Sokan úgy gondolják, hogy a gyógyszer bevételekor teljesen mindegy, milyen folyadékot választanak. Egy friss magyar kutatás azonban arra utal, hogy bizonyos esetekben ez egyáltalán nem így van. A Semmelweis Egyetem szakemberei arra figyelmeztetnek, hogy egyes lúgos ásványvizek és gyógyvizek jelentősen befolyásolhatják bizonyos gyógyszerek működését, még mielőtt azok a szervezet megfelelő pontjára eljutnának.

A kutatás eredményeit a Pharmaceutics tudományos folyóirat közölte, és a vizsgálatok szerint különösen a gyomornedv-ellenálló bevonattal ellátott készítmények lehetnek érzékenyek arra, milyen itallal veszik be őket.

Már a pohárban megkezdődhet a gyógyszer védőrétegének károsodása

A gyomornedv-ellenálló gyógyszereket speciálisan úgy fejlesztik ki, hogy hatóanyaguk ne a gyomorban, hanem csak később, a bélrendszerben szabaduljon fel. Erre azért van szükség, mert egyes hatóanyagokat a gyomorsav lebontana, más készítmények pedig irritálhatják a gyomor nyálkahártyáját.

A Semmelweis Egyetem kutatócsoportja azt vizsgálta, hogy különböző italok milyen hatással vannak erre a védőbevonatra. Összesen 22 népszerű folyadékot elemeztek, majd hét italt részletes laboratóriumi tesztnek is alávetettek. A vizsgálatban többféle ásványvíz, gyógyvíz, csapvíz, szűrt víz és almalé is szerepelt.

Az eredmények meglepőek voltak. Egyes magas ásványianyag-tartalmú, lúgos vizek esetében a védőbevonat már néhány perc elteltével károsodni kezdett. Bizonyos gyógyvizeknél öt perc után is érzékelhető változást tapasztaltak, hosszabb, 15-30 perces érintkezés során pedig egyes készítményekből a hatóanyag több mint 90 százaléka idő előtt felszabadulhatott.

Ez azt jelentheti, hogy a gyógyszer nem ott fejti ki hatását, ahol eredetileg tervezték.

Reflux, fájdalomcsillapítók és pszichiátriai készítmények is érintettek lehetnek

A kutatás szerint a jelenség több olyan gyógyszercsoportnál is jelentős lehet, amelyek gyomornedv-ellenálló bevonatot használnak. Ide tartozhatnak bizonyos reflux elleni készítmények, gyomorvédő gyógyszerek, egyes pszichiátriai szerek, valamint gyulladáscsökkentő fájdalomcsillapítók is.

Amennyiben a hatóanyag túl korán, még a gyomorban felszabadul, az csökkentheti a kezelés hatékonyságát, szélsőséges esetben pedig akár teljesen meg is akadályozhatja a kívánt hatás kialakulását.

Meglepő módon az almalé jobban teljesített

A vizsgálatok során nem minden ital viselkedett ugyanúgy. A kutatók azt tapasztalták, hogy a savasabb folyadékok kevésbé károsították a gyógyszerek speciális bevonatát.

Az almalé például kifejezetten stabil környezetet biztosított a tesztek elején. A kutatók szerint ebben a közegben a hatóanyag idő előtti kioldódása alig volt mérhető, így a bevonat jóval ellenállóbb maradt, mint számos lúgos ásványvíz esetében.

Sok betegtájékoztató nem ad egyértelmű útmutatást

A kutatócsoport 103 különböző gyomornedv-ellenálló gyógyszer alkalmazási előírását is elemezte. Az eredmények azt mutatták, hogy a legtöbb betegtájékoztató nem fogalmaz elég pontosan.

Számos készítmény esetében egyáltalán nem szerepel, hogy milyen folyadékkal kell bevenni a gyógyszert, más esetekben csupán annyi olvasható, hogy „folyadékkal” vagy „vízzel” ajánlott alkalmazni. Mindössze néhány dokumentum adott konkrét javaslatot a megfelelő ital kiválasztására.

Ez részben magyarázhatja, hogy sok beteg nincs tisztában a helyes gyógyszerbevétel jelentőségével.

Különösen fontos lehet idősek és gyermekek esetében

A szakemberek szerint a probléma még nagyobb jelentőséget kaphat azoknál, akik nyelési nehézségek miatt felnyitják a kapszulákat vagy a gyógyszert valamilyen ételbe, például joghurtba vagy almapürébe keverik.

Ez gyakran előfordul időseknél, gyermekeknél vagy torokfájással küzdő betegeknél. Ilyen esetekben különösen fontos lehet az orvossal vagy gyógyszerésszel történő előzetes egyeztetés.

„A kis gyógyszerszemcse nem tudja, hogy a bélben van-e, vagy még csak a pohárban. Ha a közeg kémhatása hasonló, a bevonat ugyanúgy elkezdhet leoldódni. A szakmában magától értetődőnek számít, hogy a gyógyszereket egyszerű csapvízzel vesszük be, de a betegek számára ez ma már nem mindig egyértelmű, hiszen rengetegféle ásvány- és gyógyvíz kapható” – mondja dr. Kállai-Szabó Nikolett, a Semmelweis Egyetem Gyógyszerésztudományi Karának egyetemi docense.

