizsgálata során 17 vármegyében összesen 40 forgalmazóhelyet ellenőriztek. A hatóságok különösen az állatvédelmi előírásokra koncentráltak. A vizsgált árusoknál nem tapasztaltak jogsértést, a halak tartási körülményei megfeleltek az előírásoknak.

Forralt borok és ünnepi italok ellenőrzése a vásárokon

A téli időszakban népszerű forralt borokat és egyéb alkoholos italokat 13 vármegyében, 36 létesítményben ellenőrizték. A higiéniai feltételek döntő többségében rendben voltak, mindössze két esetben állapítottak meg hiányosságot. Pozitív tapasztalat, hogy a kiszolgáló személyzet mindenhol rendelkezett az előírt egészségügyi dokumentumokkal. Az alkoholos termékek nyomonkövethetősége megfelelő volt, a laborvizsgálatok egy része még folyamatban van.

Sörvizsgálatok: címkézési hibák és egy komolyabb probléma

A „sör” és „ízesített sör” kategóriába tartozó termékek közül 15 tételt vizsgáltak meg, köztük nagyüzemi és kisüzemi főzeteket is. A legtöbb esetben kisebb jelölési hibákat tártak fel, amelyek javítása folyamatban van. Egy sör esetében azonban nem engedélyezett tartósítószert mutattak ki, ezért a termék forgalomból történő kivonását kezdeményezték.

Őstermelők ellenőrzése piacokon

A hatóságok 58 őstermelőt ellenőriztek főként vidéki nagyvárosokban és a főváros környéki piacokon. Az ellenőrzések során a jogszerű működést, a termékek származását és a nyilvántartások hitelességét vizsgálták. A legtöbb termelő betartotta az előírásokat, ugyanakkor több kisebb szabálytalanság is előfordult, például hiányzó FELIR-azonosító vagy be nem jelentett termékek árusítása. Két esetben hatósági eljárás indult súlyosabb jogsértések miatt.

Az ellenőrzések év végéig folytatódnak

Az élelmiszerlánc-biztonsági ellenőrök december 31-ig folytatják a vizsgálatokat annak érdekében, hogy az ünnepi időszakban a fogyasztók biztonságos, ellenőrzött termékekhez jussanak. – áll a Nébih közleményében

A Amit az ünnepi ételekről nem mondanak el – Bezárt üzem, visszahívott termékek bejegyzés először Sajtóközlemények-én jelent meg.

A hazai állategészségügyi szakemberek ismét riasztó fejleményre hívták fel a figyelmet: Szentendre és Budapest térsége hivatalosan is újabb sertéspestis-veszélyzónává vált. A járványügyi helyzet tovább romlik, a kockázatok pedig már a Duna két partján is érezhetők.

A Nébih megerősítette: „november 24-én megerősítette az ASP vírus jelenlétét egy elhullott vaddisznóban a Szentendrei-szigeten, Tahitótfalu közigazgatási területén.”

A Szentendrei-sziget azonnal a legszigorúbb korlátozások közé került, ami világosan jelzi, hogy a vírus jelenléte nem elszigetelt eset.

A fertőzés közelebb van, mint gondolnánk

A tetemet a sziget nyugati oldalán, közel a Duna-parthoz találták meg – vagyis közvetlenül Budapest és a környező települések vonzáskörzetében. A hatóság szerint:

„Az ASP betegség a vaddisznók közötti természetes terjedése útján kerülhetett az érintett területre.”

A helyzet most különösen aggasztó, mert a Szentendrei-sziget már 2020 óta fertőzött térség volt – a mostani megerősítés után azonban szigorúan korlátozott besorolást kapott, ami a járványügyi kockázat súlyosbodását jelenti.

Kiterjesztett fertőzött zóna – Budapest felé terjeszkedik a járvány

A főállatorvos a megerősítést követően azonnal lépett:

„elrendelte a Pest vármegyei fertőzött terület további bővítését, ami négy vadgazdálkodási egységet és Budapest vadgazdálkodásra nem alkalmas területegységét is érinti.”

