Egy újabb, komoly kockázatot jelentő kártevő jelent meg Magyarország közvetlen közelében. A japán cserebogár (Popillia japonica) már nemcsak Ausztriában és Szlovéniában, hanem Horvátországban is kimutatható, ami jelentősen növeli annak esélyét, hogy előbb-utóbb hazánkba is eljut. A szakemberek szerint a megelőzésben nemcsak a hatóságoknak, hanem a lakosságnak is kulcsszerepe van.

Hol bukkant fel a kártevő, és miért aggasztó ez?

A horvát hatóságok Zágráb közigazgatási területén, a Maksimir erdőpark természetvédelmi területén feromoncsapdában észlelték a japán cserebogarat. Ez különösen fontos fejlemény, mivel a faj Horvátországban korábban nem volt jelen, így most azt vizsgálják, hogy elszigetelt behurcolásról („stoppos terjedés”) vagy már megtelepedett populációról van-e szó.

A fertőzés pontos forrása egyelőre nem ismert, és a horvát növényegészségügyi intézkedések jelenleg nem korlátozzák az Európai Unión belüli áruforgalmat. Ettől függetlenül a szakemberek fokozott figyelemmel követik a fejleményeket.

Miért nőtt meg hirtelen a magyarországi kockázat?

A japán cserebogár európai jelenléte eddig főként Olaszországban és Svájcban jelentett tartós problémát, ahol már megtelepedett populációk élnek. Emellett csapdafogásokkal Ausztriában és Szlovéniában is kimutatták a fajt.

A horvátországi megjelenés azonban új helyzetet teremt, hiszen így a kártevő már több irányból is közelíti Magyarországot. A kockázat különösen tavasszal és nyáron nő meg, amikor a turisztikai szezon miatt jelentősen fokozódik a személy- és járműforgalom. Ez ideális környezetet teremt a „stopposként” terjedő faj számára.

Mitől ennyire veszélyes a japán cserebogár?

A Popillia japonica rendkívül széles tápnövénykörrel rendelkezik, és komoly károkat okozhat:

• mezőgazdasági kultúrákban,
• gyümölcsösökben,
• dísznövényekben,
• kertekben és zöldterületeken.

Megtelepedése gazdasági és ökológiai szempontból is súlyos következményekkel járhat, ezért Európa-szerte kiemelt zárlati károsítóként kezelik.

Mit tesznek a hatóságok Magyarországon?

A hazai növényegészségügyi szakemberek fajspecifikus csapdák kihelyezésével folyamatosan figyelik a zárlati és kiemelt zárlati károsítók terjedését. A cél az, hogy a japán cserebogár esetleges megjelenését a lehető legkorábban észleljék, így még időben meg lehessen hozni a szükséges intézkedéseket.

Ez az előrejelző és megelőző rendszer kulcsfontosságú ahhoz, hogy a kártevő ne tudjon tartósan megtelepedni Magyarországon.

Miért kulcsfontosságú a lakosság szerepe?

A szakértők hangsúlyozzák, hogy a japán cserebogár elleni védekezés nem működhet a lakosság együttműködése nélkül. A kártevő imágói könnyen elbújhatnak:

• csomagokban,
• járművekben,
• kempingfelszerelések között,
• növények közelében.

Ezért különösen fontos, hogy külföldi utazásból vagy nyaralásból hazatérve tilos növényeket, növényi részeket vagy talajt behozni Magyarország területére, és javasolt a csomagok, járművek alapos átvizsgálása is.

Bejelentési kötelezettség: már a gyanú is számít

A Nébih felhívja a figyelmet arra, hogy a japán cserebogár észlelése, sőt már a gyanú felmerülése is bejelentési kötelezettséggel jár. Gyanús egyed vagy feltételezett kártétel észlelésekor haladéktalanul értesíteni kell:

• az illetékes vármegyei kormányhivatalt,
• valamint a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatalt.

Az időben érkező lakossági jelzések kulcsszerepet játszanak a behurcolás és a további terjedés megakadályozásában.

A bejelentési kötelezettség alá tartozó károsítók listája a Nébih honlapján tekinthető meg:
https://portal.nebih.gov.hu/-/bejelentes-kotelezett-karositok

A Egy apró bogár, hatalmas károk: miért fél tőle egész Európa bejegyzés először Sajtóközlemények-én jelent meg.