A gyógyszertárakban dolgozó szakemberek is rendszeresen találkoznak félreértésekkel.

„A gyógyszertárban is látjuk, hogy sok beteg nincs tisztában azzal, mennyire számít, mivel veszi be a gyógyszerét. Pedig ez is befolyásolhatja, hogy megfelelően működik-e a terápia” – hangsúlyozza Demeter Adrienn, a tanulmány első szerzője.

Mit tanácsolnak a kutatók?

A szakemberek kiemelik, hogy az eredmények nem azt jelentik, hogy az ásványvizek vagy gyógyvizek önmagukban károsak lennének. A kutatás legfontosabb üzenete sokkal egyszerűbb: bizonyos gyógyszerek esetében a hagyományos csapvíz továbbra is a legbiztonságosabb választás.

A kutatók szerint érdemes figyelmesen elolvasni a betegtájékoztatót, és kétség esetén gyógyszerész vagy kezelőorvos tanácsát kérni. Egy apróságnak tűnő döntés – hogy milyen itallal vesszük be a gyógyszert – ugyanis a kezelés eredményességét is befolyásolhatja.

A Milliók követhetik el ezt a hibát nap mint nap a gyógyszereikkel bejegyzés először Sajtóközlemények-én jelent meg.

A háromnapos szombathelyi képzéssorozat során a résztvevők modern kézsebészeti technikákkal és innovatív eljárásokkal ismerkedhettek meg az előadások során, illetve élőben követhettek végig műtéti beavatkozásokat. Az esemény különlegessége volt, hogy a programon külföldi előadók és nemzetközileg elismert szakemberek is részt vettek, tovább erősítve a képzés szakmai színvonalát.

„Büszkék vagyunk arra, hogy intézményünk elsőként hozta el Magyarországra ezt az innovatív oktatási formát a kézsebészet területén. Célunk, hogy a legmagasabb szintű szakmai tudást és nemzetközi tapasztalatot tegyük elérhetővé a hazai szakemberek számára” – emelte ki a Csimborasszó Egészségügyi Központ vezetése.

A központ a jövőben is elkötelezett a modern egészségügyi ellátás és oktatás, a tudásmegosztás és a nemzetközi szakmai együttműködések fejlesztése mellett.

A A Csimborasszó Egészségügyi Központ elsőként közvetített élőben kézsebészeti műtétet Magyarországon bejegyzés először Sajtóközlemények-én jelent meg.

Egyre többen teszik fel ezt a kérdést, miközben az élelmiszerek minősége, eredete és tápértéke egyre bizonytalanabbá válik. A „Kék zónás kert” szemlélete erre kínál egy kézzelfogható választ: visszatérést a természetes, vegyszermentes termesztéshez, ahol nemcsak az számít, hogy mit eszünk, hanem az is, hogyan jutunk hozzá. Ez a megközelítés segít abban, hogy valódi tápanyagokban gazdag zöldségek kerüljenek az asztalra, miközben a kert maga is a feltöltődés, a nyugalom és az egészséges életmód színterévé válik.

A koncepció túlmutat a hagyományos kertészkedésen. Nem csupán arról szól, hogyan termesszünk zöldségeket, hanem arról is, hogyan alakítsunk ki egy fenntarthatóbb, tudatosabb életvitelt. A „Kék zónás kert” bemutatja, mely hazai növények számítanak valódi szuperélelmiszernek, hogyan lehet vegyszerek nélkül sikeresen gazdálkodni, és miként járul hozzá maga a kertészkedés a testi és mentális jólléthez. Egy olyan szemlélet, amely egyszerre ad gyakorlati tudást és inspirációt egy hosszabb, egészségesebb élet felé vezető úton.

Mi lenne, ha a kerted nem csak ételt adna – hanem egy teljesen új életminőséget is?

Egyre többen érzik úgy, hogy elvesztették a kontrollt afelett, mi kerül a család asztalára. A bolti zöldségek és gyümölcsök gyakran hosszú ellátási láncon mennek keresztül, miközben a tápanyagtartalom csökkenhet, a vegyszerhasználat pedig kérdéseket vet fel. Nem véletlen, hogy újra reflektorfénybe kerül az otthoni zöldség- és gyümölcstermesztés: egy olyan megoldás, amely egyszerre jelent egészséget, biztonságot és életmódbeli változást. A saját kertben termesztett élelmiszer nemcsak frissebb és ízletesebb, hanem pontosan tudod, honnan származik és mi került bele – vagy éppen mi nem.

A vegyszermentes kertészkedés egyik legnagyobb előnye, hogy visszaadja az irányítást. A talaj minőségétől kezdve a vetőmag kiválasztásán át egészen a betakarításig minden a te kezedben van. A szakértők szerint az egészséges élelmiszer valójában „a jól táplált talajnál kezdődik”, és a gondosan nevelt, friss zöldségekben teljesedik ki . Ez nemcsak azt jelenti, hogy több vitamint és ásványi anyagot fogyasztasz, hanem azt is, hogy elkerülöd a felesleges vegyszereket, amelyek hosszú távon hatással lehetnek az egészségre.

