Egy újabb, komoly kockázatot jelentő kártevő jelent meg Magyarország közvetlen közelében. A japán cserebogár (Popillia japonica) már nemcsak Ausztriában és Szlovéniában, hanem Horvátországban is kimutatható, ami jelentősen növeli annak esélyét, hogy előbb-utóbb hazánkba is eljut. A szakemberek szerint a megelőzésben nemcsak a hatóságoknak, hanem a lakosságnak is kulcsszerepe van.

Hol bukkant fel a kártevő, és miért aggasztó ez?

A horvát hatóságok Zágráb közigazgatási területén, a Maksimir erdőpark természetvédelmi területén feromoncsapdában észlelték a japán cserebogarat. Ez különösen fontos fejlemény, mivel a faj Horvátországban korábban nem volt jelen, így most azt vizsgálják, hogy elszigetelt behurcolásról („stoppos terjedés”) vagy már megtelepedett populációról van-e szó.

A fertőzés pontos forrása egyelőre nem ismert, és a horvát növényegészségügyi intézkedések jelenleg nem korlátozzák az Európai Unión belüli áruforgalmat. Ettől függetlenül a szakemberek fokozott figyelemmel követik a fejleményeket.

Miért nőtt meg hirtelen a magyarországi kockázat?

A japán cserebogár európai jelenléte eddig főként Olaszországban és Svájcban jelentett tartós problémát, ahol már megtelepedett populációk élnek. Emellett csapdafogásokkal Ausztriában és Szlovéniában is kimutatták a fajt.

A horvátországi megjelenés azonban új helyzetet teremt, hiszen így a kártevő már több irányból is közelíti Magyarországot. A kockázat különösen tavasszal és nyáron nő meg, amikor a turisztikai szezon miatt jelentősen fokozódik a személy- és járműforgalom. Ez ideális környezetet teremt a „stopposként” terjedő faj számára.

Mitől ennyire veszélyes a japán cserebogár?

A Popillia japonica rendkívül széles tápnövénykörrel rendelkezik, és komoly károkat okozhat:

• mezőgazdasági kultúrákban,
• gyümölcsösökben,
• dísznövényekben,
• kertekben és zöldterületeken.

Megtelepedése gazdasági és ökológiai szempontból is súlyos következményekkel járhat, ezért Európa-szerte kiemelt zárlati károsítóként kezelik.

Mit tesznek a hatóságok Magyarországon?

A hazai növényegészségügyi szakemberek fajspecifikus csapdák kihelyezésével folyamatosan figyelik a zárlati és kiemelt zárlati károsítók terjedését. A cél az, hogy a japán cserebogár esetleges megjelenését a lehető legkorábban észleljék, így még időben meg lehessen hozni a szükséges intézkedéseket.

Ez az előrejelző és megelőző rendszer kulcsfontosságú ahhoz, hogy a kártevő ne tudjon tartósan megtelepedni Magyarországon.

Miért kulcsfontosságú a lakosság szerepe?

A szakértők hangsúlyozzák, hogy a japán cserebogár elleni védekezés nem működhet a lakosság együttműködése nélkül. A kártevő imágói könnyen elbújhatnak:

• csomagokban,
• járművekben,
• kempingfelszerelések között,
• növények közelében.

Ezért különösen fontos, hogy külföldi utazásból vagy nyaralásból hazatérve tilos növényeket, növényi részeket vagy talajt behozni Magyarország területére, és javasolt a csomagok, járművek alapos átvizsgálása is.

Bejelentési kötelezettség: már a gyanú is számít

A Nébih felhívja a figyelmet arra, hogy a japán cserebogár észlelése, sőt már a gyanú felmerülése is bejelentési kötelezettséggel jár. Gyanús egyed vagy feltételezett kártétel észlelésekor haladéktalanul értesíteni kell:

• az illetékes vármegyei kormányhivatalt,
• valamint a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatalt.

Az időben érkező lakossági jelzések kulcsszerepet játszanak a behurcolás és a további terjedés megakadályozásában.

A bejelentési kötelezettség alá tartozó károsítók listája a Nébih honlapján tekinthető meg:
https://portal.nebih.gov.hu/-/bejelentes-kotelezett-karositok

A Egy apró bogár, hatalmas károk: miért fél tőle egész Európa bejegyzés először Sajtóközlemények-én jelent meg.

A Balaton vízminőségéről sokszor esik szó, de kevesen tudják, hogy a tó védelmében nemcsak az algák és a tápanyagok kiszűrése a kulcs, hanem egy sokkal modernebb kihívás is: a gyógyszermaradványok eltávolítása. Egy friss hazai kutatás most először mutatta meg részletesen, milyen szerepet játszik ebben a Kis-Balaton Vízvédelmi Rendszer (KBVR).

Meglepő felfedezés: gyógyszermaradványok a vízben

A HUN-REN Balatoni Limnológiai Kutatóintézet, a Pannon Egyetem Soós Ernő Kutató-Fejlesztő Központja, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem és a Nemzeti Közszolgálati Egyetem kutatói egy teljes évet felölelő vizsgálatot végeztek a Kis-Balaton térségében.

