Az ingatlan kiadása sokak számára biztos bevételi forrás, azonban az adózás szabályai 2026-ban is komoly figyelmet igényelnek. Egy rossz döntés vagy elmulasztott bejelentés akár bírsághoz is vezethet. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat, közérthetően.

Lakáskiadás után mindig kell adót fizetni?

Igen. Az ingatlan bérbeadásából származó bevétel adókötelezettséggel jár, és személyi jövedelemadó formájában adózik.
A jó hír: csak 15% SZJA-t kell fizetni, nincs külön járulék vagy szocho.

Fontos különbség:

• nem a teljes bevétel adóköteles,
• hanem a költségekkel csökkentett jövedelem.

Magánszemélyként vagy vállalkozóként érdemes bérbe adni?

A lakáskiadás háromféle formában történhet:

• magánszemélyként (adószám nélkül),
• adószámos magánszemélyként,
• egyéni vállalkozóként.

A legtöbb tulajdonos magánszemélyként adja ki az ingatlanát, ami egyszerűbb és kevesebb adminisztrációval jár.

Kell adószám lakáskiadáshoz?

Nem minden esetben.

Nem kell adószám, ha:

• nem vagy egyéni vállalkozó,
• kizárólag adómentes lakásbérbeadást végzel,
• nem választasz áfakötelezettséget,
• nincs közösségi adószám-kötelezettséged.

Ha azonban számlát szeretnél kiállítani, vagy számlatömböt használsz, akkor adószám kiváltása kötelező.

Számla vagy elég egy egyszerű bizonylat?

Adómentes bérbeadás esetén:

• nem kötelező számlát adni,
• elegendő egy számviteli bizonylat, amelyen az adóazonosító jel is szerepelhet.

Ha mégis számlát adnál (például bérlő kérésére), akkor már be kell jelentkezni adóalanyként.

Hogyan számolható el költség a lakáskiadásnál?

A bevétel csökkenthető, így kevesebb adót kell fizetni. Két módszer közül választhatsz:

1. 10%-os költséghányad

• nem kell számlát gyűjteni,
• a bevétel 90%-a után fizetsz adót.

2. Tételes költségelszámolás

• számlákkal igazolt költségek számolhatók el,
• ide tartozik például:
  • felújítás,
  • karbantartás,
  • javítás,
  • rezsi (bizonyos feltételekkel),
  • amortizáció.

Mely költségek nem számítanak bevételnek?

Nem minősül bevételnek:

• a bérlő által tényleges fogyasztás alapján megfizetett közüzemi díj.

Viszont bevételnek számít:

• a közös költség,
• az átalányban meghatározott rezsi,
• a fix összegű bérleti díj, amely tartalmazza a rezsit.

Csökkenthető a jövedelem más lakás bérleti díjával?

Igen, de csak szigorú feltételekkel:

• legalább 90 napos bérbeadás szükséges,
• a másik lakás bérleti díja nem térül meg máshonnan,
• akár külföldi bérleti díj is elszámolható.

Mikor és hogyan kell adóelőleget fizetni?

A fizetendő SZJA-t:

• negyedévente kell befizetni,
• a negyedévet követő hónap 12. napjáig,
• csak akkor, ha az adó összege eléri a 10 000 forintot.

Mi a helyzet, ha cég fizeti a bérleti díjat?

Ha a bérlő nem magánszemély, hanem cég:

• az adóelőleget a kifizető vonja le,
• nyilatkozat hiányában automatikusan a 10%-os költséghányaddal számol.

ÁFA és lakásbérbeadás: kell vele foglalkozni?

A hosszú távú lakásbérbeadás:

• áfamentes.

Áfát kell fizetni:

• parkolók bérbeadása után,
• rövid távú szálláshely-szolgáltatásnál.

Ha egyszer áfakörössé válsz:

• 5 évig nem léphetsz vissza az adómentességbe.

Lakáskiadás vagy szálláshely-szolgáltatás? Nem ugyanaz!

Fontos különbség:

• a lakásbérbeadás hosszú távú,
• nem kell hozzá engedély.

A szálláshely-szolgáltatás:

• rövid távú,
• adószám és engedély szükséges,
• eltérő adózási szabályok vonatkoznak rá.