De az otthoni kert ennél sokkal többet ad. A kertészkedés egyfajta természetes stresszoldó: segít lelassulni, kiszakadni a digitális világból, és újra kapcsolatba lépni a természettel. A fizikai munka – ásás, ültetés, locsolás – észrevétlenül válik rendszeres mozgássá, miközben mentálisan is feltölt. Nem véletlen, hogy egyre több kutatás és életmódirányzat hangsúlyozza: a kertészkedés nemcsak hobbi, hanem az egészséges, hosszú élet egyik kulcsa lehet.

Pontosan erre a szemléletre épít A kék zónás kert is, amely nem egyszerű kertészeti útmutató, hanem egy átfogó életmódprogram. A könyv azt mutatja meg, hogyan válhat a kerted az otthonod díszéből valódi élelmiszerforrássá, miközben hozzájárul a testi és lelki jólétedhez. Gyakorlati tanácsokat ad a vegyszermentes termesztéshez, segít eligazodni a fenntartható módszerek között, és rávilágít arra is, hogyan lehet a kertészkedést a mindennapi egészségmegőrzés részévé tenni.

A „kék zóna” kifejezés azokból a régiókból ismert, ahol az emberek kiemelkedően hosszú és egészséges életet élnek – és ezeknek az életmódoknak közös eleme a természetközeli élet, a saját termesztésű élelmiszer és a rendszeres fizikai aktivitás. A könyv ezt a filozófiát hozza el a mindennapokba: megmutatja, hogy nem kell egy távoli szigetre költöznöd ahhoz, hogy hasonló életminőséget érj el – elég egy tudatosan kialakított kert.

Az otthoni zöldség- és gyümölcstermesztés tehát nem csupán trend, hanem egy tudatos döntés. Egy döntés arról, hogy mit eszel. Egy döntés az egészségedről. És egy döntés arról, hogy a kerted többé ne csak egy zöld terület legyen – hanem a saját, személyes „kék zónád”.

Hogyan kezdjünk neki?

Ehhez ad valódi gyakorlati tanácsokat Király Béla szerző által írt A kék zónás kert című könyv.

A Amit a boltok nem mondanak el: ez kerül valójában a tányérodra bejegyzés először Sajtóközlemények-én jelent meg.

Komoly élelmiszerbiztonsági riasztás érkezett Ausztriából: egy ismert bébiétel-termék kapcsán szándékos szennyezést azonosítottak. Az ügy gyorsan nemzetközivé vált, és már több országot is érint.

Fontos azonban: a Magyarországon gyártott termékek nem érintettek – ugyanakkor a hatóságok szerint így is indokolt az óvatosság.

Mi történt pontosan? – veszélyes anyagot találtak a bébiételben

Az osztrák hatóságok egy 190 grammos, „sárgarépa burgonyával” feliratú bébiételben szándékos manipuláció nyomait találták. A gyanú nem alaptalan: a vizsgálatok során patkányméreg jelenlétét mutatták ki a termékben.

Az eset Schützen am Gebirge térségében történt, ami földrajzilag is érzékeny pont: az osztrák–magyar határtól mindössze kb. 48 kilométerre található. Emiatt nem zárható ki, hogy magyar vásárlók is érintettek lehetnek.

Nemzetközi ügy lett belőle: több országban is találtak gyanús termékeket

Az első eset után a hatóságok Csehországban és Szlovákiában is lefoglalták az érintett bébiételeket. A gyors reagálás célja az volt, hogy megelőzzék a további kockázatokat.

A gyártó, a HiPP, elővigyázatosságból kivonta az érintett termékeket a forgalomból ezekben az országokban.

Magyarországon mi a helyzet?

A hazai hatóságok gyorsan léptek: a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) azonnal megkezdte a vizsgálatokat.

A legfontosabb információk:

• a Magyarországon gyártott HiPP bébiételek nem érintettek,
• az uniós gyorsriasztási rendszerben (RASFF) nem szerepel magyar érintettség,
• ennek ellenére a hatóságok fokozott elővigyázatosságot kérnek.

Hogyan ismerheted fel a veszélyes bébiételt?

A szakemberek konkrét ismertetőjeleket is megadtak. Különösen figyelj, ha az alábbiakat tapasztalod:

• az üveg alján fehér matrica piros körrel,
• sérült vagy már felbontott fedél,
• hiányzik a biztonsági zár (nincs „pattanó” hang első nyitáskor),
• szokatlan, kellemetlen vagy rohadt szag.

Ezek együttes vagy akár különálló jelenléte is komoly figyelmeztető jel lehet.

Mit tegyél, ha ilyen terméket találsz otthon?

A hatóságok egyértelmű útmutatást adtak a helyzet kezelésére:

• ne nyisd ki a terméket,
• semmiképp ne add oda gyermeknek,
• kesztyű használatával különítsd el,
• alapos, legalább 30 másodperces kézmosás szükséges, ha érintkeztél vele,
• kerüld a további kontaktust másokkal, különösen gyerekekkel.

Ezek az intézkedések segítenek minimalizálni a kockázatot.

Miért különösen veszélyes ez az eset?