A Journal of Water Process Engineering folyóiratban megjelent tanulmány szerint a kutatók 41 különböző gyógyszerhatóanyagot azonosítottak a be– és kifolyó vizek mintáiban, amelyeket 10 hatóanyagcsoportba soroltak. A leggyakrabban előforduló vegyületek között szív- és érrendszeri gyógyszerek, hormonok, szorongásoldók, opioidok, helyi érzéstelenítők és egyes antidepresszánsok hatóanyagai szerepeltek.

Miért pont itt jelennek meg ezek az anyagok?

A Kis-Balaton vízgyűjtő területe különleges adottságokkal rendelkezik. A térségben több jelentős gyógyturisztikai központ található, például Hévíz, Zalakaros és Kehidakustány, miközben a Zala folyó nagy mennyiségű tisztított szennyvizet is a rendszerbe szállít.

Nemzetközi összehasonlításban a terület gyógyszerterhelése közepesnek számít, vagyis nem kirívó, hanem jól illeszkedik azokhoz az értékekhez, amelyeket más, sűrűn lakott vagy gyógyturisztikailag hasznosított régiókban is mérnek.

Nem egyforma minden évszakban – a szennyezés „mozog”

A vizsgálatok egyik fontos tanulsága, hogy a gyógyszerhatóanyagok mennyisége jelentős tér- és időbeli ingadozást mutat. A kutatók szerint a legfontosabb bejutási útvonal a Zala folyó és a Kiskomáromi-csatorna, ugyanakkor az egyes évszakok között nagy különbségek figyelhetők meg mind az anyagok számában, mind azok koncentrációjában.

Ez azt jelenti, hogy a vízterhelés nem állandó, hanem a hidrológiai viszonyokkal és az emberi tevékenységgel együtt változik.

Jó hír: a Kis-Balaton valóban szűr

A kutatás egyik legbiztatóbb eredménye, hogy a Kis-Balatonba érkező gyógyszerhatóanyagok több mint fele a tározóból kifolyó, Balatonba jutó vízben már nem mutatható ki. Ez azt jelzi, hogy a KBVR az év nagy részében hatékonyan csökkenti a mikroszennyezők mennyiségét.

Ugyanakkor a kép nem teljesen fekete-fehér: bizonyos hormonok, epilepszia elleni szerek és nem-szteroid gyulladáscsökkentők időszakosan akár dúsulást is mutathatnak a kifolyó szakaszon.

Miért tűnhet úgy, mintha a rendszer „szennyezne”?

Az elemzések szerint az elfolyó vízben időnként mért magasabb koncentrációk nem új szennyezésből származnak, hanem a Kis-Balatonban zajló természetes belső folyamatok következményei. Jellemzően az üledékből való felszabadulás okozza a jelenséget.

Ezért fordulhat elő, hogy a tározó rendszer átmenetileg „szennyező” forrásként jelenik meg a mérésekben, miközben hosszabb időtávon összességében mégis védelmi szerepet tölt be.

Mi a tanulság a Balaton jövője szempontjából?

A kutatás egyértelmű üzenete, hogy a Kis-Balaton Vízvédelmi Rendszer nemcsak tápanyag-csapdaként, hanem modern értelemben vett mikroszennyező-szűrőként is működik. Megfelelő üzemeltetéssel és vízkezeléssel az időszakos dúsulások hatása csökkenthető, így a rendszer hosszú távon is kulcsszereplője maradhat a Balaton vízminőségének megőrzésében.

Forrás: HUN-REN

A Így óvja a Balatont egy kevéssé ismert vízvédelmi rendszer bejegyzés először Sajtóközlemények-én jelent meg.

Bács-Kiskun vármegyében, Lakitelek mellett egy nagy pecsenyekacsa-telepen a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) laboratóriuma magas patogenitású madárinfluenza vírust azonosított. Ez azt jelenti, hogy a baromfi-ágazat szempontjából kulcsfontosságú fertőzés jelent meg Magyarország déli részén.

A 13 500 egyedet számláló állományban a vírus jelenléte olyan jelek alapján lett gyanús, mint a drasztikusan visszaeső takarmányfogyasztás, csökkent aktivitás, idegrendszeri tünetek és növekvő elhullási arány. Végül a mintákból a H5N1 altípus — a madárinfluenza egyik legveszélyesebb formája — került elő.

Miért nagy a riadalom most?

A madárinfluenza (HPAI) H5N1 altípusa nem egy egyszerű betegség: Európában ismét rengeteg kitörést regisztráltak az elmúlt hónapokban, az Unió több országában is. Magyarország gyakran a legfertőzöttebbek között van, és számos baromfitelepet érint már a járvány 2025–26 telén.

A vírus gyorsan terjed – akár vadon élő madaraktól is fertőződhetnek a házi baromfik, ezért most a szakemberek különösen aggódnak az enyhébb időjárás miatt: ilyenkor a vadvilág szétszóródik, és nagyobb eséllyel érintkezik a gazdaságok környezetével.