Ez azt jelenti, hogy a járványkapu gyakorlatilag megnyílt a főváros irányába. A terjedési logika miatt a következő hetek kulcsfontosságúak, mivel a vaddisznóállomány mozgása előre jelezhetetlen, és akár gyorsan újabb gócokat hozhat létre.

Miért ennyire veszélyes a helyzet?

Fontos kiemelni: az afrikai sertéspestis nem fertőzi meg az embert. A baj azonban nem kisebb ettől – csak más természetű.

A hatóság hangsúlyozza:

„Jelentőségét elsősorban a gazdasági kár adja, amely a megbetegedett állatok leöléséből és a kereskedelmi korlátozásokból fakad.”

Egyetlen behurcolt vírus egy több száz vagy több ezer állatot tartó gazdaság teljes kényszervágásához vezethet. Ez nem csupán a termelők megélhetését, hanem az ország sertéshús-ellátását is érintheti.

A vírus gyorsan terjed, ellenálló, és a fertőzött állatok szinte biztosan elpusztulnak. Éppen ezért:

„kiemelten fontos a betegség házi sertésekre történő terjedésének megakadályozása, amihez az állattartók részéről a járványvédelmi előírások teljes körű betartása elengedhetetlen.”

Mit tegyenek az állattartók? Kulcsfontosságú a gyors reagálás

A fertőzés gyanúja esetén nincs idő kivárni. Ha a gazdák bármilyen szokatlan tünetet látnak, azonnal lépni kell.

A hatóság világos kérést fogalmazott meg:

„amennyiben a sertésállományban hirtelen lázas megbetegedést, elhullást, vérzéses tüneteket észlelnek, 24 órán belül értesítsék az állategészségügyi szolgálatot!”

A késlekedés több tízmilliós veszteséget, teljes állományok megsemmisítését, sőt, országos kiviteli tilalmat is eredményezhet.

Mi fenyeget most pontosan?

• A Szentendrei-sziget teljes területe veszélyzóna lett.
• A fertőzött területet Pest vármegyében is kiterjesztették.
• Budapest peremterületei is a hivatalos járványügyi övezet határán belülre kerültek.
• A vírus természetes úton, vaddisznókkal terjed, megállítani csak szigorú szabályokkal lehet.
• A járvány gazdasági pusztítása rendkívüli: elhullások, kötelező leölés, kereskedelmi korlátozások.

A vírus tehát ugyan az emberi egészséget nem veszélyezteti, a hazai sertéstartók, gazdaságok és az élelmiszerlánc egésze szempontjából mégis kritikus fenyegetést jelent.

Aktuális információk a „Nébih oldalán„

A Halálos vírus ütötte fel a fejét a Szentendrei-szigeten – közeleg Budapest felé bejegyzés először Sajtóközlemények-én jelent meg.

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) újabb súlyos esetet tárt fel a sütőiparban. Egy baracskai üzemet azonnali hatállyal felfüggesztettek, miután az ellenőrzés során komoly élelmiszerbiztonsági kockázatokat és elfogadhatatlan higiéniai körülményeket találtak.

„A hatóság a feltárt jogsértések okán az egység tevékenységét azonnali hatállyal felfüggesztette, valamint csaknem 500 kg élelmiszert vont ki a forgalomból. Az eljárás és a bírság kiszabása folyamatban van.” – áll a hivatalos közleményben.

Rovarok, kosz és hiányos kézmosók a sütöde területén

A Nébih szakemberei rémisztő higiéniai hiányosságokat dokumentáltak az ellenőrzés során. Az üzem teljes területe elhanyagolt, szennyezett volt, a kézmosókban hiányoztak az alapvető higiéniai feltételek.

Az ellenőrök élő és elpusztult rovarokat – köztük muslicákat, legyeket és csótányokat – találtak a helyiségekben. A kelesztő szekrényekből a kondenzvíz a padlóra és egy vödörbe csöpögött, a sütőhelyiség tálcái koszosak, a péklapát vége pedig „töredezett volt”.