Bács-Kiskun vármegyében, Lakitelek mellett egy nagy pecsenyekacsa-telepen a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) laboratóriuma magas patogenitású madárinfluenza vírust azonosított. Ez azt jelenti, hogy a baromfi-ágazat szempontjából kulcsfontosságú fertőzés jelent meg Magyarország déli részén.

A 13 500 egyedet számláló állományban a vírus jelenléte olyan jelek alapján lett gyanús, mint a drasztikusan visszaeső takarmányfogyasztás, csökkent aktivitás, idegrendszeri tünetek és növekvő elhullási arány. Végül a mintákból a H5N1 altípus — a madárinfluenza egyik legveszélyesebb formája — került elő.

Miért nagy a riadalom most?

A madárinfluenza (HPAI) H5N1 altípusa nem egy egyszerű betegség: Európában ismét rengeteg kitörést regisztráltak az elmúlt hónapokban, az Unió több országában is. Magyarország gyakran a legfertőzöttebbek között van, és számos baromfitelepet érint már a járvány 2025–26 telén.

A vírus gyorsan terjed – akár vadon élő madaraktól is fertőződhetnek a házi baromfik, ezért most a szakemberek különösen aggódnak az enyhébb időjárás miatt: ilyenkor a vadvilág szétszóródik, és nagyobb eséllyel érintkezik a gazdaságok környezetével.

Védőkörzetek és járványellenőrzés – ezek a hatósági lépések

A hatóságok azonnal védőkörzetet jelöltek ki a fertőzött telep körül 3 km sugarú területen, és megfigyelési zónát is létrehoztak a környező vidékekre. Az érintett állomány felszámolása és a járványügyi nyomozás jelenleg is zajlik.

Lakitelken és környékén több településre is kiterjednek ezek az intézkedések, és a gazdaságok, háztartások, baromfitartók részére szigorú járványvédelmi szabályok vannak érvényben, amelyek célja a további terjedés megakadályozása.

A betegség felismerése: mik a figyelmeztető jelek?

A fertőzésre tipikusan a következő tünetek utalnak:

• a baromfi takarmányfogyasztásának hirtelen csökkenése,
• csökkent aktivitás, bágyadtság,
• idegrendszeri tünetek (például koordinációzavarok),
• növekvő elhullási arány.

Amint ezek észlelhetők, azonnal értesíteni kell a hatóságokat – bármilyen késlekedés további fertőzésekhez vezethet.

Vadmadarak és az enyhébb idő: miért nő a kockázat?

A kemény fagyokat követő enyhébb időjárás miatt a vadon élő madarak szétszóródnak és nagy területeket járnak be, ami megnöveli annak esélyét, hogy találkozzanak baromfiállományokkal, etetőkkel vagy vízforrásokkal. Ez közvetlenül fokozza a fertőzés terjedésének kockázatát.

A Nébih ezért hangsúlyozza: a baromfik és a vadmadarak közvetlen vagy közvetett találkozását minden eszközzel minimalizálni kell, beleértve a szigorú járványvédelmi előírások betartását

A madárinfluenzával kapcsolatos folyamatosan frissülő információk elérhetők a Nébih tematikus aloldalán: https://portal.nebih.gov.hu/madarinfluenza

A Nagy kiterjedésű járványra figyelmeztetnek – Bács-Kiskun sem úszta meg bejegyzés először Sajtóközlemények-én jelent meg.

Új kutatások szerint a Föld átlaghőmérséklete már 1,4 °C-kal magasabb, mint az iparosodás előtti időkben volt. Ez azt jelenti, hogy elkerülhetetlenül át fogjuk lépni az 1,5 °C-os klímacélt, amire a párizsi egyezményben vállaltunk vállalásokat. A “melegedési tények” még a legpesszimistább forgatókönyveknél is gyorsabban valósulnak meg.

Több tudományos forrás szerint a globális felmelegedés üteme minden korábbinál gyorsabb, és 442 hónapon át tartó rekordmeleg időszakot regisztráltak, ami lassan normává válik.