Védőkörzetek és járványellenőrzés – ezek a hatósági lépések

A hatóságok azonnal védőkörzetet jelöltek ki a fertőzött telep körül 3 km sugarú területen, és megfigyelési zónát is létrehoztak a környező vidékekre. Az érintett állomány felszámolása és a járványügyi nyomozás jelenleg is zajlik.

Lakitelken és környékén több településre is kiterjednek ezek az intézkedések, és a gazdaságok, háztartások, baromfitartók részére szigorú járványvédelmi szabályok vannak érvényben, amelyek célja a további terjedés megakadályozása.

A betegség felismerése: mik a figyelmeztető jelek?

A fertőzésre tipikusan a következő tünetek utalnak:

• a baromfi takarmányfogyasztásának hirtelen csökkenése,
• csökkent aktivitás, bágyadtság,
• idegrendszeri tünetek (például koordinációzavarok),
• növekvő elhullási arány.

Amint ezek észlelhetők, azonnal értesíteni kell a hatóságokat – bármilyen késlekedés további fertőzésekhez vezethet.

Vadmadarak és az enyhébb idő: miért nő a kockázat?

A kemény fagyokat követő enyhébb időjárás miatt a vadon élő madarak szétszóródnak és nagy területeket járnak be, ami megnöveli annak esélyét, hogy találkozzanak baromfiállományokkal, etetőkkel vagy vízforrásokkal. Ez közvetlenül fokozza a fertőzés terjedésének kockázatát.

A Nébih ezért hangsúlyozza: a baromfik és a vadmadarak közvetlen vagy közvetett találkozását minden eszközzel minimalizálni kell, beleértve a szigorú járványvédelmi előírások betartását

A madárinfluenzával kapcsolatos folyamatosan frissülő információk elérhetők a Nébih tematikus aloldalán: https://portal.nebih.gov.hu/madarinfluenza

A Nagy kiterjedésű járványra figyelmeztetnek – Bács-Kiskun sem úszta meg bejegyzés először Sajtóközlemények-én jelent meg.

Elképzelted már, milyen lehet minden nap szmogot szívni? Magyarországon a levegőszennyezés nem sci-fi rémálom – ez valódi, láthatatlan ellenség, ami évente több mint 13 000 ember idő előtti haláláért felelős, és átlagosan tíz évvel rövidítheti meg az életet.

Nem autók és nem gyárak: a háztartási fűtés a fő bűnös

Amikor a legtöbben a városi dugókat vagy gyárkéményeket okolják, a valóság ennél sokkal ijesztőbb:
A háztartási fűtés és lakossági égetés adja a finom részecskeszennyezés túlnyomó részét Magyarországon, különösen a vidéki térségekben.

Ez azt jelenti, hogy rossz tüzeléssel, nedves fával vagy hulladék égetésével a lakások kéményeiből szálló por belélegezve közvetlenül károsítja az egészséget – nemcsak légzőszervi, hanem szív- és érrendszeri, valamint daganatos betegségeket okoz.

A láthatatlan gyilkos: mi az a PM10 és PM2,5 – és miért félelmetes?

A légszennyezésben kulcsszerepet játszó részecskéknek két fő típusa van:

• PM10 – nagyobb porszemcsék, amelyek irritálják a légutakat,
• PM2,5 – apró, veszélyes részecskék, amelyek mélyen a tüdőbe és akár a véráramba is bejuthatnak.

Ezek a mikronnál kisebb részecskék hosszú távon akár szívrohamot, agyvérzést vagy daganatos megbetegedést is előidézhetnek, miközben a WHO szerint a légszennyezés világszerte több ember életét rövidíti meg, mint a dohányzás.

Falvakban rosszabb a levegő, mint a városokban – ez sokakat meglep

Sokakat megdöbbent, de az adatok azt mutatják: a levegőminőség vidéken gyakran rosszabb, mint a nagyvárosokban – nem a forgalom, hanem a tömeges lakossági fűtés és hulladékégetés miatt.

Több száz ház kéményéből áradó füst együttesen olyan mértékű szálló port eredményez, ami szinte azonnal rontja a levegőt a településeken és környékükön.

Miért égetik még mindig a szemetet és a nedves fát?

A probléma nem csak technikai: sok család nem engedheti meg magának a jó tüzelőanyagot vagy korszerű fűtést, ezért a legolcsóbb (és legszennyezőbb) megoldásokhoz nyúl.

Ráadásul egyes helyeken a hulladék, műanyag vagy nedves fa égetése ezerszer több mérgező anyagot bocsát ki, mint a száraz, tiszta tűzifa.

Elavult házak, gyenge politika: a szennyezés rendszerszintű probléma

Nemcsak az égők rosszak: az épületállomány jelentős része elavult és szigeteletlen, így rengeteg energiát pazarol, miközben fűtés közben hatalmas mennyiségű szennyező anyagot juttat a levegőbe.

Ez nemcsak környezeti kérdés – társadalmi és egészségügyi válság is, amely több ezer ember korai halálához és krónikus betegségekhez vezet.