A szakértők szerint az ügy súlyosságát az adja, hogy nem gyártási hibáról, hanem szándékos beavatkozásról van szó. Ez jelentősen megnehezíti az előrejelzést és a megelőzést.

Ráadásul a bébiételek célcsoportja a legérzékenyebb: csecsemők és kisgyermekek, akiknél már kis mennyiségű mérgező anyag is súlyos következményekkel járhat.

Mit kérnek a hatóságok a lakosságtól?

Az osztrák és a magyar hatóságok is egy dolgot hangsúlyoznak:
figyeljünk oda, és jelezzük a gyanús eseteket.

Ha bizonytalan vagy egy termékkel kapcsolatban, inkább ne használd, és kérj szakértői segítséget.

Forrás és tovább info: NÉBIH

A Patkánymérget találtak bébiételben – ezekre a HiPP termékekre figyelj! bejegyzés először Sajtóközlemények-én jelent meg.

Egy újabb, komoly kockázatot jelentő kártevő jelent meg Magyarország közvetlen közelében. A japán cserebogár (Popillia japonica) már nemcsak Ausztriában és Szlovéniában, hanem Horvátországban is kimutatható, ami jelentősen növeli annak esélyét, hogy előbb-utóbb hazánkba is eljut. A szakemberek szerint a megelőzésben nemcsak a hatóságoknak, hanem a lakosságnak is kulcsszerepe van.

Hol bukkant fel a kártevő, és miért aggasztó ez?

A horvát hatóságok Zágráb közigazgatási területén, a Maksimir erdőpark természetvédelmi területén feromoncsapdában észlelték a japán cserebogarat. Ez különösen fontos fejlemény, mivel a faj Horvátországban korábban nem volt jelen, így most azt vizsgálják, hogy elszigetelt behurcolásról („stoppos terjedés”) vagy már megtelepedett populációról van-e szó.

A fertőzés pontos forrása egyelőre nem ismert, és a horvát növényegészségügyi intézkedések jelenleg nem korlátozzák az Európai Unión belüli áruforgalmat. Ettől függetlenül a szakemberek fokozott figyelemmel követik a fejleményeket.

Miért nőtt meg hirtelen a magyarországi kockázat?

A japán cserebogár európai jelenléte eddig főként Olaszországban és Svájcban jelentett tartós problémát, ahol már megtelepedett populációk élnek. Emellett csapdafogásokkal Ausztriában és Szlovéniában is kimutatták a fajt.

A horvátországi megjelenés azonban új helyzetet teremt, hiszen így a kártevő már több irányból is közelíti Magyarországot. A kockázat különösen tavasszal és nyáron nő meg, amikor a turisztikai szezon miatt jelentősen fokozódik a személy- és járműforgalom. Ez ideális környezetet teremt a „stopposként” terjedő faj számára.

Mitől ennyire veszélyes a japán cserebogár?

A Popillia japonica rendkívül széles tápnövénykörrel rendelkezik, és komoly károkat okozhat:

• mezőgazdasági kultúrákban,
• gyümölcsösökben,
• dísznövényekben,
• kertekben és zöldterületeken.

Megtelepedése gazdasági és ökológiai szempontból is súlyos következményekkel járhat, ezért Európa-szerte kiemelt zárlati károsítóként kezelik.

Mit tesznek a hatóságok Magyarországon?

A hazai növényegészségügyi szakemberek fajspecifikus csapdák kihelyezésével folyamatosan figyelik a zárlati és kiemelt zárlati károsítók terjedését. A cél az, hogy a japán cserebogár esetleges megjelenését a lehető legkorábban észleljék, így még időben meg lehessen hozni a szükséges intézkedéseket.

Ez az előrejelző és megelőző rendszer kulcsfontosságú ahhoz, hogy a kártevő ne tudjon tartósan megtelepedni Magyarországon.

Miért kulcsfontosságú a lakosság szerepe?

A szakértők hangsúlyozzák, hogy a japán cserebogár elleni védekezés nem működhet a lakosság együttműködése nélkül. A kártevő imágói könnyen elbújhatnak:

• csomagokban,
• járművekben,
• kempingfelszerelések között,
• növények közelében.

Ezért különösen fontos, hogy külföldi utazásból vagy nyaralásból hazatérve tilos növényeket, növényi részeket vagy talajt behozni Magyarország területére, és javasolt a csomagok, járművek alapos átvizsgálása is.

Bejelentési kötelezettség: már a gyanú is számít

A Nébih felhívja a figyelmet arra, hogy a japán cserebogár észlelése, sőt már a gyanú felmerülése is bejelentési kötelezettséggel jár. Gyanús egyed vagy feltételezett kártétel észlelésekor haladéktalanul értesíteni kell:

• az illetékes vármegyei kormányhivatalt,
• valamint a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatalt.

Az időben érkező lakossági jelzések kulcsszerepet játszanak a behurcolás és a további terjedés megakadályozásában.

A bejelentési kötelezettség alá tartozó károsítók listája a Nébih honlapján tekinthető meg:
https://portal.nebih.gov.hu/-/bejelentes-kotelezett-karositok

A Egy apró bogár, hatalmas károk: miért fél tőle egész Európa bejegyzés először Sajtóközlemények-én jelent meg.