Nem elég a CO₂ — itt a nagy rejtett klíma-ellenség: az aeroszolok

A klímaváltozásról sokan csak az üvegházhatású gázokat hallják, pedig egy hatékony “rejtett hűtőpajzs”, az atmoszférikus aeroszolok (kis részecskék) nagymértékben tompította a melegedést. Ezek a mikrorészecskék visszaverték a napsugárzás egy részét, és elősegítették a felhők kialakulását, ami szó szerint hűtötte a Földet.

De most ez a pajzs eltűnőben van. A levegőminőség javítására hozott szabályok — például a kénkibocsátás és hajózási korlátozások — sikeresek voltak egészségünk védelmében, viszont visszafogták az aeroszolokat, ami azt jelenti, hogy a Föld már nem kap olyan “derűs fényt” az atmoszférától, mint korábban. Ez önmagában akár +0,5 °C extra felmelegedést hozhat.

A klímamodellek lemaradtak — a valóság sokkal durvább

Az ELTE klímakutatói rámutatnak, hogy a valós globális felmelegedés túlszárnyalja a klímamodellek becsléseit. Az emberi tevékenységből eredő gyorsabb hőfelhalmozódás váratlanul magas energiaszinteket eredményez az óceánokban és a légkörben. A műholdas adatok szerint a tényleges melegedés gyorsabb, mint amit bármelyik korábbi klímamodell előrejelzett.

Ez azt jelzi, hogy a klímárendszer érzékenyebb és instabilabb, mint azt korábban gondolták, és egyes visszacsatolási mechanizmusok — például a felhők viselkedése — eddig alulmodelláltak voltak.

2 °C előtt több millió ember élete forog kockán

Ha a jelenlegi kibocsátási trend folytatódik, akkor 2050 előtt 2 °C-kal melegebb Föld lehet az eredmény — jóval gyorsabban, mint azt valaha is feltételezték. A klímaváltozás hatásai már most érzékelhetők a globális élelmiszerárakban, a vízbiztonságban, és a biztosítási piacon is:

• biztosítótársaságok kivonulnak a legkockázatosabb területekről,
• extrém időjárási események emelik a biztosítási díjakat,
• egyes elemzések szerint a százezreket elérő gazdasági károk évente az adott ország GDP-jének jelentős részét tehetik ki.

A biztosítási szektorban ez már nem elméleti kérdés — pénzügyi kockázatokban mérik a klímaváltozás súlyát.

Billenőpontok: amikor a folyamat visszafordíthatatlanná válhat

A klímakutatók legnagyobb félelme, hogy az 1,5 °C után különféle billenőpontok, tipping pointok aktiválódhatnak. Ezek a kulcsfontosságú rendszerkomponensek hirtelen, gyors és akár visszafordíthatatlan változást idézhetnek elő:

• az arktiszi jégtakaró nagyarányú olvadása,
• a permafroszt olvadása és metánfelszabadulása,
• az amazóniai esőerdők összeomlása.

Ezek a folyamatok egymást erősítve a felmelegedést sokkal gyorsabbá tehetik.

Mit tesz a világ — és mit kellene tennie?

A jelenlegi klímavédelmi erőfeszítések még messze nem elegendőek. A kutatók szerint:

• drámaian csökkenteni kell a globális kibocsátást,
• célzott alkalmazkodási intézkedésekre van szükség,
• a leginkább veszélyeztetett térségekben és társadalmi csoportoknál gyors reagálás kell,
• nem szabad “visszaadni” az aeroszolokat csak azért, hogy a közvetlen hűtőhatás visszatérjen (ez az egészségre nézve káros).

Egyes szakértők akár egy nemzetközi klímabiztonsági testület létrehozását is javasolják — egy olyan intézményét, amely a globális kibocsátások és azok pénzügyi, egészségügyi és infrastrukturális hatásait folyamatosan figyeli és koordinálja.

További információ: masfelfok.hu

A A klímakatasztrófa nem jövő – itt és most zajlik bejegyzés először Sajtóközlemények-én jelent meg.

A hazai állategészségügyi szakemberek ismét riasztó fejleményre hívták fel a figyelmet: Szentendre és Budapest térsége hivatalosan is újabb sertéspestis-veszélyzónává vált. A járványügyi helyzet tovább romlik, a kockázatok pedig már a Duna két partján is érezhetők.