Az energiapolitika ingadozása csak olaj a tűzre

Amikor a gáz ára megugrik, sok háztartás visszatér a fához vagy egyéb szilárd tüzelőhöz, ami tovább növeli az PM-szennyezést.

Ez különösen igaz a szegényebb családokra, akik így még inkább rászorulnak a legolcsóbb, de legszennyezőbb fűtési módokra.

Levegőminőség Magyarországon: még mindig EU-átlag felett

Bár a szállópor koncentrációja hosszú távon némileg csökkenő tendenciát mutat, Magyarország többéves adat szerint az EU-átlag feletti PM10 és PM2,5 kitettséggel rendelkezik – ami azt jelenti, hogy az emberek több poros levegőt lélegeznek be, mint sok más európai országban.

Extra hatás: nemcsak betegségek, de születéscsökkenés is

A kutatók szerint a szálló por magas koncentrációja jelentősen csökkentheti a születések számát az érintett térségekben, különösen ott, ahol a szennyezés a legsúlyosabb.

Szuper zöld megoldások? Igen, de kevés a politika

A szakértők szerint a megoldás három pillére:

1. épületkorszerűsítés és jobb lakhatás,
2. tisztább fűtésre való áttérés,
3. oktatás és valós idejű szmogriasztás – ezek mind javíthatnák a helyzetet gyorsabban, mint gondolnánk.

A Évente több mint 13 000 ember hal meg a magyar levegő miatt bejegyzés először Sajtóközlemények-én jelent meg.

Az idei téli szezonális élelmiszerlánc-ellenőrzések során az ellenőrök az ország számos pontján vizsgálták az ünnepi időszakban kiemelten érintett tevékenységeket. Az ellenőrzések fókuszában többek között a vad- és halfeldolgozók, élőhal-árusítók, forralt bort kínáló egységek, sörfőzdék és őstermelők álltak. Az összkép pozitív, ugyanakkor több esetben hatósági beavatkozásra is szükség volt.

Súlyos szabálytalanság egy vadfeldolgozó üzemben

A vadfeldolgozó létesítmények ellenőrzése öt vármegyében zajlott. Négy üzem minden tekintetben megfelelt az előírásoknak, azonban egy Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyei feldolgozó esetében komoly élelmiszerbiztonsági kockázatot jelentő hiányosságokat tártak fel. Ennek következtében az üzem működését azonnali hatállyal felfüggesztették, és több mint három tonna élelmiszert vontak ki a forgalomból.

Halfeldolgozók és élőhal-árusok: jellemzően szabálykövető működés

A megnövekedett ünnepi kereslet miatt a halfeldolgozás is kiemelt figyelmet kapott. Öt halászati termékeket előállító üzemben végeztek teljes körű ellenőrzést, ahol a higiéniai feltételek, a nyomonkövethetőség és a HACCP-rendszer felügyelete is megfelelőnek bizonyult. Két helyszínen kisebb, gyorsan orvosolható dokumentációs hiányosságot találtak.

Az élőhal-árusító egységek vizsgálata során 17 vármegyében összesen 40 forgalmazóhelyet ellenőriztek. A hatóságok különösen az állatvédelmi előírásokra koncentráltak. A vizsgált árusoknál nem tapasztaltak jogsértést, a halak tartási körülményei megfeleltek az előírásoknak.

Forralt borok és ünnepi italok ellenőrzése a vásárokon

A téli időszakban népszerű forralt borokat és egyéb alkoholos italokat 13 vármegyében, 36 létesítményben ellenőrizték. A higiéniai feltételek döntő többségében rendben voltak, mindössze két esetben állapítottak meg hiányosságot. Pozitív tapasztalat, hogy a kiszolgáló személyzet mindenhol rendelkezett az előírt egészségügyi dokumentumokkal. Az alkoholos termékek nyomonkövethetősége megfelelő volt, a laborvizsgálatok egy része még folyamatban van.

Sörvizsgálatok: címkézési hibák és egy komolyabb probléma

A „sör” és „ízesített sör” kategóriába tartozó termékek közül 15 tételt vizsgáltak meg, köztük nagyüzemi és kisüzemi főzeteket is. A legtöbb esetben kisebb jelölési hibákat tártak fel, amelyek javítása folyamatban van. Egy sör esetében azonban nem engedélyezett tartósítószert mutattak ki, ezért a termék forgalomból történő kivonását kezdeményezték.

Őstermelők ellenőrzése piacokon

A hatóságok 58 őstermelőt ellenőriztek főként vidéki nagyvárosokban és a főváros környéki piacokon. Az ellenőrzések során a jogszerű működést, a termékek származását és a nyilvántartások hitelességét vizsgálták. A legtöbb termelő betartotta az előírásokat, ugyanakkor több kisebb szabálytalanság is előfordult, például hiányzó FELIR-azonosító vagy be nem jelentett termékek árusítása. Két esetben hatósági eljárás indult súlyosabb jogsértések miatt.