Dokumentáció sem volt rendben

A higiéniai problémák mellett az is kiderült, hogy a sütőipari vállalkozás nem vezette megfelelően a gyártási és nyomonkövetési dokumentumokat az előállított panírmorzsa és pizza termékekről. Ez önmagában is súlyos jogsértés az élelmiszerlánc-biztonság szempontjából.

Több mint 480 kg élelmiszert kellett megsemmisíteni

A Nébih a helyszínen 9 tételnyi, összesen 488,84 kg élelmiszert vont ki a forgalomból, amelyek között lejárt minőségmegőrzésű és nem nyomonkövethető termékek is szerepeltek. A hatóság elrendelte a még forgalomban lévő panírmorzsa és pizza visszahívását is.

Csak javítás után indulhatott újra a termelés

A hatóság közlése szerint az üzem csak az élelmiszerhigiéniai és biztonsági hiányosságok kijavítása után, egy újabb kedvező helyszíni vizsgálatot követően folytathatta a működését. A bírság és az eljárás lezárása még folyamatban van.

Az érintett vállalkozás adatai elérhetőek a jogsértés listán.

A Rovarok és kosz mindenütt – bezáratta a Nébih a baracskai sütödét! bejegyzés először Sajtóközlemények-én jelent meg.

Az őszi időszakban a baromfiállományokat különösen fenyegeti a madárinfluenza, ezért dr. Nemes Imre országos főállatorvos 2025. október 10-től kötelező járványvédelmi előírásokat rendelt el a magas kockázatú vármegyékben. Az intézkedések célja, hogy minimalizálják a fertőzés megjelenésének esélyét, és védjék a hazai baromfiágazatot.

Kötelező zártan tartás és etetés – hol kell betartani?

Az országos határozat a következő vármegyékre terjed ki: Bács-Kiskun, Békés, Csongrád-Csanád, Győr-Moson-Sopron, Hajdú-Bihar, Komárom-Esztergom és Szabolcs-Szatmár-Bereg.

• A kereskedelmi célú baromfitartóknak kötelező a zárt helyen történő tartás.
• A háztáji és egyéb célú gazdaságok esetében a baromfit zárt helyen kell etetni és itatni.

Ezzel a lépéssel biztosítják, hogy a vírus ne jusson be a baromfiállományokba, és a fertőzés korai jelei felismerhetők legyenek.

Országos szabályozás a víziszárnyasoknál

A Nébih hatósági eljárásrendje előírja, hogy a 2025. október 1. és 2026. április 30. között tömésre kihelyezett víziszárnyas állományoknál a letelepítést követő 4. napon tamponvizsgálatot kell végezni.
A cél a madárinfluenza esetleges fertőzésének korai felismerése és a járvány terjedésének megelőzése.

Fontos szabály, hogy a 2025. október 1. után madárinfluenza miatt felszámolt hízott vízibaromfi állomány nem telepíthető újra, amíg az ország meg nem szerezte az Állategészségügyi Világszervezet által elismert országmentességet. Ez a korlátozás a tömőalapanyagra és a tömés alatt lévő állományokra is vonatkozik.

Kártalanítási változások és kockázatértékelés

A Nébih augusztus 15-től módosította a madárinfluenza miatti kártalanítási szabályokat.

• A baromfi végtermék állományok (kivéve az étkezési tojást termelő állományok) esetében a kártérítés maximális összege a számított érték 80%-a lehet.
• Ha a megelőző intézkedések ellenére a vírus megjelenik, a hatóság kockázatértékelés alapján határozza meg a megfigyelési körzet nagyságát, ami akár a kötelező 10 km-es körzetnél jelentősen nagyobb lehet.

Ez a változtatás lehetővé teszi a hatékonyabb járványkontrollt, ugyanakkor fokozott figyelmet követel az állattartóktól.