Forrás: ingatlan.com

A Így fizetsz kevesebb adót a lakáskiadás után – legális trükkök bejegyzés először Sajtóközlemények-én jelent meg.

A 2025-ös év szélsőséges képet mutatott a hazai ingatlanpiacon: miközben Budán milliárdos villák cseréltek gazdát, addig vidéken szinte jelképes összegekért is lehetett ingatlanhoz jutni. A Duna House éves tranzakciós adatai alapján markáns különbségek rajzolódtak ki nemcsak Budapest és a vidék, hanem az egyes vármegyék között is.

Országos átlagok: egyre magasabb árak, nagy eltérésekkel

Országos szinten az ingatlanok átlagos eladási ára 55 millió forint volt, míg az átlagos négyzetméterár elérte a 736 ezer forintot. A főváros azonban jócskán túlszárnyalta ezt: Budapesten egy ingatlanért átlagosan 82 millió forintot fizettek, az átlagos négyzetméterár pedig 1,2 millió forint fölé emelkedett.

Budapest az élen, Kelet-Magyarország a lista végén

Az eladási árak rangsorát toronymagasan Budapest vezette, ezt követte Pest vármegye 62 millió forintos átlaggal. A mezőny elején szerepelt még Veszprém, Hajdú-Bihar és Győr-Moson-Sopron vármegye is, 47–59 millió forint közötti árakkal.

A legolcsóbb ingatlanpiac továbbra is a keleti és dél-keleti vármegyékben volt: Békésben vagy Borsod-Abaúj-Zemplénben jóval alacsonyabb fajlagos árakon lehetett vásárolni, mint a nyugati vagy fővárosi régiókban.

Panel, tégla vagy családi ház? Ennyit fizettek értük

A különböző ingatlantípusok között jelentős árkülönbségek mutatkoztak:

• Panellakások: országos átlagban 43,7 millió forintért keltek el, 835 ezer Ft/m² áron
• Téglalakások: átlagosan 61 millió forintos eladási árral és 1 millió Ft/m² fajlagos árral
• Családi házak: 53,1 millió forintos átlagáron, viszont jóval alacsonyabb, 501 ezer Ft/m² négyzetméterárral

Rekordok éve: milliárdos villa és 20 ezer forintos négyzetméterár

A legdrágábban értékesített ingatlan egy II. kerületi, Hűvösvölgyi úti villa volt, közel 1000 négyzetméteres alapterülettel. Az eladási ár elérte az 1 milliárd 764 millió forintot. A luxusingatlan több szinten, tíz szobával, hét fürdőszobával, wellnessrészleggel, sportfunkciókkal és garázzsal rendelkezett.

A skála másik végén egy Zala vármegyei Szilvágyon található, 25 m²-es ingatlan állt, amely mindössze 1 millió forintért cserélt gazdát.

Döbbenetes négyzetméterár-különbségek

A legmagasabb négyzetméterárat egy I. kerületi, Naphegy utcai lakás érte el: a 43 m²-es, újszerű ingatlan 3,4 millió Ft/m² áron kelt el.

Ezzel szemben a legalacsonyabb fajlagos ár egy hercegszántói, rossz állapotú, 100 m²-es házhoz kapcsolódott, amely 19 900 Ft/m² áron talált vevőre.

Extrém méretek és történelmi falak

A legnagyobb alapterületű ingatlan szintén a budai luxusvilla volt, míg a legkisebb egy mindössze 6 m²-es, Markazon eladott horgásztanya, amelyet egy boroshordóból alakítottak ki.

A legrégebbi értékesített lakóingatlan Szombathelyen volt: az épület 1799-ben épült, és egy 34 m²-es lakás 26,5 millió forintért cserélt tulajdonost.

Kik vásároltak és miért?

A vevői oldalon az első lakást vásárlók voltak többségben, 25,5%-os aránnyal. Őket követték a befektetési célú vásárlók (22%), majd a nagyobba költözők (19%). A kisebbe költözés, generációs változások és válások kisebb, de mérhető arányban jelentek meg.

Miért adtak el az emberek ingatlant?