Az ellenőrzések év végéig folytatódnak

Az élelmiszerlánc-biztonsági ellenőrök december 31-ig folytatják a vizsgálatokat annak érdekében, hogy az ünnepi időszakban a fogyasztók biztonságos, ellenőrzött termékekhez jussanak. – áll a Nébih közleményében

A Amit az ünnepi ételekről nem mondanak el – Bezárt üzem, visszahívott termékek bejegyzés először Sajtóközlemények-én jelent meg.

A hazai állategészségügyi szakemberek ismét riasztó fejleményre hívták fel a figyelmet: Szentendre és Budapest térsége hivatalosan is újabb sertéspestis-veszélyzónává vált. A járványügyi helyzet tovább romlik, a kockázatok pedig már a Duna két partján is érezhetők.

A Nébih megerősítette: „november 24-én megerősítette az ASP vírus jelenlétét egy elhullott vaddisznóban a Szentendrei-szigeten, Tahitótfalu közigazgatási területén.”

A Szentendrei-sziget azonnal a legszigorúbb korlátozások közé került, ami világosan jelzi, hogy a vírus jelenléte nem elszigetelt eset.

A fertőzés közelebb van, mint gondolnánk

A tetemet a sziget nyugati oldalán, közel a Duna-parthoz találták meg – vagyis közvetlenül Budapest és a környező települések vonzáskörzetében. A hatóság szerint:

„Az ASP betegség a vaddisznók közötti természetes terjedése útján kerülhetett az érintett területre.”

A helyzet most különösen aggasztó, mert a Szentendrei-sziget már 2020 óta fertőzött térség volt – a mostani megerősítés után azonban szigorúan korlátozott besorolást kapott, ami a járványügyi kockázat súlyosbodását jelenti.

Kiterjesztett fertőzött zóna – Budapest felé terjeszkedik a járvány

A főállatorvos a megerősítést követően azonnal lépett:

„elrendelte a Pest vármegyei fertőzött terület további bővítését, ami négy vadgazdálkodási egységet és Budapest vadgazdálkodásra nem alkalmas területegységét is érinti.”

Ez azt jelenti, hogy a járványkapu gyakorlatilag megnyílt a főváros irányába. A terjedési logika miatt a következő hetek kulcsfontosságúak, mivel a vaddisznóállomány mozgása előre jelezhetetlen, és akár gyorsan újabb gócokat hozhat létre.

Miért ennyire veszélyes a helyzet?

Fontos kiemelni: az afrikai sertéspestis nem fertőzi meg az embert. A baj azonban nem kisebb ettől – csak más természetű.

A hatóság hangsúlyozza:

„Jelentőségét elsősorban a gazdasági kár adja, amely a megbetegedett állatok leöléséből és a kereskedelmi korlátozásokból fakad.”

Egyetlen behurcolt vírus egy több száz vagy több ezer állatot tartó gazdaság teljes kényszervágásához vezethet. Ez nem csupán a termelők megélhetését, hanem az ország sertéshús-ellátását is érintheti.

A vírus gyorsan terjed, ellenálló, és a fertőzött állatok szinte biztosan elpusztulnak. Éppen ezért:

„kiemelten fontos a betegség házi sertésekre történő terjedésének megakadályozása, amihez az állattartók részéről a járványvédelmi előírások teljes körű betartása elengedhetetlen.”

Mit tegyenek az állattartók? Kulcsfontosságú a gyors reagálás

A fertőzés gyanúja esetén nincs idő kivárni. Ha a gazdák bármilyen szokatlan tünetet látnak, azonnal lépni kell.

A hatóság világos kérést fogalmazott meg:

„amennyiben a sertésállományban hirtelen lázas megbetegedést, elhullást, vérzéses tüneteket észlelnek, 24 órán belül értesítsék az állategészségügyi szolgálatot!”

A késlekedés több tízmilliós veszteséget, teljes állományok megsemmisítését, sőt, országos kiviteli tilalmat is eredményezhet.

Mi fenyeget most pontosan?

• A Szentendrei-sziget teljes területe veszélyzóna lett.
• A fertőzött területet Pest vármegyében is kiterjesztették.
• Budapest peremterületei is a hivatalos járványügyi övezet határán belülre kerültek.
• A vírus természetes úton, vaddisznókkal terjed, megállítani csak szigorú szabályokkal lehet.
• A járvány gazdasági pusztítása rendkívüli: elhullások, kötelező leölés, kereskedelmi korlátozások.

A vírus tehát ugyan az emberi egészséget nem veszélyezteti, a hazai sertéstartók, gazdaságok és az élelmiszerlánc egésze szempontjából mégis kritikus fenyegetést jelent.

Aktuális információk a „Nébih oldalán„

A Halálos vírus ütötte fel a fejét a Szentendrei-szigeten – közeleg Budapest felé bejegyzés először Sajtóközlemények-én jelent meg.