Állattartók felelőssége és közös érdek

A Nébih kiemelten felhívja az állattartók figyelmét, hogy a járványvédelmi előírásokat szigorúan és következetesen tartsák be. A madárinfluenza megelőzése nemcsak a hatóság érdeke, hanem az ágazat hosszú távú fenntarthatóságához is elengedhetetlen.

A madárinfluenzával kapcsolatban további információk megtekinthetők a Nébih tematikus oldalán: https://portal.nebih.gov.hu/madarinfluenza.

A Figyelem! Kötelező madárinfluenza intézkedések léptek életbe a magas kockázatú vármegyékben bejegyzés először Sajtóközlemények-én jelent meg.

Sokan rutinszerűen megmossák a tojásokat, mielőtt a hűtőbe teszik, ám ez a gyakorlat több kárt okozhat, mint hasznot.
A tojás héján ugyanis természetes védőréteg található, amely megakadályozza, hogy a kórokozók, például a Salmonella baktérium bejussanak a tojás belsejébe. Ha ezt a réteget leöblítjük, a tojás védtelenné válik a fertőzésekkel szemben.
Ezért a szakemberek szerint csak közvetlenül a felhasználás előtt érdemes megmosni a tojást, és a szennyezett darabokat mielőbb felhasználni.

Ideális hőmérséklet és páratartalom a tojás tárolásához

A tojásokat száraz, hűvös helyen érdemes tartani, 2–18°C között, körülbelül 70–80% páratartalom mellett.
Ha a boltban hűtőből vásároltuk, otthon is tegyük hűtőbe, és ne szakítsuk meg a hűtőláncot. Fontos szabály: ha egyszer a tojás bekerült a hűtőbe, felhasználásig ne vegyük ki onnan, mert a hirtelen hőmérséklet-változás miatt a héjon páralecsapódás keletkezhet, ami elősegíti a baktériumok szaporodását.

Arra is ügyeljünk, hogy a tojás ne érintkezzen más élelmiszerekkel, mert a héjon természetes módon is lehetnek baktériumok. A romlott tojást könnyen felismerhetjük: kénes szag, híg fehérje és elszíneződött, szétfolyó sárgája mind intő jel, hogy a tojás fogyasztásra alkalmatlan.

Biztonságos ételkészítés tojással – így kerüld el a fertőzéseket

A tojásos ételek készítésekor is be kell tartani néhány alapvető higiéniai szabályt.
A tojást mindig külön edénybe üssük fel, ne közvetlenül az ételbe, így elkerülhető, hogy a héjról szennyeződés kerüljön bele. Különösen a nyers tojást tartalmazó ételeknél (pl. majonéz, tiramisu, krémes sütemények) legyünk körültekintőek, mert ezek élelmiszerbiztonsági kockázatot jelentenek.

A kisgyermekek, várandósok és idősek számára ne készítsünk nyers tojásos ételeket, helyette válasszunk hőkezelt alternatívát.
A tojásos ételeket mindig alaposan süssük vagy főzzük át, hogy legalább két percen keresztül elérjék a +75°C maghőmérsékletet, ami elpusztítja a veszélyes kórokozókat.

Hűtés, tárolás, maradékkezelés – gyakorlati tanácsok a Nébih-től

Az ételkészítés során mindig mossunk kezet, és alaposan tisztítsuk meg azokat az eszközöket, amelyek tojással érintkeztek.
A tojásos ételek maradékát ne hagyjuk szobahőmérsékleten, hanem mielőbb hűtsük le és tegyük hűtőbe. Fogyasztás előtt mindig forrósítsuk át az ételt.
A Nébih szerint ez különösen fontos a nyári időszakban, amikor a magasabb hőmérséklet kedvez a baktériumok szaporodásának.

Mit árul el a tojás jelölése?