A Balaton vízminőségéről sokszor esik szó, de kevesen tudják, hogy a tó védelmében nemcsak az algák és a tápanyagok kiszűrése a kulcs, hanem egy sokkal modernebb kihívás is: a gyógyszermaradványok eltávolítása. Egy friss hazai kutatás most először mutatta meg részletesen, milyen szerepet játszik ebben a Kis-Balaton Vízvédelmi Rendszer (KBVR).

Meglepő felfedezés: gyógyszermaradványok a vízben

A HUN-REN Balatoni Limnológiai Kutatóintézet, a Pannon Egyetem Soós Ernő Kutató-Fejlesztő Központja, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem és a Nemzeti Közszolgálati Egyetem kutatói egy teljes évet felölelő vizsgálatot végeztek a Kis-Balaton térségében.

A Journal of Water Process Engineering folyóiratban megjelent tanulmány szerint a kutatók 41 különböző gyógyszerhatóanyagot azonosítottak a be– és kifolyó vizek mintáiban, amelyeket 10 hatóanyagcsoportba soroltak. A leggyakrabban előforduló vegyületek között szív- és érrendszeri gyógyszerek, hormonok, szorongásoldók, opioidok, helyi érzéstelenítők és egyes antidepresszánsok hatóanyagai szerepeltek.

Miért pont itt jelennek meg ezek az anyagok?

A Kis-Balaton vízgyűjtő területe különleges adottságokkal rendelkezik. A térségben több jelentős gyógyturisztikai központ található, például Hévíz, Zalakaros és Kehidakustány, miközben a Zala folyó nagy mennyiségű tisztított szennyvizet is a rendszerbe szállít.

Nemzetközi összehasonlításban a terület gyógyszerterhelése közepesnek számít, vagyis nem kirívó, hanem jól illeszkedik azokhoz az értékekhez, amelyeket más, sűrűn lakott vagy gyógyturisztikailag hasznosított régiókban is mérnek.

Nem egyforma minden évszakban – a szennyezés „mozog”

A vizsgálatok egyik fontos tanulsága, hogy a gyógyszerhatóanyagok mennyisége jelentős tér- és időbeli ingadozást mutat. A kutatók szerint a legfontosabb bejutási útvonal a Zala folyó és a Kiskomáromi-csatorna, ugyanakkor az egyes évszakok között nagy különbségek figyelhetők meg mind az anyagok számában, mind azok koncentrációjában.

Ez azt jelenti, hogy a vízterhelés nem állandó, hanem a hidrológiai viszonyokkal és az emberi tevékenységgel együtt változik.

Jó hír: a Kis-Balaton valóban szűr

A kutatás egyik legbiztatóbb eredménye, hogy a Kis-Balatonba érkező gyógyszerhatóanyagok több mint fele a tározóból kifolyó, Balatonba jutó vízben már nem mutatható ki. Ez azt jelzi, hogy a KBVR az év nagy részében hatékonyan csökkenti a mikroszennyezők mennyiségét.

Ugyanakkor a kép nem teljesen fekete-fehér: bizonyos hormonok, epilepszia elleni szerek és nem-szteroid gyulladáscsökkentők időszakosan akár dúsulást is mutathatnak a kifolyó szakaszon.

Miért tűnhet úgy, mintha a rendszer „szennyezne”?

Az elemzések szerint az elfolyó vízben időnként mért magasabb koncentrációk nem új szennyezésből származnak, hanem a Kis-Balatonban zajló természetes belső folyamatok következményei. Jellemzően az üledékből való felszabadulás okozza a jelenséget.

Ezért fordulhat elő, hogy a tározó rendszer átmenetileg „szennyező” forrásként jelenik meg a mérésekben, miközben hosszabb időtávon összességében mégis védelmi szerepet tölt be.

Mi a tanulság a Balaton jövője szempontjából?

A kutatás egyértelmű üzenete, hogy a Kis-Balaton Vízvédelmi Rendszer nemcsak tápanyag-csapdaként, hanem modern értelemben vett mikroszennyező-szűrőként is működik. Megfelelő üzemeltetéssel és vízkezeléssel az időszakos dúsulások hatása csökkenthető, így a rendszer hosszú távon is kulcsszereplője maradhat a Balaton vízminőségének megőrzésében.

Forrás: HUN-REN

A Így óvja a Balatont egy kevéssé ismert vízvédelmi rendszer bejegyzés először Sajtóközlemények-én jelent meg.

Bács-Kiskun vármegyében, Lakitelek mellett egy nagy pecsenyekacsa-telepen a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) laboratóriuma magas patogenitású madárinfluenza vírust azonosított. Ez azt jelenti, hogy a baromfi-ágazat szempontjából kulcsfontosságú fertőzés jelent meg Magyarország déli részén.

A 13 500 egyedet számláló állományban a vírus jelenléte olyan jelek alapján lett gyanús, mint a drasztikusan visszaeső takarmányfogyasztás, csökkent aktivitás, idegrendszeri tünetek és növekvő elhullási arány. Végül a mintákból a H5N1 altípus — a madárinfluenza egyik legveszélyesebb formája — került elő.