A Nébih megerősítette: „november 24-én megerősítette az ASP vírus jelenlétét egy elhullott vaddisznóban a Szentendrei-szigeten, Tahitótfalu közigazgatási területén.”

A Szentendrei-sziget azonnal a legszigorúbb korlátozások közé került, ami világosan jelzi, hogy a vírus jelenléte nem elszigetelt eset.

A fertőzés közelebb van, mint gondolnánk

A tetemet a sziget nyugati oldalán, közel a Duna-parthoz találták meg – vagyis közvetlenül Budapest és a környező települések vonzáskörzetében. A hatóság szerint:

„Az ASP betegség a vaddisznók közötti természetes terjedése útján kerülhetett az érintett területre.”

A helyzet most különösen aggasztó, mert a Szentendrei-sziget már 2020 óta fertőzött térség volt – a mostani megerősítés után azonban szigorúan korlátozott besorolást kapott, ami a járványügyi kockázat súlyosbodását jelenti.

Kiterjesztett fertőzött zóna – Budapest felé terjeszkedik a járvány

A főállatorvos a megerősítést követően azonnal lépett:

„elrendelte a Pest vármegyei fertőzött terület további bővítését, ami négy vadgazdálkodási egységet és Budapest vadgazdálkodásra nem alkalmas területegységét is érinti.”

Ez azt jelenti, hogy a járványkapu gyakorlatilag megnyílt a főváros irányába. A terjedési logika miatt a következő hetek kulcsfontosságúak, mivel a vaddisznóállomány mozgása előre jelezhetetlen, és akár gyorsan újabb gócokat hozhat létre.

Miért ennyire veszélyes a helyzet?

Fontos kiemelni: az afrikai sertéspestis nem fertőzi meg az embert. A baj azonban nem kisebb ettől – csak más természetű.

A hatóság hangsúlyozza:

„Jelentőségét elsősorban a gazdasági kár adja, amely a megbetegedett állatok leöléséből és a kereskedelmi korlátozásokból fakad.”

Egyetlen behurcolt vírus egy több száz vagy több ezer állatot tartó gazdaság teljes kényszervágásához vezethet. Ez nem csupán a termelők megélhetését, hanem az ország sertéshús-ellátását is érintheti.

A vírus gyorsan terjed, ellenálló, és a fertőzött állatok szinte biztosan elpusztulnak. Éppen ezért:

„kiemelten fontos a betegség házi sertésekre történő terjedésének megakadályozása, amihez az állattartók részéről a járványvédelmi előírások teljes körű betartása elengedhetetlen.”

Mit tegyenek az állattartók? Kulcsfontosságú a gyors reagálás

A fertőzés gyanúja esetén nincs idő kivárni. Ha a gazdák bármilyen szokatlan tünetet látnak, azonnal lépni kell.

A hatóság világos kérést fogalmazott meg:

„amennyiben a sertésállományban hirtelen lázas megbetegedést, elhullást, vérzéses tüneteket észlelnek, 24 órán belül értesítsék az állategészségügyi szolgálatot!”

A késlekedés több tízmilliós veszteséget, teljes állományok megsemmisítését, sőt, országos kiviteli tilalmat is eredményezhet.

Mi fenyeget most pontosan?

• A Szentendrei-sziget teljes területe veszélyzóna lett.
• A fertőzött területet Pest vármegyében is kiterjesztették.
• Budapest peremterületei is a hivatalos járványügyi övezet határán belülre kerültek.
• A vírus természetes úton, vaddisznókkal terjed, megállítani csak szigorú szabályokkal lehet.
• A járvány gazdasági pusztítása rendkívüli: elhullások, kötelező leölés, kereskedelmi korlátozások.

A vírus tehát ugyan az emberi egészséget nem veszélyezteti, a hazai sertéstartók, gazdaságok és az élelmiszerlánc egésze szempontjából mégis kritikus fenyegetést jelent.

Aktuális információk a „Nébih oldalán„

A Halálos vírus ütötte fel a fejét a Szentendrei-szigeten – közeleg Budapest felé bejegyzés először Sajtóközlemények-én jelent meg.

Október 19-én a Veszprém és Várpalota környéki erdőket közös ellenőrzésnek vetették alá a Veszprémi Rendőrkapitányság munkatársai és a VERGA Veszprémi Erdőgazdaság Zrt. szakemberei. A kab-hegyi és bakonyi erdőterületek bejárása során a rendőrök és az erdészek célja a jogsértések felderítése és a területek védelme volt.