A boltban vásárolt tojások héján kötelező jelölések találhatók, amelyekből kiderül a tartási mód (0–3), a származási ország, a méretkategória (S–XL) és a minőségmegőrzési idő.
A „0” jelölés például ökológiai gazdálkodást, míg a „3” ketreces tartást jelent. Ezek az adatok segítenek abban, hogy tudatos döntést hozzunk vásárláskor, és biztonságos, ellenőrzött forrásból származó tojást válasszunk.

További információk

Részletes útmutatók, oktatási anyagok és interaktív tananyagok a Nébih Oktatási Program hivatalos oldalán érhetők el:
https://nebihoktatas.hu

A Te is rosszul tárolod a tojást? bejegyzés először Sajtóközlemények-én jelent meg.

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) szakemberei egy budapesti raktár ellenőrzése során döbbenetes hiányosságokat tártak fel. A helyszínen 198 darab, egyenként 300 kilogrammos fémhordót találtak, amelyekben a tulajdonos állítása szerint méz volt. Az egyik tartály felnyitásakor valóban mézszerű, részben kikristályosodott anyag került elő, azonban sem gyártói címke, sem megfelelő dokumentáció nem igazolta a származását.

Hiányos dokumentáció, gyanús eredet

A hordókon csak filccel írt sorszám és nyomtatott kódok szerepeltek, ám ezekhez semmilyen hiteles papírt nem tudott bemutatni a raktár üzemeltetője. A bemutatott dokumentációból sem derült ki, honnan származnak a tételek, így a közel 55 tonnányi termék ismeretlen eredetűnek minősült.

Higiéniai problémák és jogszabálysértések

Az ellenőrzés nemcsak a nyomonkövethetőség hiányát mutatta ki, hanem komoly élelmiszerbiztonsági problémákat is. A raktárban élelmiszer mellett egyéb árukat – például gombokat, USB-elosztókat és izzókat – is tároltak. Kiderült továbbá, hogy a vállalkozás nem rendelkezik a kötelező HACCP és önellenőrzési rendszerrel, nincs érvényes szerződése állati melléktermék elszállítására, és a rágcsáló- és rovarirtás sem volt igazolt.

Több mint 55 tonna méz került zár alá

A Nébih döntése értelmében az összes érintett tételt kivonták a forgalomból, mivel komoly élelmiszerbiztonsági kockázatot jelenthetett volna a fogyasztók számára. A lefoglalt méz nem kerülhet kereskedelmi forgalomba, sem feldolgozásra, a hatóság pedig zár alá vette a teljes készletet.

Bírság és eljárás folyamatban

Az ügyben hatósági eljárás indult, a bírság kiszabása jelenleg folyamatban van. Az érintett vállalkozás adatai nyilvánosan elérhetőek a Nébih jogsértést elkövető cégeket felsoroló listáján.

A Botrány Budapesten: több mint 55 tonna gyanús mézet foglalt le a Nébih! bejegyzés először Sajtóközlemények-én jelent meg.

Miért különösen fontos a szüreti ellenőrzés?

A szüret nemcsak a borászoknak, hanem a hatóságoknak is kiemelt időszak. A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) ilyenkor országos vizsgálatsorozatot indít, hogy biztosítsa: a szőlőfeldolgozás minden fázisa átlátható és pontosan dokumentált legyen. Ennek célja, hogy a később piacra kerülő borok eredete és minősége hitelesen igazolható legyen.

Mit ellenőriz a Nébih a szüret idején?

A szakemberek elsősorban a borászati üzemekre és a szőlőfelvásárlókra koncentrálnak. Kiemelten vizsgálják:

• a leszüretelt szőlő mennyiségét,
• a mustfok (cukortartalom) pontos értékét,
• valamint a borászatok nyilvántartásainak hitelességét.

A helyszíni méréseket hitelesített eszközökkel végzik, majd összevetik a gazdák által vezetett nyilvántartásokkal. Így kiszűrhetők az eltérések és megelőzhetők a visszaélések.

Hogyan épül fel a referencia-adatbázis?