Miért nagy a riadalom most?

A madárinfluenza (HPAI) H5N1 altípusa nem egy egyszerű betegség: Európában ismét rengeteg kitörést regisztráltak az elmúlt hónapokban, az Unió több országában is. Magyarország gyakran a legfertőzöttebbek között van, és számos baromfitelepet érint már a járvány 2025–26 telén.

A vírus gyorsan terjed – akár vadon élő madaraktól is fertőződhetnek a házi baromfik, ezért most a szakemberek különösen aggódnak az enyhébb időjárás miatt: ilyenkor a vadvilág szétszóródik, és nagyobb eséllyel érintkezik a gazdaságok környezetével.

Védőkörzetek és járványellenőrzés – ezek a hatósági lépések

A hatóságok azonnal védőkörzetet jelöltek ki a fertőzött telep körül 3 km sugarú területen, és megfigyelési zónát is létrehoztak a környező vidékekre. Az érintett állomány felszámolása és a járványügyi nyomozás jelenleg is zajlik.

Lakitelken és környékén több településre is kiterjednek ezek az intézkedések, és a gazdaságok, háztartások, baromfitartók részére szigorú járványvédelmi szabályok vannak érvényben, amelyek célja a további terjedés megakadályozása.

A betegség felismerése: mik a figyelmeztető jelek?

A fertőzésre tipikusan a következő tünetek utalnak:

• a baromfi takarmányfogyasztásának hirtelen csökkenése,
• csökkent aktivitás, bágyadtság,
• idegrendszeri tünetek (például koordinációzavarok),
• növekvő elhullási arány.

Amint ezek észlelhetők, azonnal értesíteni kell a hatóságokat – bármilyen késlekedés további fertőzésekhez vezethet.

Vadmadarak és az enyhébb idő: miért nő a kockázat?

A kemény fagyokat követő enyhébb időjárás miatt a vadon élő madarak szétszóródnak és nagy területeket járnak be, ami megnöveli annak esélyét, hogy találkozzanak baromfiállományokkal, etetőkkel vagy vízforrásokkal. Ez közvetlenül fokozza a fertőzés terjedésének kockázatát.

A Nébih ezért hangsúlyozza: a baromfik és a vadmadarak közvetlen vagy közvetett találkozását minden eszközzel minimalizálni kell, beleértve a szigorú járványvédelmi előírások betartását

A madárinfluenzával kapcsolatos folyamatosan frissülő információk elérhetők a Nébih tematikus aloldalán: https://portal.nebih.gov.hu/madarinfluenza

A Nagy kiterjedésű járványra figyelmeztetnek – Bács-Kiskun sem úszta meg bejegyzés először Sajtóközlemények-én jelent meg.

Elképzelted már, milyen lehet minden nap szmogot szívni? Magyarországon a levegőszennyezés nem sci-fi rémálom – ez valódi, láthatatlan ellenség, ami évente több mint 13 000 ember idő előtti haláláért felelős, és átlagosan tíz évvel rövidítheti meg az életet.

Nem autók és nem gyárak: a háztartási fűtés a fő bűnös

Amikor a legtöbben a városi dugókat vagy gyárkéményeket okolják, a valóság ennél sokkal ijesztőbb:
A háztartási fűtés és lakossági égetés adja a finom részecskeszennyezés túlnyomó részét Magyarországon, különösen a vidéki térségekben.

Ez azt jelenti, hogy rossz tüzeléssel, nedves fával vagy hulladék égetésével a lakások kéményeiből szálló por belélegezve közvetlenül károsítja az egészséget – nemcsak légzőszervi, hanem szív- és érrendszeri, valamint daganatos betegségeket okoz.

A láthatatlan gyilkos: mi az a PM10 és PM2,5 – és miért félelmetes?

A légszennyezésben kulcsszerepet játszó részecskéknek két fő típusa van:

• PM10 – nagyobb porszemcsék, amelyek irritálják a légutakat,
• PM2,5 – apró, veszélyes részecskék, amelyek mélyen a tüdőbe és akár a véráramba is bejuthatnak.

Ezek a mikronnál kisebb részecskék hosszú távon akár szívrohamot, agyvérzést vagy daganatos megbetegedést is előidézhetnek, miközben a WHO szerint a légszennyezés világszerte több ember életét rövidíti meg, mint a dohányzás.

Falvakban rosszabb a levegő, mint a városokban – ez sokakat meglep

Sokakat megdöbbent, de az adatok azt mutatják: a levegőminőség vidéken gyakran rosszabb, mint a nagyvárosokban – nem a forgalom, hanem a tömeges lakossági fűtés és hulladékégetés miatt.

Több száz ház kéményéből áradó füst együttesen olyan mértékű szálló port eredményez, ami szinte azonnal rontja a levegőt a településeken és környékükön.

Miért égetik még mindig a szemetet és a nedves fát?

A probléma nem csak technikai: sok család nem engedheti meg magának a jó tüzelőanyagot vagy korszerű fűtést, ezért a legolcsóbb (és legszennyezőbb) megoldásokhoz nyúl.

Ráadásul egyes helyeken a hulladék, műanyag vagy nedves fa égetése ezerszer több mérgező anyagot bocsát ki, mint a száraz, tiszta tűzifa.