Az eladók körében leggyakrabban befektetés lezárása állt a háttérben (24%). Jelentős volt az örökölt ingatlanok értékesítése is (19%), valamint a kisebbe költözés (13%). Ezek mellett élethelyzeti okok – válás, családi átrendeződés – is szerepet játszottak. – áll a DH közleményében.

A Luxus és nyomor egy piacon: extrém ingatlanárak Magyarországon bejegyzés először Sajtóközlemények-én jelent meg.

A magyar lakáspiac 2025 őszén kiegyensúlyozottabb szakaszba lépett: miközben az Otthon Start Program (OSP) hatására látványosan nőtt az érdeklődés, a korábbi túlfűtött kereslet fokozatosan mérséklődik. Az eladók is korrigálják áraikat, így a piac mindkét oldalán megjelent a reálisabb szemlélet.

A Duna House szeptemberi keresletindexe 87 pontot mutatott, ami még mindig élénk aktivitást jelez, ám elmarad az augusztusi, rekordmagas 110 ponttól. A szakértők szerint ez nem visszaesést, hanem a nyári „lakásvásárlási eufória” egészséges lehűlését tükrözi.

Vége a kapkodásnak – újra tárgyalóasztalhoz ülnek a vevők

A nyár elején még sok vásárló félelemből vagy versenyhelyzetben hozott elhamarkodott döntést, gyakran túlárazott ingatlanokra licitálva. Őszre azonban normalizálódott a helyzet: a vevők alaposabban mérlegelnek, és egyre gyakrabban kérnek szakértői értékbecslést vagy hiteltanácsadást döntés előtt.

A Duna House vezérigazgató-helyettese, Máté Ferenc szerint az OSP hosszabb távú fennmaradása biztonságérzetet ad a piaci szereplőknek, így az új belépők már kevésbé érzik, hogy „most vagy soha” alapon kell vásárolniuk. Ez kiegyensúlyozottabb alkuhelyzeteket és stabilabb ármozgásokat hozhat az év végére.

Fejlesztői kedv és új lakásprojektek – bővülő kínálat jöhet

A lakásépítési kedv újra élénkül. Az új szabályozás, amely lehetővé teszi a 3%-os kamatozású hitel igénybevételét már az építés előtti, „papíron létező” lakásokra is, hatalmas lendületet ad a fejlesztőknek.

A következő hónapokban érezhetően nőhet az új építésű lakások kínálata, különösen a középkategóriás, az OSP feltételeinek megfelelő ingatlanok esetében. Ez a vásárlók számára kedvező, hiszen nagyobb választék, reálisabb árak és jobb finanszírozási feltételek jellemzik majd a piacot.

Befektetői eladások: átrendeződés a használt lakások piacán

A befektetési célú ingatlaneladások is erősödtek az utóbbi hónapokban. A Duna House adatai szerint Budapesten az összes tranzakció mintegy 37%-át már ilyen értékesítések teszik ki. Az eladók sok esetben a csökkenő bérleti hozamok és a mérséklődő albérleti díjak miatt döntenek a kiszállás mellett.

Ez a trend nemcsak a kínálatot bővíti, hanem lassíthatja az árnövekedést is, ami a vevőknek kedvezhet a következő negyedévekben.

Stabilizálódó piac és fenntartható növekedés

A jelenlegi folyamatok arra utalnak, hogy a magyar ingatlanpiac egy egészségesebb, fenntarthatóbb egyensúly felé halad. Az eladók árkorrekciója, a bővülő kínálat és a reálisabb vásárlói döntések együttesen segíthetik, hogy a lakáspiac elmozduljon a korábbi túlfűtöttségből.

Az MNB és több piaci elemző is úgy látja, hogy az infláció csökkenése, a javuló hitelfeltételek és az OSP hosszú távú stabilitása 2026-ban is támogathatja az ingatlanpiaci növekedést – de immár mérsékelt, fenntartható tempóban.

A Fordulat a lakáspiacon: most már a vevők diktálnak! bejegyzés először Sajtóközlemények-én jelent meg.

Otthon Start: sosem látott keresleti hullám

2025 augusztusa fordulópontot hozott a magyar ingatlanpiacon. Az Otthon Start Program hatására sosem látott kereslet söpört végig a piacon: a tranzakciószám egyetlen hónap alatt 20%-kal ugrott meg, a kereslet pedig 13 éves csúcsra ért. A Duna House keresletindexe elérte a 110 pontot, ami jól mutatja, milyen mértékben mozdult meg a piac.