A legújabb hazai kutatási eredmények alapján a talajba kerülő gyógyszermaradványok viselkedése sokkal összetettebb annál, mint hogy egyetlen tényezővel magyarázni lehetne. Az ELTE és a HUN-REN kutatói szerint a talajminőség és a környezeti kockázatok felmérése új megközelítést igényel, mert a gyökérsavak, a hőmérséklet és a szervesanyag-lebomlás együttesen, időben változó módon hatnak a gyógyszermolekulák sorsára.

„Egy átfogó magyar kutatássorozat rámutatott, hogy a gyógyszermaradványok sorsát a talajban nem egyetlen tényező, hanem a gyökérsavak, a hőmérséklet és a szervesanyag-lebomlás összetett kölcsönhatása alakítja.”

Láthatatlan maradványok a talajban – hogyan kerülnek oda?

Miközben egyre több szó esik a gyógyszermaradványok ivóvízben való jelenlétéről, jóval kevesebb figyelem irányul arra, hogy ezek a vegyületek a talajban is felhalmozódhatnak. A karbamazepin, a diklofenák vagy a 17α-etinilösztradiol például szennyvízzel, öntözővízzel vagy szennyvíziszappal kerülhet ki a környezetbe.

A talajba jutott molekulák sorsát elsősorban az határozza meg, mennyire képesek megkötődni a talajrészecskéken. Ha a kötődés erős, helyi feldúsulás következhet be, amely később a növények révén a táplálékláncba is bejuthat.

A gyökérsavak szerepe: megkötés vagy továbbvándorlás?

Az első vizsgálatban a kutatók a gyökérzónában képződő szerves savak hatását elemezték. A kis molekulájú gyökérsavak képesek növelni a karbamazepin és a diklofenák megkötődését, különösen olyan talajokban, ahol alacsony a szervesanyag-tartalom.

A 17α-etinilösztradiol azonban már a gyökérsavak nélkül is erősen kötődik a talajszemcsékhez, vagyis ezek a molekulák jóval tartósabban maradhatnak a talaj közelében. Mivel a gyökérsavak koncentrációja évszakonként változik, a gyógyszermaradványok talajbeli jelenléte is időben módosulhat – ez pedig a növényekbe jutó hatóanyag mennyiségére is hatással van.

A hőmérséklet is döntő tényező

A második kutatás a hőmérséklet hatását vizsgálta, amely kiderült: alapvetően meghatározza, hogy a gyógyszermaradványok kötődnek-e vagy éppen felszabadulnak.

Míg a diklofenák erősebben kötődik melegebb talajban, az ösztrogénszármazék és a lidokain inkább hűvösebb környezetben stabil. A kutatók arra is rámutattak, hogy több mikroszennyező együttes jelenléte tovább bonyolítja a termodinamikai egyensúlyt.

Szervesanyag-lebomlás: hónapok alatt változik minden

A harmadik kutatás a talaj szervesanyag-átalakulásának időbeli dinamikájával foglalkozott. A vizsgálat feltárta, hogy a lebomlás sebessége és intenzitása jelentősen befolyásolja, mennyi ideig maradnak a gyógyszermaradványok megkötve, illetve mikor válnak mobilissá.

A vegetációs időszak elején teljesen más viselkedést mutatnak a molekulák, mint később, amikorra a talaj szervesanyag-összetétele megváltozik. Ez azt jelenti, hogy a környezeti kockázatok időben hullámzóak, ezért a mintavételkor a talaj aktuális állapota elengedhetetlen információ.

Mit jelent mindez a környezeti kockázatok felmérése szempontjából?

A három kutatás együttes eredménye azt üzeni: a talajba kerülő gyógyszermaradványok viselkedése egy komplex, többtényezős rendszer, amely folyamatosan változik.

A gyökérsavak rövid távon módosítják a megkötődést, a szervesanyag-lebomlás hónapok alatt újrarendezi a talaj kötési viszonyait, a hőmérséklet pedig folyamatosan beleszól ebbe a folyamatba.

A kutatók szerint ezért elengedhetetlen a hosszú távú, sokváltozós vizsgálat, mivel:

„A talajminőség vizsgálatát és a környezeti kockázatbecslést is új alapokra kell helyezni.”

A kutatás fő résztvevői: Bauer László, Szabó Lili, Szalai Zoltán (ELTE Környezet- és Tájföldrajzi Tanszék, HUN-REN Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont)

A A kutatók kimondták: időzített bomba lehet a talajban maradó gyógyszermaradvány bejegyzés először Sajtóközlemények-én jelent meg.

Világszerte ismert tény, hogy a nők átlagosan tovább élnek, mint a férfiak – de vajon mi ennek az oka? Egy nemzetközi kutatócsoport, amelyben a Debreceni Egyetem, a Pannon Egyetem és a HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont tudósai is részt vettek, 1176 emlős- és madárfaj adatait elemezte, hogy feltárja a várható élettartam különbségének evolúciós gyökereit.

A kutatás meglepő eredményt hozott: az emlősöknél a nőstények átlagosan 13%-kal tovább élnek, míg a madaraknál épp fordítva, a hímek 5%-kal hosszabb életűek.