Járőrözés és intézkedések

Az akcióban a veszprémi járőrök mellett a speciális egység tagjai is részt vettek, együttműködve az erdőgazdaság rendészeti feladatokat ellátó munkatársaival.

A közös ellenőrzés során négy jogsértő került azonosításra:

• Kettő járművezető bírságot kapott, mert a behajtási tilalmat figyelmen kívül hagyták.
• Két személy ellen szabálysértési eljárást indítottak az erdőben történt szabályszegés miatt.

A hatóság felhívja a figyelmet, hogy erdőterületeken, erdészeti magánutakon gépjárművel (terepjáró, quad, terepmotor, motorkerékpár stb.) közlekedni tilos, mert az engedély nélküli technikai sporttevékenység nemcsak a talajt és az élővilágot károsítja, hanem a vadászat és a kirándulók biztonságát is veszélyezteti.

Fontos tudnivalók a látogatóknak

A hatóság és az erdészek javasolják, hogy minden erdei kirándulás előtt tájékozódjon:

• a közlekedésre vonatkozó egyedi szabályokról,
• a katonai lőterek gyakorlati időpontjairól,
• az erdőterületeken gyűjthető termésekről és azok megengedett mennyiségéről.

Ez biztosítja, hogy a látogatás biztonságos legyen, és elkerülhetők legyenek a jogsértések.

További ellenőrzések várhatók

A rendőrök és az erdészek tervei szerint a jövőben rendszeres ellenőrzésekre lehet számítani. A cél a jogsértések megelőzése, az illegális gépjárműhasználat visszaszorítása és a szabályszegők tettenérése, így az erdők védelme hosszú távon is biztosított marad.

A Quad, terepmotor, motorkerékpár – így büntetik az erdőben szabályt szegőket bejegyzés először Sajtóközlemények-én jelent meg.

Az őszi időszakban a baromfiállományokat különösen fenyegeti a madárinfluenza, ezért dr. Nemes Imre országos főállatorvos 2025. október 10-től kötelező járványvédelmi előírásokat rendelt el a magas kockázatú vármegyékben. Az intézkedések célja, hogy minimalizálják a fertőzés megjelenésének esélyét, és védjék a hazai baromfiágazatot.

Kötelező zártan tartás és etetés – hol kell betartani?

Az országos határozat a következő vármegyékre terjed ki: Bács-Kiskun, Békés, Csongrád-Csanád, Győr-Moson-Sopron, Hajdú-Bihar, Komárom-Esztergom és Szabolcs-Szatmár-Bereg.

• A kereskedelmi célú baromfitartóknak kötelező a zárt helyen történő tartás.
• A háztáji és egyéb célú gazdaságok esetében a baromfit zárt helyen kell etetni és itatni.

Ezzel a lépéssel biztosítják, hogy a vírus ne jusson be a baromfiállományokba, és a fertőzés korai jelei felismerhetők legyenek.

Országos szabályozás a víziszárnyasoknál

A Nébih hatósági eljárásrendje előírja, hogy a 2025. október 1. és 2026. április 30. között tömésre kihelyezett víziszárnyas állományoknál a letelepítést követő 4. napon tamponvizsgálatot kell végezni.
A cél a madárinfluenza esetleges fertőzésének korai felismerése és a járvány terjedésének megelőzése.

Fontos szabály, hogy a 2025. október 1. után madárinfluenza miatt felszámolt hízott vízibaromfi állomány nem telepíthető újra, amíg az ország meg nem szerezte az Állategészségügyi Világszervezet által elismert országmentességet. Ez a korlátozás a tömőalapanyagra és a tömés alatt lévő állományokra is vonatkozik.

Kártalanítási változások és kockázatértékelés

A Nébih augusztus 15-től módosította a madárinfluenza miatti kártalanítási szabályokat.

• A baromfi végtermék állományok (kivéve az étkezési tojást termelő állományok) esetében a kártérítés maximális összege a számított érték 80%-a lehet.
• Ha a megelőző intézkedések ellenére a vírus megjelenik, a hatóság kockázatértékelés alapján határozza meg a megfigyelési körzet nagyságát, ami akár a kötelező 10 km-es körzetnél jelentősen nagyobb lehet.