Fiatal első vásárlók előretörése

Budapesten különösen látványos a változás: az első lakásukat vásárlók aránya egyetlen év alatt 23%-ról 36%-ra ugrott. A program kifejezetten őket célozza, és úgy tűnik, teljes sikerrel. Vidéken a 30–40 éves korosztály dominált, ahol szintén magas, 32% volt az első lakásukat megszerzők aránya.

Árak: meredek emelkedés, minimális alku

A fővárosban brutális áremelkedés zajlott le: a belvárosi téglaépítésű lakások átlagára 44%-kal nőtt egy év alatt. Budán 13%, Pesten 20% volt a drágulás.
A panellakások sem maradtak ki a száguldásból: Budán átlagosan 1,25 millió Ft/m², Pesten pedig 1,09 millió Ft/m² az árszint.
Az alku lehetősége szinte eltűnt Budapesten: a vevők mindössze 1-2%-ot tudtak lefaragni az árból. Vidéken valamivel több mozgástér maradt, 3–6%-os engedményekkel.

Tranzakciók és hitelezés kettős játéka

Augusztusban 11 369 adásvétel zárult, ami 2020 óta a legerősebb nyári eredmény. A jelzáloghitel-piac azonban átmenetileg megtorpant: a 120 milliárd forintos volumen havi szinten 11,1%-kal csökkent, mivel sokan kivártak a kedvezményes hitelek bevezetésére. Szakértők szerint a következő hónapokban viszont robbanásszerű hitelfelvétel indulhat.

Hol keresnek leginkább lakást?

A kereslet Budapesten koncentrált: a XIII. kerület vezet 25,4%-kal, mögötte Zugló és a XI. kerület következik. Ezek a városrészek évek óta népszerűek, most azonban a fiatal vásárlók rohamával új lendületet kaptak.

Eladói oldal: befektetések a piacon

Nemcsak a vevők, hanem az eladók motivációi is átalakultak. Budapesten az értékesítések 41%-át korábbi befektetések eladása tette ki, vidéken 26%-ot. A nagyobb otthonba költözés egyre ritkább, amit a gyorsan emelkedő árak és a szűkülő kínálat magyaráznak.

A Lakásőrület Budapesten: eltűnt az alku, elszálltak az árak bejegyzés először Sajtóközlemények-én jelent meg.

Új szabály a zártkerti telkeknél – fordulópont az ingatlanpiacon

2025 nyarán látványosan megugrott a kereslet a zártkerti ingatlanok iránt, amit elsősorban a július 1-jén hatályba lépett ingatlannyilvántartási törvény módosítása indított el. Az új jogszabály lehetővé teszi, hogy a zártkerti területek művelési ág alól kivett ingatlanként kerüljenek nyilvántartásba – de csak akkor, ha az adott település önkormányzata erről rendeletet alkot. Ez a változás nem csupán a jogi helyzet rendezését szolgálja, hanem megnyitja az utat a korábban elérhetetlen banki finanszírozás és állami támogatások felé is.

Miért lett ennyire népszerű a zártkerti ingatlan?

A Duna House adatai szerint a zártkerti és üdülőövezeti ingatlanok piaca már 2023 óta élénkül, ám a 2024-es év igazi áttörést hozott: az adásvételek száma 64%-kal haladta meg az előző évi értéket. 2025-ben pedig már az év első hónapjaiban sikerült elérni a 2024-es teljes éves volument. Mindez azt jelzi, hogy a kereslet rendkívül erős, és a friss szabályozás ezt tovább fokozza.

A statisztikák alapján 2025 nyarán kétszer annyian kerestek zártkerti ingatlant, mint egy évvel korábban. Ez azt mutatja, hogy a piac gyorsan reagált a törvénymódosítás által megnyíló lehetőségekre.