A genetika is közrejátszik az élettartam különbségben

„Ennek az egyik feltételezett magyarázata az emlősök és a madarak eltérő ivari meghatározása. Az emlősöknél a nőstények két X kromoszómával a hímek egy X és egy Y-al rendelkeznek. Emiatt a hímek sérülékenyebbek lehetnek a kromoszómákhoz köthető genetikai betegségekre, hiszen bizonyos génjeikből csak egy példány áll rendelkezésre, amelynek hibája esetén nincs egy második, működő másolat. A madaraknál viszont fordított a helyzet: a hímek két azonos ivari kromoszómával (ZZ), a tojók pedig két különbözővel (ZW) rendelkeznek. Vizsgálatunk eredményei nagy vonalakban megfeleltek az ivari kromoszómák alapján várttal, ugyanakkor mind az emlősök, mind a madarak között akadtak olyan fajok, ahol az élettartam-különbség épp ellentétes irányú volt, mint az adott csoport többi fajánál. Ez alapján tehát kijelenthető, hogy az ivari kromoszómák önmagukban nem magyarázzák maradéktalanul az élettartambeli nemi különbségeket.” – mondta Dr. Vincze Orsolya, a HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont kutatója.

A genetikai háttér tehát fontos szerepet játszik, de nem ez az egyetlen tényező, ami befolyásolja, miért élnek tovább a nők vagy nőstények.

A szexuális szelekció és a párválasztás ára

A kutatók szerint a szaporodási stratégia és a szexuális szelekció szintén befolyásolja az élettartamot.

„Amely fajoknál erős a versengés a szaporodási partnerért (pl. sok emlősnél, de számos poligín madárnál is, amilyen például a hazánkban is élő túzok), a hímek általában rövidebb életűek. Ezzel szemben a monogám fajoknál (amilyen a legtöbb madár, de egyes emlősfajok is) a hímek gyakran tovább élnek. Ezt magyarázhatja, hogy a poligám fajokban a hímek gyakran feltűnő tollazatúak, „fegyverekkel” (pl. szarvak, agancsok) rendelkeznek, vagy nagy testméretűek – ezek a tulajdonságok növelik a szaporodási sikerüket, de költséges és kockázatot jelentő befektetésként rövidítik az élettartamot” – mondta Liker András, a Pannon Egyetem professzora.

A versengés tehát nemcsak a párválasztásban, hanem az élethossz alakulásában is döntő szerepet játszik.

A gondoskodás meghosszabbíthatja az életet

A kutatás egy másik érdekes összefüggést is feltárt: a szülői gondoskodás mértéke és az élettartam között is kapcsolat van.

„Ez azzal lehet összefüggésben, hogy a gondozó szülő hosszabban tartó élete és gondoskodása az utódok túlélését is növeli, valamint egy hosszabb élet több tapasztalata a gondozás hatékonyságát is javítja. Mindkét tényező evolúciósan arra szelektálhat, hogy a gondozó szülő tovább éljen” – magyarázta Dr. Vági Balázs, a Debreceni Egyetem kutatója.

Ez megmagyarázhatja, miért jellemző sok emlősnél – és az embernél is –, hogy a nőstények, illetve a nők tovább élnek.

A vadonban még erősebb a különbség

A kutatók vadon élő populációkat és állatkerti adatbázisokat is összevetettek. Az eredmények szerint a különbség a természetes környezetben sokkal markánsabb, mint a mesterségesen védett körülmények között. A teljes egészségügyi ellátás és gondoskodás ellenére az állatkertekben sem tűnik el teljesen a nemek közti eltérés.

A különbség gyökerei az evolúcióban keresendők

„Az új tudományos közlemény fontos üzenete, hogy a nemek közti különbség az élettartamban nem pusztán társadalmi vagy környezeti hatások eredménye, hanem mélyen gyökerezik az evolúciós múltban. Ezért valószínű, hogy a férfiak és nők közti élettartambeli különbség a jövőben sem fog teljesen eltűnni.” – hangsúlyozta Székely Tamás professzor, a Debreceni Egyetem kutatója.

A tudósok szerint tehát az élet hossza nem csupán életmód vagy egészségügyi kérdés, hanem évmilliók evolúciós öröksége is.

A publikáció itt érhető el: Science Advances: Sexual selection drives sex difference in adult life expectancy across mammals and birds

A Kiderült, miért élnek tovább a nők – a tudomány válasza megdöbbentő! bejegyzés először Sajtóközlemények-én jelent meg.

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) újabb súlyos esetet tárt fel a sütőiparban. Egy baracskai üzemet azonnali hatállyal felfüggesztettek, miután az ellenőrzés során komoly élelmiszerbiztonsági kockázatokat és elfogadhatatlan higiéniai körülményeket találtak.

„A hatóság a feltárt jogsértések okán az egység tevékenységét azonnali hatállyal felfüggesztette, valamint csaknem 500 kg élelmiszert vont ki a forgalomból. Az eljárás és a bírság kiszabása folyamatban van.” – áll a hivatalos közleményben.