Ez a változtatás lehetővé teszi a hatékonyabb járványkontrollt, ugyanakkor fokozott figyelmet követel az állattartóktól.

Állattartók felelőssége és közös érdek

A Nébih kiemelten felhívja az állattartók figyelmét, hogy a járványvédelmi előírásokat szigorúan és következetesen tartsák be. A madárinfluenza megelőzése nemcsak a hatóság érdeke, hanem az ágazat hosszú távú fenntarthatóságához is elengedhetetlen.

A madárinfluenzával kapcsolatban további információk megtekinthetők a Nébih tematikus oldalán: https://portal.nebih.gov.hu/madarinfluenza.

A Figyelem! Kötelező madárinfluenza intézkedések léptek életbe a magas kockázatú vármegyékben bejegyzés először Sajtóközlemények-én jelent meg.

A Felelős Gasztrohős különleges kampányt indít az Élelmezési Világnap alkalmából, hogy felhívja a figyelmet az egészséges táplálkozás, a fenntartható élelmiszertermelés és a közösségi tudásmegosztás fontosságára. A kezdeményezés középpontjában a kovász, a kombucha és a vízkefír áll – ezek az élő kultúrák nemcsak finom ételek és italok alapjai, hanem a felelős, ökológiai szemlélet jelképei is.

Miért éppen kovász és kombucha?

Október 16-án ünnepeljük világszerte az Élelmezési Világnapot, amely a biztonságos, elérhető és minőségi élelmiszer fontosságára hívja fel a figyelmet. Magyarországon is egyre nehezebb fenntartható módon előállított, egészséges ételekhez jutni – ezen próbál segíteni a Felelős Gasztrohős az „Oszd meg a kovászod! Oszd meg a kombuchád!” kampányával.
A cél: minél többen osszák meg egymással a saját kovászukat, kombucha kultúrájukat vagy vízkefír-gombáikat, így teremtve egy összetartóbb, tudatosabb közösséget.

A fermentálás ereje – tudás, egészség, közösség

A kovász élő mikroorganizmus-kultúra, amely vízből és lisztből áll. Segítségével készül a természetes, adalékmentes kenyér, amely nemcsak finomabb és tartósabb, de az emésztésre is jótékony hatású. Sok családban a kovász generációról generációra öröklődik – valódi élő hagyomány.
A kombucha és a vízkefír pedig a természetes probiotikumok világát hozzák el az otthonokba: ezek a fermentált italok támogatják a bélflóra egyensúlyát, erősítik az immunrendszert, és finom, egészséges alternatívát kínálnak a cukros üdítőkkel szemben.

Közös felelősség, közös jövő

A Felelős Gasztrohős célja, hogy a kampány során legalább 500 új háztartásba jusson el egy-egy kultúra – akár baráti körökön, akár online közösségek segítségével.
„Ha adunk valakinek egy adag kovászt vagy egy kombucha gombát, azzal nemcsak élelmiszert adunk, hanem tudást, felelősséget és lehetőséget is” – hangsúlyozta Lengyel Zsuzsanna, a Felelős Gasztrohős Alapítvány vezetője.
A kezdeményezés kapcsolódik az Európai Éghajlati Paktum célkitűzéseihez is, amely a helyi közösségek erejét és az éghajlatváltozás elleni közös cselekvést támogatja.

Csatlakozz te is – oszd meg, amit nevelsz!

A kampányhoz egy Facebook-esemény is kapcsolódik, ahol a résztvevők gyakorlati útmutatókat, biztonsági tanácsokat és recepteket találnak a házi fermentáláshoz.
A kezdeményezés nemcsak az egészséges életmódot, hanem a közösségi gondolkodást is ösztönzi: apró lépésekkel is sokat tehetünk egy fenntarthatóbb jövőért.

Tippek kezdő kovásznevelőknek

A kovász egy élő kultúra – gondozni, etetni, figyelni kell. Naponta vagy kétnaponta adj hozzá lisztet és vizet (1:1:1 arányban), lehetőleg teljes kiőrlésű lisztet használva. Tartsd tiszta üvegben, lazán lefedve, hogy lélegezhessen. Ha ritkán sütsz, a kovász hűtőben is eltartható, de hetente egyszer etesd meg, hogy életben maradjon.
Egy kis türelem és odafigyelés mellett a kovász évekig élhet – és minden alkalommal illatos, ropogós kenyeret ad majd cserébe.