Elavult házak, gyenge politika: a szennyezés rendszerszintű probléma

Nemcsak az égők rosszak: az épületállomány jelentős része elavult és szigeteletlen, így rengeteg energiát pazarol, miközben fűtés közben hatalmas mennyiségű szennyező anyagot juttat a levegőbe.

Ez nemcsak környezeti kérdés – társadalmi és egészségügyi válság is, amely több ezer ember korai halálához és krónikus betegségekhez vezet.

Az energiapolitika ingadozása csak olaj a tűzre

Amikor a gáz ára megugrik, sok háztartás visszatér a fához vagy egyéb szilárd tüzelőhöz, ami tovább növeli az PM-szennyezést.

Ez különösen igaz a szegényebb családokra, akik így még inkább rászorulnak a legolcsóbb, de legszennyezőbb fűtési módokra.

Levegőminőség Magyarországon: még mindig EU-átlag felett

Bár a szállópor koncentrációja hosszú távon némileg csökkenő tendenciát mutat, Magyarország többéves adat szerint az EU-átlag feletti PM10 és PM2,5 kitettséggel rendelkezik – ami azt jelenti, hogy az emberek több poros levegőt lélegeznek be, mint sok más európai országban.

Extra hatás: nemcsak betegségek, de születéscsökkenés is

A kutatók szerint a szálló por magas koncentrációja jelentősen csökkentheti a születések számát az érintett térségekben, különösen ott, ahol a szennyezés a legsúlyosabb.

Szuper zöld megoldások? Igen, de kevés a politika

A szakértők szerint a megoldás három pillére:

1. épületkorszerűsítés és jobb lakhatás,
2. tisztább fűtésre való áttérés,
3. oktatás és valós idejű szmogriasztás – ezek mind javíthatnák a helyzetet gyorsabban, mint gondolnánk.

A Évente több mint 13 000 ember hal meg a magyar levegő miatt bejegyzés először Sajtóközlemények-én jelent meg.

Az idei téli szezonális élelmiszerlánc-ellenőrzések során az ellenőrök az ország számos pontján vizsgálták az ünnepi időszakban kiemelten érintett tevékenységeket. Az ellenőrzések fókuszában többek között a vad- és halfeldolgozók, élőhal-árusítók, forralt bort kínáló egységek, sörfőzdék és őstermelők álltak. Az összkép pozitív, ugyanakkor több esetben hatósági beavatkozásra is szükség volt.

Súlyos szabálytalanság egy vadfeldolgozó üzemben

A vadfeldolgozó létesítmények ellenőrzése öt vármegyében zajlott. Négy üzem minden tekintetben megfelelt az előírásoknak, azonban egy Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyei feldolgozó esetében komoly élelmiszerbiztonsági kockázatot jelentő hiányosságokat tártak fel. Ennek következtében az üzem működését azonnali hatállyal felfüggesztették, és több mint három tonna élelmiszert vontak ki a forgalomból.

Halfeldolgozók és élőhal-árusok: jellemzően szabálykövető működés

A megnövekedett ünnepi kereslet miatt a halfeldolgozás is kiemelt figyelmet kapott. Öt halászati termékeket előállító üzemben végeztek teljes körű ellenőrzést, ahol a higiéniai feltételek, a nyomonkövethetőség és a HACCP-rendszer felügyelete is megfelelőnek bizonyult. Két helyszínen kisebb, gyorsan orvosolható dokumentációs hiányosságot találtak.

Az élőhal-árusító egységek vizsgálata során 17 vármegyében összesen 40 forgalmazóhelyet ellenőriztek. A hatóságok különösen az állatvédelmi előírásokra koncentráltak. A vizsgált árusoknál nem tapasztaltak jogsértést, a halak tartási körülményei megfeleltek az előírásoknak.

Forralt borok és ünnepi italok ellenőrzése a vásárokon

A téli időszakban népszerű forralt borokat és egyéb alkoholos italokat 13 vármegyében, 36 létesítményben ellenőrizték. A higiéniai feltételek döntő többségében rendben voltak, mindössze két esetben állapítottak meg hiányosságot. Pozitív tapasztalat, hogy a kiszolgáló személyzet mindenhol rendelkezett az előírt egészségügyi dokumentumokkal. Az alkoholos termékek nyomonkövethetősége megfelelő volt, a laborvizsgálatok egy része még folyamatban van.

Sörvizsgálatok: címkézési hibák és egy komolyabb probléma

A „sör” és „ízesített sör” kategóriába tartozó termékek közül 15 tételt vizsgáltak meg, köztük nagyüzemi és kisüzemi főzeteket is. A legtöbb esetben kisebb jelölési hibákat tártak fel, amelyek javítása folyamatban van. Egy sör esetében azonban nem engedélyezett tartósítószert mutattak ki, ezért a termék forgalomból történő kivonását kezdeményezték.