Óriási különbségek az árakban – akár tízszeres eltérés

Az eladási árak között hatalmas a szórás. Budapesten egy zártkerti ingatlan átlagosan 82,7 millió forintért cserélt gazdát, míg Borsod-Abaúj-Zemplénben mindössze 14,4 millió forint volt a középérték. A legmagasabb árakat Hajdú-Bihar vármegyében mérték, ahol az átlagár megközelítette a 100 millió forintot. Országos szinten a négyzetméterár átlagosan 467 ezer forint körül alakult.

Egyre tovább tart az értékesítés

Bár az érdeklődés nő, az eladási folyamat egyre hosszabb. 2023-ban átlagosan 109 nap kellett egy tranzakció lebonyolításához, 2024-ben ez 160 napra nőtt, 2025-ben pedig már közel 200 nap volt szükséges. Ez arra utal, hogy a bővülő kínálat mellett a vevők alaposabban mérlegelnek, és tudatosabban választanak. Az eladóknak ezért a reális árképzés és a jól átgondolt értékesítési stratégia kulcsfontosságú.

Mit hozhat a jövő a zártkerti ingatlanok számára?

A törvénymódosítás több szempontból is kedvező a tulajdonosok és a befektetők számára:

• könnyebb hozzáférés a lakáshitelekhez és állami támogatásokhoz,
• gyorsabb és egyszerűbb adásvételi folyamat,
• megszűnő földvédelmi járulékfizetési kötelezettség,
• várható értéknövekedés, különösen ott, ahol az önkormányzatok gyorsan reagálnak a szabályozásra.

Szegő Péter, a Duna House vezető elemzője szerint a változás régóta fennálló problémára ad választ, hiszen a zártkerti ingatlanok eddig nehezen kezelhető szegmenst jelentettek. Most viszont valódi áttörés történt, amelynek hatása hosszú távon is érzékelhető lesz: a kereslet valós, az árak növekedhetnek, ugyanakkor az értékesítési idők várhatóan tovább nyúlnak.

A Soha nem látott roham a zártkerti telkekért – ezért vesz most mindenki! bejegyzés először Sajtóközlemények-én jelent meg.

Az ősz egyik legnagyobb figyelemmel várt gazdasági eseménye az Otthon Start Program indulása, amely szeptembertől kedvezményes, 3 százalékos lakáshitellel segíti az első lakásukat megvásárlókat. A program hírére már most kettős folyamat indult el a hazai lakáspiacon: miközben a támogatott feltételeknek megfelelő ingatlanoknál inkább enyhe árcsökkenés látható, addig a többi lakástípus esetében drágulás kezdődött.

Az ingatlan.com közel 230 ezer hirdetés alapján elemezte, hogyan alakultak az árak az elmúlt két hónapban, és az eredmények igencsak eltérnek attól, amit sok szakértő korábban várt.

Miért csökkentek a „háromszázalékos” lakások árai?

A kedvezményes hitelre alkalmas ingatlanok ára országos átlagban 1 százalékkal mérséklődött. Ennek hátterében főként az áll, hogy a kereslet gyorsan elviszi a jó állapotú, felújított lakásokat, így a kínálatban egyre több kisebb településen található, olcsóbb ingatlan marad. Ez lefelé húzza az átlagárakat.

Ugyanakkor a programra nem jogosult lakások árai több mint 1 százalékkal nőttek, mert a tulajdonosok a megnövekedett érdeklődésre áremeléssel reagálnak.

Budapesten még nagyobb a kettősség

A fővárosban különösen vegyes a kép:

• Több kerületben, például a III., IV., VIII. és IX. kerületben 3–6 százalékos áremelkedés történt,
• Ugyanakkor az I., II., V. és VII. kerületben kisebb-nagyobb árcsökkenést mértek.

Ez azt jelenti, hogy míg egyes városrészekben milliókkal drágult egy átlagos lakás, máshol pár hét alatt is több százezer forinttal olcsóbb lett.

Vidéki nagyvárosok: mérsékelt drágulás

A megyei jogú városokban általában 2–3 százalékos emelkedés látható.

• Szeged: 1,22 millióról 1,25 millió Ft/m²
• Kecskemét: 1,14-ről 1,17 millió Ft/m²
• Miskolc: 915 ezerről 938 ezer Ft/m²
• Debrecen: 930 ezer körüli szintről 942 ezer Ft/m²

A panellakások ára ugrott meg a legjobban – akár 5 százalékkal is drágultak –, így könnyen lehet, hogy az Otthon Start Program egy „panelboomot” indít el.