Kapcsolódás az Európai Éghajlati Paktumhoz

Az Európai Bizottság Zöld Megállapodása részeként indult Éghajlati Paktum célja, hogy a kontinens 2050-re klímasemlegessé váljon. A Felelős Gasztrohős kampánya tökéletes példája annak, hogyan tehetünk egyéni és közösségi szinten is a bolygóért – akár egy adag kovász vagy egy üveg kombucha megosztásával.

A Így lehet a kovász a fenntartható jövő kulcsa! bejegyzés először Sajtóközlemények-én jelent meg.

A trágyázás hatása nemcsak a termésre, hanem a klímára is kihat

A HUN-REN Agrártudományi Kutatóközpont Talajtani Intézetének kutatói rámutattak: a trágyázás módja nemcsak a terméshozamokat befolyásolja, hanem az üvegházhatású gázok kibocsátását is, ezáltal közvetlen hatással van a klímaváltozásra.

Az ipari forradalom óta a szén-dioxid (CO2), a dinitrogén-oxid (N2O) és a metán (CH4) légköri mennyisége drasztikusan megemelkedett. Ezek legfőbb forrása nemcsak az ipar, hanem a mezőgazdaság is – különösen a növénytermesztés. Éppen ezért kulcskérdés, hogy milyen trágyázási módszert alkalmazunk.

A martonvásári kísérlet: több mint 60 év tapasztalata

Martonvásáron 1955 óta zajlik egy egyedülálló tartamkísérlet, amelynek során a kutatók összehasonlították a műtrágyázás, a szervestrágyázás és a kettő kombinációjának hatásait. Vizsgálták a csernozjom talajok állapotát, a kibocsátott üvegházhatású gázokat és a termésátlagokat is.

Eredmények: nem minden trágya egyforma a klíma szempontjából

• Szervestrágya: a legnagyobb CO2-kibocsátást okozta, viszont a legalacsonyabb N2O-kibocsátással járt.
• Műtrágya: minden esetben kiugróan magas N2O-kibocsátást eredményezett, ami a klímaváltozás szempontjából kedvezőtlen.
• Kombinált trágyázás (műtrágya + szervestrágya): nagyobb üvegházhatású gáz kibocsátással járt, ugyanakkor a legjobb kukoricahozamokat adta.
• Metán (CH4): egyik trágyatípus esetében sem volt számottevő a kibocsátás.

A kutatók szerint a különbségek főként abból adódnak, hogy a trágyák eltérő módon alakítják át a talaj kémiai és fizikai környezetét.

Mit jelent ez a gyakorlatban?

A termelők számára a kombinált trágyázás kínálhatja a legnagyobb hozamot, ugyanakkor ez környezeti szempontból nem a legkedvezőbb megoldás. A jövő mezőgazdaságának így egyensúlyt kell találnia az élelmiszerbiztonság és a klímavédelmi szempontok között.

A tanulmány részletesen az Agriculture, Ecosystems and Environment című tudományos folyóiratban jelent meg.

A Műtrágya vagy szervestrágya? A válasz nem olyan egyszerű, mint hinnénk bejegyzés először Sajtóközlemények-én jelent meg.

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) szakemberei egy budapesti raktár ellenőrzése során döbbenetes hiányosságokat tártak fel. A helyszínen 198 darab, egyenként 300 kilogrammos fémhordót találtak, amelyekben a tulajdonos állítása szerint méz volt. Az egyik tartály felnyitásakor valóban mézszerű, részben kikristályosodott anyag került elő, azonban sem gyártói címke, sem megfelelő dokumentáció nem igazolta a származását.

Hiányos dokumentáció, gyanús eredet

A hordókon csak filccel írt sorszám és nyomtatott kódok szerepeltek, ám ezekhez semmilyen hiteles papírt nem tudott bemutatni a raktár üzemeltetője. A bemutatott dokumentációból sem derült ki, honnan származnak a tételek, így a közel 55 tonnányi termék ismeretlen eredetűnek minősült.