Rovarok, kosz és hiányos kézmosók a sütöde területén

A Nébih szakemberei rémisztő higiéniai hiányosságokat dokumentáltak az ellenőrzés során. Az üzem teljes területe elhanyagolt, szennyezett volt, a kézmosókban hiányoztak az alapvető higiéniai feltételek.

Az ellenőrök élő és elpusztult rovarokat – köztük muslicákat, legyeket és csótányokat – találtak a helyiségekben. A kelesztő szekrényekből a kondenzvíz a padlóra és egy vödörbe csöpögött, a sütőhelyiség tálcái koszosak, a péklapát vége pedig „töredezett volt”.

Dokumentáció sem volt rendben

A higiéniai problémák mellett az is kiderült, hogy a sütőipari vállalkozás nem vezette megfelelően a gyártási és nyomonkövetési dokumentumokat az előállított panírmorzsa és pizza termékekről. Ez önmagában is súlyos jogsértés az élelmiszerlánc-biztonság szempontjából.

Több mint 480 kg élelmiszert kellett megsemmisíteni

A Nébih a helyszínen 9 tételnyi, összesen 488,84 kg élelmiszert vont ki a forgalomból, amelyek között lejárt minőségmegőrzésű és nem nyomonkövethető termékek is szerepeltek. A hatóság elrendelte a még forgalomban lévő panírmorzsa és pizza visszahívását is.

Csak javítás után indulhatott újra a termelés

A hatóság közlése szerint az üzem csak az élelmiszerhigiéniai és biztonsági hiányosságok kijavítása után, egy újabb kedvező helyszíni vizsgálatot követően folytathatta a működését. A bírság és az eljárás lezárása még folyamatban van.

Az érintett vállalkozás adatai elérhetőek a jogsértés listán.

A Rovarok és kosz mindenütt – bezáratta a Nébih a baracskai sütödét! bejegyzés először Sajtóközlemények-én jelent meg.

Az őszi időszakban a baromfiállományokat különösen fenyegeti a madárinfluenza, ezért dr. Nemes Imre országos főállatorvos 2025. október 10-től kötelező járványvédelmi előírásokat rendelt el a magas kockázatú vármegyékben. Az intézkedések célja, hogy minimalizálják a fertőzés megjelenésének esélyét, és védjék a hazai baromfiágazatot.

Kötelező zártan tartás és etetés – hol kell betartani?

Az országos határozat a következő vármegyékre terjed ki: Bács-Kiskun, Békés, Csongrád-Csanád, Győr-Moson-Sopron, Hajdú-Bihar, Komárom-Esztergom és Szabolcs-Szatmár-Bereg.

• A kereskedelmi célú baromfitartóknak kötelező a zárt helyen történő tartás.
• A háztáji és egyéb célú gazdaságok esetében a baromfit zárt helyen kell etetni és itatni.

Ezzel a lépéssel biztosítják, hogy a vírus ne jusson be a baromfiállományokba, és a fertőzés korai jelei felismerhetők legyenek.

Országos szabályozás a víziszárnyasoknál

A Nébih hatósági eljárásrendje előírja, hogy a 2025. október 1. és 2026. április 30. között tömésre kihelyezett víziszárnyas állományoknál a letelepítést követő 4. napon tamponvizsgálatot kell végezni.
A cél a madárinfluenza esetleges fertőzésének korai felismerése és a járvány terjedésének megelőzése.

Fontos szabály, hogy a 2025. október 1. után madárinfluenza miatt felszámolt hízott vízibaromfi állomány nem telepíthető újra, amíg az ország meg nem szerezte az Állategészségügyi Világszervezet által elismert országmentességet. Ez a korlátozás a tömőalapanyagra és a tömés alatt lévő állományokra is vonatkozik.

Kártalanítási változások és kockázatértékelés

A Nébih augusztus 15-től módosította a madárinfluenza miatti kártalanítási szabályokat.

• A baromfi végtermék állományok (kivéve az étkezési tojást termelő állományok) esetében a kártérítés maximális összege a számított érték 80%-a lehet.
• Ha a megelőző intézkedések ellenére a vírus megjelenik, a hatóság kockázatértékelés alapján határozza meg a megfigyelési körzet nagyságát, ami akár a kötelező 10 km-es körzetnél jelentősen nagyobb lehet.

Ez a változtatás lehetővé teszi a hatékonyabb járványkontrollt, ugyanakkor fokozott figyelmet követel az állattartóktól.

Állattartók felelőssége és közös érdek

A Nébih kiemelten felhívja az állattartók figyelmét, hogy a járványvédelmi előírásokat szigorúan és következetesen tartsák be. A madárinfluenza megelőzése nemcsak a hatóság érdeke, hanem az ágazat hosszú távú fenntarthatóságához is elengedhetetlen.

A madárinfluenzával kapcsolatban további információk megtekinthetők a Nébih tematikus oldalán: https://portal.nebih.gov.hu/madarinfluenza.

A Figyelem! Kötelező madárinfluenza intézkedések léptek életbe a magas kockázatú vármegyékben bejegyzés először Sajtóközlemények-én jelent meg.