Mi vár a túlárazott ingatlanokra?

A szakértők szerint sok eladó abban bízik, hogy a kereslet miatt el tudja adni drágábban a lakását. Csakhogy a 3 százalékos hitelre nem jogosult vevők piaci kamatok mellett vásárolhatnak, így sok túlárazott lakás bent ragadhat a piacon. Az eladók egy része emiatt lemaradhat az első lakásvásárlók által generált élénkülésről.

A legnagyobb kihívás: lesz elég lakás?

A szakértők szerint nem az árrobbanás lesz a fő gond, hanem az, hogy a kereslet gyorsan felszívja a megfelelő lakásokat, és a kínálat szűkülhet. Megoldást az hozhat, ha elegendő új építésű, 1,5 millió Ft/m² alatti lakás kerül a piacra. – áll az ingatlan.com közleményében.

A Lakáspiaci meglepetés: nem ott drágulnak a lakások, ahol mindenki várta! bejegyzés először Sajtóközlemények-én jelent meg.

Mit jelent a rendeletmódosítás?

A Magyar Közlönyben megjelent legfrissebb szabályozás jelentősen átalakítja a lakáscélú állami támogatások rendszerét. A változtatások célja, hogy könnyebb legyen saját otthonhoz jutni, és bővüljenek azok a lehetőségek, amelyekkel a családok és fiatal párok élhetnek. A Duna House szakértői szerint az új szabályok különösen a 80–150 millió forintos ingatlanpiaci sávban mozdíthatják meg a keresletet.

A legfontosabb változások egy helyen

• Értékhatár-emelés: mostantól a támogatások igénybevételéhez lakások esetében 100 millió, házaknál 150 millió forint a felső értékhatár.
• Átjárhatóság a konstrukciók között: az Otthon Start hitel később CSOK Plusszá alakítható, ha a hitelfelvevő házasságot köt és gyermeket vállal.
• Kombinálhatóság: egyszerre legfeljebb két támogatott kölcsön vehető fel, például a fix 3%-os Otthon Start mellé CSOK Plusz vagy Falusi CSOK.
• Egyszerűbb banki ügyintézés: a CSOK Plusz és az Otthon Start egy bankon belül, külön ügyintézési költség nélkül intézhető.
• Adóstársi szabályok: adóstársként csak a házastárs vagy a szülők vonhatók be, de a szülők tulajdont nem szerezhetnek.
• Kamattámogatás pontosítása: az állami kamattámogatás mértéke nem lehet magasabb a bank által ténylegesen alkalmazott kamatnál.

Hogyan segíti a családokat az új rendszer?

Az értékhatár megemelésével sok olyan ingatlan is elérhetővé vált a támogatott körben, amely korábban túl drágának számított. Ez különösen fontos a nagyobb városokban és a budapesti piacon, ahol az árak az elmúlt években jelentősen emelkedtek.

A rugalmasság abban is megmutatkozik, hogy az Otthon Start később CSOK Plusszá alakítható. Így azok a fiatal párok is előnyt élvezhetnek, akik még gyermektelenek, de szeretnének mielőbb beköltözni saját otthonukba. Ha később családot alapítanak, ugyanazokat a támogatásokat kapják meg, mint a CSOK Plusz igénylők.

Konkrét példa a gyakorlatból

Vegyünk egy háromgyermekes családot, akik Budapesten szeretnének lakást venni. A szabályozás előtt legfeljebb 80 millió forintos ingatlanra tudtak CSOK Pluszt igénybe venni, így például egy 95 milliós lakás nem fért bele a támogatott körbe.
Az új szabályok szerint azonban 100 millió forintig terjed a jogosultság, vagyis a család most már:

• 15 millió forint vissza nem térítendő támogatást,
• 50 millió forint kedvezményes, fix 3%-os hitelt,
• a fennmaradó összeget pedig piaci hitelből vagy saját forrásból finanszírozhatja.

Ez a módosítás közvetlenül növeli a vásárlóerőt, miközben élénkíti a középkategóriás lakások piacát is. – áll a Duna House közleményében.