Higiéniai problémák és jogszabálysértések

Az ellenőrzés nemcsak a nyomonkövethetőség hiányát mutatta ki, hanem komoly élelmiszerbiztonsági problémákat is. A raktárban élelmiszer mellett egyéb árukat – például gombokat, USB-elosztókat és izzókat – is tároltak. Kiderült továbbá, hogy a vállalkozás nem rendelkezik a kötelező HACCP és önellenőrzési rendszerrel, nincs érvényes szerződése állati melléktermék elszállítására, és a rágcsáló- és rovarirtás sem volt igazolt.

Több mint 55 tonna méz került zár alá

A Nébih döntése értelmében az összes érintett tételt kivonták a forgalomból, mivel komoly élelmiszerbiztonsági kockázatot jelenthetett volna a fogyasztók számára. A lefoglalt méz nem kerülhet kereskedelmi forgalomba, sem feldolgozásra, a hatóság pedig zár alá vette a teljes készletet.

Bírság és eljárás folyamatban

Az ügyben hatósági eljárás indult, a bírság kiszabása jelenleg folyamatban van. Az érintett vállalkozás adatai nyilvánosan elérhetőek a Nébih jogsértést elkövető cégeket felsoroló listáján.

A Botrány Budapesten: több mint 55 tonna gyanús mézet foglalt le a Nébih! bejegyzés először Sajtóközlemények-én jelent meg.

Elindult a „MA TE mit eszel?” ismeretterjesztő sorozat

A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) új tudományos-ismeretterjesztő sorozata, a „MA TE mit eszel?”, szeptember 1-jén indult útjára. A Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal támogatásával készült 12 részes produkció célja, hogy közérthetően, de szakmai alapokon mutassa be az ételeinkhez kapcsolódó leggyakoribb tévhiteket és érdekességeket.

A sorozat első epizódja a túró világába kalauzolja a nézőket, és bemutatja az egyik legkedveltebb magyar édesség, a Túró Rudi titkait.

Miért fontos tudni, mit eszünk?

Sokan nem ismerik pontosan a tápanyagok szerepét a mindennapi étrendben. Gyakori tévhit például, hogy minden szénhidrát ártalmas, hogy minden zsír egészségtelen, vagy hogy a „light” és „bio” termékek automatikusan egészségesek. A MATE szakemberei szerint ezek az elképzelések félrevezetők, és hosszú távon egészségügyi problémákhoz is vezethetnek.

A sorozat célja, hogy tudatosabb étkezésre ösztönözzön, és bemutassa, hogyan lehet a modern fenntarthatósági szempontokat összehangolni a kiegyensúlyozott táplálkozással.

A túró titkai – nem csak a Túró Rudiban

Az első részben a nézők megtudhatják, hogy a túró egy ősi, fermentálással készülő alapanyag, amely magas fehérjetartalmának köszönhetően egészséges és sokoldalúan felhasználható.
Különféle típusai léteznek – állagra, ízre és színre is változatosak –, amelyek édes és sós ételekben egyaránt megállják a helyüket.

A magyar közönség számára az egyik legismertebb túróból készült édesség kétségkívül a Túró Rudi, amelyről az adásban nemcsak érdekességeket osztanak meg a szakértők, hanem egy otthon is elkészíthető változat receptjét is bemutatják.

Több, mint egy sorozat: közösségi élmény

A szeptember és november között futó sorozat nem csupán videókból áll: minden epizódhoz podcast-beszélgetések is készülnek, ahol a MATE kutatói még részletesebben magyarázzák el az adott témát.
A közönségnek is fontos szerep jut: közösségi felületeken kérdezhetnek, szavazhatnak a következő részek témáiról, vagy akár vitázhatnak is a látottakról.

A programhoz egyetemi versenyek és workshopok is kapcsolódnak, így a nézők nemcsak passzív hallgatói, hanem aktív résztvevői is lehetnek a tudományos párbeszédnek.

Szakmai háttér és vezetés

A projekt szakmai vezetője Dr. Kocsis Tamás, a MATE Élelmiszertudományi és Technológiai Intézetének oktatója, aki a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal Tudományos Mecenatúra pályázatának nyertese. – áll a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem közleményében.

A Ez van a kedvenc édességedben: kiderültek a Túró Rudi titkai! bejegyzés először Sajtóközlemények-én jelent meg.