Őstermelők ellenőrzése piacokon

A hatóságok 58 őstermelőt ellenőriztek főként vidéki nagyvárosokban és a főváros környéki piacokon. Az ellenőrzések során a jogszerű működést, a termékek származását és a nyilvántartások hitelességét vizsgálták. A legtöbb termelő betartotta az előírásokat, ugyanakkor több kisebb szabálytalanság is előfordult, például hiányzó FELIR-azonosító vagy be nem jelentett termékek árusítása. Két esetben hatósági eljárás indult súlyosabb jogsértések miatt.

Az ellenőrzések év végéig folytatódnak

Az élelmiszerlánc-biztonsági ellenőrök december 31-ig folytatják a vizsgálatokat annak érdekében, hogy az ünnepi időszakban a fogyasztók biztonságos, ellenőrzött termékekhez jussanak. – áll a Nébih közleményében

A Amit az ünnepi ételekről nem mondanak el – Bezárt üzem, visszahívott termékek bejegyzés először Sajtóközlemények-én jelent meg.

A hazai állategészségügyi szakemberek ismét riasztó fejleményre hívták fel a figyelmet: Szentendre és Budapest térsége hivatalosan is újabb sertéspestis-veszélyzónává vált. A járványügyi helyzet tovább romlik, a kockázatok pedig már a Duna két partján is érezhetők.

A Nébih megerősítette: „november 24-én megerősítette az ASP vírus jelenlétét egy elhullott vaddisznóban a Szentendrei-szigeten, Tahitótfalu közigazgatási területén.”

A Szentendrei-sziget azonnal a legszigorúbb korlátozások közé került, ami világosan jelzi, hogy a vírus jelenléte nem elszigetelt eset.

A fertőzés közelebb van, mint gondolnánk

A tetemet a sziget nyugati oldalán, közel a Duna-parthoz találták meg – vagyis közvetlenül Budapest és a környező települések vonzáskörzetében. A hatóság szerint:

„Az ASP betegség a vaddisznók közötti természetes terjedése útján kerülhetett az érintett területre.”

A helyzet most különösen aggasztó, mert a Szentendrei-sziget már 2020 óta fertőzött térség volt – a mostani megerősítés után azonban szigorúan korlátozott besorolást kapott, ami a járványügyi kockázat súlyosbodását jelenti.

Kiterjesztett fertőzött zóna – Budapest felé terjeszkedik a járvány

A főállatorvos a megerősítést követően azonnal lépett:

„elrendelte a Pest vármegyei fertőzött terület további bővítését, ami négy vadgazdálkodási egységet és Budapest vadgazdálkodásra nem alkalmas területegységét is érinti.”

Ez azt jelenti, hogy a járványkapu gyakorlatilag megnyílt a főváros irányába. A terjedési logika miatt a következő hetek kulcsfontosságúak, mivel a vaddisznóállomány mozgása előre jelezhetetlen, és akár gyorsan újabb gócokat hozhat létre.

Miért ennyire veszélyes a helyzet?

Fontos kiemelni: az afrikai sertéspestis nem fertőzi meg az embert. A baj azonban nem kisebb ettől – csak más természetű.

A hatóság hangsúlyozza:

„Jelentőségét elsősorban a gazdasági kár adja, amely a megbetegedett állatok leöléséből és a kereskedelmi korlátozásokból fakad.”

Egyetlen behurcolt vírus egy több száz vagy több ezer állatot tartó gazdaság teljes kényszervágásához vezethet. Ez nem csupán a termelők megélhetését, hanem az ország sertéshús-ellátását is érintheti.

A vírus gyorsan terjed, ellenálló, és a fertőzött állatok szinte biztosan elpusztulnak. Éppen ezért:

„kiemelten fontos a betegség házi sertésekre történő terjedésének megakadályozása, amihez az állattartók részéről a járványvédelmi előírások teljes körű betartása elengedhetetlen.”

Mit tegyenek az állattartók? Kulcsfontosságú a gyors reagálás

A fertőzés gyanúja esetén nincs idő kivárni. Ha a gazdák bármilyen szokatlan tünetet látnak, azonnal lépni kell.

A hatóság világos kérést fogalmazott meg:

„amennyiben a sertésállományban hirtelen lázas megbetegedést, elhullást, vérzéses tüneteket észlelnek, 24 órán belül értesítsék az állategészségügyi szolgálatot!”

A késlekedés több tízmilliós veszteséget, teljes állományok megsemmisítését, sőt, országos kiviteli tilalmat is eredményezhet.

Mi fenyeget most pontosan?

• A Szentendrei-sziget teljes területe veszélyzóna lett.
• A fertőzött területet Pest vármegyében is kiterjesztették.
• Budapest peremterületei is a hivatalos járványügyi övezet határán belülre kerültek.
• A vírus természetes úton, vaddisznókkal terjed, megállítani csak szigorú szabályokkal lehet.
• A járvány gazdasági pusztítása rendkívüli: elhullások, kötelező leölés, kereskedelmi korlátozások.

A vírus tehát ugyan az emberi egészséget nem veszélyezteti, a hazai sertéstartók, gazdaságok és az élelmiszerlánc egésze szempontjából mégis kritikus fenyegetést jelent.

Aktuális információk a „Nébih oldalán„

A Halálos vírus ütötte fel a fejét a Szentendrei-szigeten – közeleg Budapest felé bejegyzés először Sajtóközlemények-én jelent meg.