A Óriási változás a lakástámogatásokban – most sokkal több ingatlanra lehet támogatást kapni! bejegyzés először Sajtóközlemények-én jelent meg.

2025 szeptemberétől elérhető az Otthon Start lakáshitel, amely fix 3%-os kamattal kínál lehetőséget azoknak, akik első saját otthonukat szeretnék megvásárolni vagy felépíteni. A program különlegessége, hogy egyedülállók számára is teljes értékű opció, hiszen nem köti házassághoz, gyermekvállaláshoz vagy felső korhatárhoz a jogosultságot.

Miért előnyös egyedülállóknak?

• Nincs házassági vagy családi feltétel: A támogatás nem korlátozódik párokra vagy családosokra, így azok is igénybe vehetik, akik önállóan vágnának bele a lakásvásárlásba.
• Rugalmas TB-elvárás: Két év társadalombiztosítási jogviszony szükséges, amely teljesíthető külföldi munkaviszonnyal vagy nappali tagozatos tanulmány mellett is, kisebb megszakításokkal.
• Alacsony önerő: Már 10%-os önrész is elegendő lehet, ami a piacon az egyik legkedvezőbb belépési lehetőség.
• Nincs felső korhatár: Az igénylés 18 éves kortól lehetséges, és csak a hitel lejárati idejét kell figyelembe venni (jellemzően 70–75 év).

Anyagi előnyök és megtakarítás

• Fix, alacsony kamat: A 3%-os kamatozás garantált a teljes futamidő alatt, így a törlesztőrészlet nem változik.
• Jelentős havi megtakarítás: Egy 20–30 milliós hitelnél havi több tízezer forinttal kevesebb törlesztő várható, míg egy nagyobb, 40–50 milliós kölcsönnél akár havi 70–80 ezer forint is megspórolható.
• Kombinálhatóság: Bár a konstrukció önmagában is kedvező, később összevonható más állami támogatásokkal, például CSOK-kal vagy Babaváró hitellel, ha idővel családalapítás történik.

Kiknek a legelőnyösebb?

• Egyedülállóknak: Nem szükséges házasság vagy gyermekvállalás.
• Fiataloknak és pályakezdőknek: Az alacsony önerő és fix kamat stabil kezdést biztosít.
• Külföldön dolgozóknak vagy diákoknak: A TB-feltétel rugalmasan teljesíthető.
• Azoknak, akik gyorsan szeretnének saját otthont: Már minimális megtakarítással elérhető.

Hogyan igényelhető egyedülállóként?

1. Jogosultság ellenőrzése: TB-viszony, büntetlen előélet, köztartozás-mentesség.
2. Önerő biztosítása: Legalább 10% megtakarítás, településtől függően magasabb is lehet.
3. Bankok ajánlatainak összehasonlítása: Érdemes több pénzintézet feltételeit megnézni.
4. Pénzügyi terv készítése: A fix törlesztőrészletre alapozva cash-flow tervezés.
5. További támogatások figyelése: Később kombinálható más állami programokkal.

Összegzés – jó választás egyedülállóként?

Igen. Az Otthon Start program egyedülállóknak is biztosítja a kedvezményes lakáshitel lehetőségét, alacsony önerővel, fix törlesztővel és rugalmas feltételekkel. Nem szükséges hozzá házasság, gyermekvállalás vagy szigorú életkori megkötés. Ha valaki egyedül, gyorsan és biztonságosan szeretne saját lakáshoz jutni, ez a program valóban járható út. – áll a Banknavigátor közleményében.

A Fix 3%-os lakáshitel egyedülállóknak – valóság vagy átverés? bejegyzés először Sajtóközlemények-én jelent meg.

Bár a nyári hónapokra hagyományosan lassabb forgalom jellemző az ingatlanpiacon, idén júliusban meglepően erős volt a vásárlói érdeklődés. A frissen bejelentett Otthon Start Program már a hivatalos indulása előtt érezhetően aktivizálta a piacot. Különösen a panellakások esetében tapasztalható kiugró kereslet, ami miatt sok szakértő szerint ősszel valóságos panelboom indulhat.