Az ellenőrök nemcsak mérnek, hanem adatokat is gyűjtenek. Az évjáratra, termőhelyre és szőlőfajtára lebontott adatok egy országos adatbázisba kerülnek. Ez a rendszer lehetővé teszi, hogy a bor származását egészen a szőlőtőkétől a palackig nyomon lehessen követni. Így válik átláthatóvá és ellenőrizhetővé a teljes folyamat, ami mind a fogyasztók, mind a tisztességes termelők érdeke.

Autentikus szőlőmintavétel – a jövő borainak garanciája

A Nébih 55 helyszínen ún. autentikus szőlőmintát is vesz. Ez azt jelenti, hogy leszüretelnek annyi szőlőt, amiből néhány liter bor készíthető. Ezekből laboratóriumi körülmények között elkészülnek a 2025-ös évjárat referenciaborai.
Ezek részletes elemzést kapnak (például stabil izotópvizsgálattal), és viszonyítási alapként szolgálnak majd, amikor a boltok polcaira kerülő 2025-ös borokat ellenőrzik.

Kinek az érdekeit szolgálja a szüreti ellenőrzés?

A vizsgálatok nemcsak a fogyasztók védelmét jelentik, hanem a tisztességes bortermelőké is. Aki jogszerűen, tisztán dolgozik, annak érdeke, hogy a feketepiaci vagy szabálytalan borászati termékek kiszűrésre kerüljenek. Ez a hatósági kontroll hozzájárul a magyar bor jó hírnevének megőrzéséhez is. – áll a Nébih közleményében.

A Nem minden szőlő kerülhet palackba – így szűrik ki a hamis borokat bejegyzés először Sajtóközlemények-én jelent meg.

Elkezdődött a 2025-ös szüreti szezon: a Csabagyöngye szedésével már több pincében forrásban van a must. Ez az időszak a borászok számára mindig ünnep, hiszen ekkor születik a jövő évi bor. Ám a pezsgő erjedés közben egy alattomos veszély is kialakulhat: a mustgáz.

Mi az a mustgáz és miért veszélyes?

A mustgáz valójában szén-dioxid, amely az erjedés során keletkezik. Mivel a levegőnél nehezebb, a pince alján gyűlik össze. Ha nincs megfelelő szellőzés, a gáz koncentrációja olyan szintet is elérhet, hogy percek alatt eszméletvesztést, fulladást, sőt akár halált is okozhat.

Hogyan lehet időben felismerni a veszélyt?

A Nébih figyelmeztet: minden bortermelőnek folyamatosan ellenőriznie kell a pince levegőjét.

• Modern megoldás a szén-dioxid jelző készülék használata.
• Hagyományos, de hatékony módszer a „gyertyateszt”: ha a derékmagasságban tartott gyertya lángja kialszik vagy pislákol, az a magas CO₂-szint biztos jele. Ilyenkor tilos belépni a pincébe!

Mit tegyünk, ha mustgázt észlelünk?

Ha akár jelzőkészülék, akár a gyertya alapján gáz jelenlétét tapasztaljuk, azonnal el kell hagyni a helyiséget, és a 112-es segélyhívón értesíteni a tűzoltóságot vagy a katasztrófavédelmet.

Kötelező intézkedések a borászatokban

A regisztrált borászati üzemeknek írásos intézkedési tervvel kell rendelkezniük a mustgáz-balesetek megelőzésére. Fontos továbbá:

• balesetvédelmi oktatás minden dolgozónak a szüret előtt,
• érzékelők éves karbantartása és annak dokumentálása,
• tájékoztatók kihelyezése a pince bejáratánál.

Láthatatlan veszély, ami minden évben visszatér

A mustgáz nem új keletű probléma, évszázadok óta ismert a borászok körében. Mégis minden évben történnek tragédiák, mert alábecsülik a veszélyt. Egy pillanatnyi figyelmetlenség elég, hogy a szüreti ünnep helyett életveszélybe kerüljön valaki.

A Néma gyilkos a pincékben – Egy gyertya életeket menthet bejegyzés először Sajtóközlemények-én jelent meg.