Rekordszintű érdeklődés

A Duna House adatai szerint a program bejelentése után 39%-kal több új vevő regisztrált júliusban, mint júniusban. Az ingatlanbemutatások száma is folyamatosan nőtt.
Szegő Péter, a Duna House vezető elemzője elmondta:

„Az érdeklődők többsége kifejezetten a program feltételeinek megfelelő lakásokat keresi, ezen belül pedig a panelek iránt a legnagyobb a kereslet.”

Bár a tényleges tranzakciók száma júliusban – 9492 adásvétellel – 18%-kal elmaradt a tavalyitól, a szakértők szerint ez természetes szezonális visszaesés. Az élénkülő érdeklődés alapján ősszel már komoly forgalomnövekedés jöhet.

Panellakások: egyre gyorsabban kelnek el

A panellakások hagyományosan gyorsan reagálnak a piaci változásokra. Budapesten átlagosan 60 nap, vidéken 70 nap alatt keltek el idén nyáron – ez egy hónappal rövidebb idő, mint tavaly. Az Otthon Start Program miatt a vevőkör további bővülése várható, ami még tovább rövidítheti az értékesítési időt.

Az árak már most is történelmi csúcson vannak:

• Budapesten Pesten átlagosan 1,1 millió Ft/m² fölé emelkedtek,
• Budán már elérték az 1,26 millió Ft/m²-t,
• vidéken pedig 700–750 ezer Ft/m² között mozognak.

Ez országos szinten közel 30%-os éves drágulást jelent. A kérdés már csak az, mennyivel tolja feljebb a program a következő hónapokban az árakat.

Fiatalok és felújítandó lakások az élen

A vásárlói összetétel is átalakulóban van. Budapesten júliusban a vevők 13%-a felújítandó ingatlant vett, vidéken pedig látványosan nőtt az első lakásvásárlók aránya: egy év alatt 19%-ról 27%-ra emelkedett.
Ez azt jelzi, hogy az Otthon Start Program valóban a fiatal, első otthonukat kereső vásárlókat mozgatta meg – különösen a vidéki városokban.

Szegő Péter szerint:

„A mostani keresleti hullám és a program kedvező feltételei együtt könnyen az elmúlt évek legerősebb őszi időszakát hozhatják a panelpiacon.”

A Hatalmas fordulat a lakáspiacon – a panelek tarolhatnak ősszel bejegyzés először Sajtóközlemények-én jelent meg.

Tíz évvel ezelőtt még egy lakás és egy autó közötti árkülönbség nem volt egetverő, ma viszont álom maradhat a saját otthon. Mára annyira elszálltak a lakásárak, hogy egy átlagos budapesti 60 nm-es lakás árából 5-6 vadonatúj középkategóriás autót is lehetne venni. A helyzet drámai: a lakhatás lett az új luxus.

2015-ben még csak 3-4 autót „kellett volna feláldozni” egy lakásra, ma viszont már legalább 6-ra van szükség. A budapesti használt lakások átlagos nm-ára 1,2-1,3 millió forint közé emelkedett, így egy közepes méretű ingatlan már 70-80 millió forintba kerül. Eközben egy új autó 10-13 millió között mozog.

A Duna House vezető elemzője, Szegő Péter szerint mára egy lakás értéke több mint tizenháromszorosa lehet egy autóénak, miközben ez az arány 10 éve még „csak” tízszeres volt. A változás nem véletlen: az ingatlanárak rakétaként lőttek ki, míg az autóék lassabban, vagy egyes esetekben egyáltalán nem nőttek.

Ennek oka többek között:

• az állami támogatások (CSOK, babaváró),
• a kedvező hitelezési környezet 2015-2021 között,
• a befektetői vásárlások felfutása,
• az építőipari kapacitáshiány.

Ezzel szemben az autópiacot inkább visszavetette a chiphiány, a háborús gazdasági hatások és az elektromos autók irányába történő kötelező átállás.

A fiatal családok számára ez azt jelenti: vagy lakást vesznek, vagy autót, de a kettő egyre ritkábban fér bele. Az ingatlan mára nemcsak a biztonság, hanem a gazdagság mércéje is lett.

A Lakás vagy autó? Magyar családok ezrei döntenek naponta bejegyzés először Sajtóközlemények-én jelent meg.