Európa tájai látványosan változnak, és ezzel párhuzamosan egy kevésbé feltűnő, de annál súlyosabb folyamat zajlik: a jól ismert mezei madarak száma sok helyen visszaesik. A jelenség nemcsak természetvédelmi kérdés, hanem komoly ökológiai figyelmeztetés is, amely hosszú távon az egész élővilág egyensúlyát befolyásolhatja.

Egy friss tudományos munka – amely az Európai Madárszámlálási Tanács (EBCC) adatain alapul, és a Conservation Biology folyóirat hasábjain jelent meg – új eszközt adott a kutatók kezébe: rendszeresen frissülő, nagy felbontású térképeket, amelyek pontosan megmutatják, hol és milyen ütemben változik a madarak elterjedése Európában.

Új térképek, új felismerések

A kutatás során a Pan-European Common Bird Monitoring Scheme (PECBMS) adatait használták fel, amelyek 2018 és 2022 közötti időszakot ölelnek fel. Ezeket összevetették egy korábbi, 2013–2017-es periódussal, így kirajzolódott, merre tartanak a különböző fajok.

„A fajok elterjedésének ismerete elengedhetetlen a természetvédelmi és helyreállítási politikák megalapozásához. Ezek rendszeres frissítése és nemzetközi szintű harmonizációja azonban komoly kihívást jelent. Mi, az EBCC-nél megtettük az első lépéseket ehhez az EBBA Live projekten keresztül. Itt a Pan-European Common Bird Monitoring Scheme (PECBMS – Páneurópai Gyakori Madármonitoring Program) öt évet lefedő adatait használtuk fel a mezei madárfajok elterjedésének frissítésére, és felmértük, hogyan változtak az előző ötéves időszakhoz képest, mind kontinentális, mind regionális szinten” – mondta Sergi Herrando, az EBCC elnöke.

A kutatók 10×10 kilométeres felbontású térképeket készítettek, amelyek nemcsak a jelenlegi helyzetet mutatják, hanem a változás irányát is: hol nőtt, hol stagnált, és hol csökkent egy-egy faj jelenléte.

A számok nem sok jót ígérnek

A vizsgálat 50 faj közül 43 esetében tudott megbízható trendeket kimutatni – és az eredmények inkább aggasztóak, mint megnyugtatók.

„43 faj esetében tudtunk megbízható becsléseket kapni a változásokról, és az elterjedési változások pozitív korrelációt mutattak a független állománytrendekkel. Sajnos eredményeink azt mutatják, hogy a becsült előfordulások 33 fajnál csökkentek, mindössze 9 fajnál nőttek, és 1 fajnál maradtak változatlanok. A legtöbb faj esetében az elterjedés változásának iránya összhangban volt a faj teljes állományának ugyanezen időszak alatt bekövetkezett változásával, négy faj kivételével” – tette hozzá Alena Klvaňová.

Összességében a vizsgált fajok élőhelye átlagosan közel 0,8 százalékkal zsugorodott néhány év alatt. Bár ez elsőre kevésnek tűnhet, ilyen rövid idő alatt ez jelentős visszaesésnek számít.

Vannak nyertesek és nagy vesztesek

A kutatás szerint egyes fajok különösen rosszul teljesítenek. A déli hantmadár és a vörösfejű gébics például látványos területvesztést szenvedett el. Ezzel szemben néhány faj – például a fehérkarmú vércse – kisebb mértékű növekedést mutatott.

A kép azonban nem egységes: ugyanaz a faj egyes régiókban erősödhet, máshol viszont gyorsan visszaszorulhat. Ez arra utal, hogy a helyi környezeti tényezők – például a mezőgazdaság átalakulása vagy az élőhelyek eltűnése – kulcsszerepet játszanak.

Négy faj, négy külön történet

A kutatók külön kiemeltek néhány jól ismert fajt, amelyek eltérő mintázatokat mutatnak Európa-szerte. A vadgerle szinte mindenhol visszaszorul, míg a cigánycsuk esetében vegyes kép rajzolódik ki: egyes régiókban növekedés, máshol csökkenés látható.

A mezei veréb esetében kisebb fellendülés figyelhető meg Közép- és Észak-Európában, de az összkép itt is inkább negatív. A kenderike pedig különösen változatos mintázatot mutat, régiónként eltérő trendekkel.

Miért kulcsfontosságú ez az adatgyűjtés?

A szakértők szerint az új térképek nem csupán statisztikák, hanem egyfajta korai riasztórendszerként is működhetnek.

„Összességében eredményeink az európai mezei madarak elterjedésének közelmúltbeli zsugorodását jelzik, és demonstrálják a jelenlegi madármonitoring programok erős képességét arra, hogy kontinens-szintű, rendszeresen frissíthető fajtérképeket biztosítsanak. A változások néhány évenkénti nyomon követése riasztórendszerként működhetne, amely térben kifejezett megközelítése révén – ami Európában újdonságnak számít – segíthet a szakpolitikai jelentéstétel javításában és lehetővé tenné a korai beavatkozásokat. Reméljük, hogy eredményeink javítják a természetvédelmi és helyreállítási intézkedések célzottságát, és útmutatást adnak a helyreállítási tervek kidolgozásához” – zárta Herrando.

Magyar adatok is hozzájárulnak a képhez

Magyarország sem marad ki a nemzetközi adatgyűjtésből. A hazai információk a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) több évtizedes monitoring programjából származnak. Az önkéntesek évente több száz mintaterületen gyűjtenek adatokat, ami kulcsfontosságú a hosszú távú trendek megértéséhez.

Forrás: mme.hu Fotó forrása: Mezei verebek (Fotó: Nagy Károly)

A Csendes katasztrófa zajlik Európában – és alig vesszük észre bejegyzés először Sajtóközlemények-én jelent meg.

Komoly jogi lépésekre készül a Greenpeace Magyarország, miután több sajtóorgánum szerintük félreértelmezte és kiforgatta a szervezet legfrissebb környezeti méréseit. Az ügy középpontjában a márciusban végzett vizsgálatok állnak, amelyek Göd, Komárom és Sóskút térségében készültek, és amelyek eredményeit április közepén hozták nyilvánosságra.

A környezetvédő szervezet szerint egyes publikációk nemcsak pontatlan következtetéseket vontak le, hanem olyan állításokat is megfogalmaztak, amelyek már a jó hírnevüket is sérthetik.

Félreértelmezett adatok? A Greenpeace szerint abszurd következtetések születtek

A vita egyik kulcspontja az, ahogyan bizonyos cikkek a különböző időpontokban készült mérési eredményeket értelmezték. A szervezet állítása szerint egyes szerkesztőségek azt sugallták, hogy a legújabb adatok érvénytelenítik a korábbi méréseket.

A Greenpeace ezt határozottan visszautasítja, és úgy fogalmaz, hogy ezek az értelmezések szakmailag megalapozatlanok. Szerintük a különböző időpontokban végzett vizsgálatok nem kioltják egymást, hanem együtt adnak képet a környezeti állapotokról – különösen akkor, ha korábban határérték feletti szennyezéseket mutattak ki.

„A környezetvédelem nem lehet propagandaeszköz”

A szervezet közleményében élesen bírálja azokat a médiamegjelenéseket, amelyek szerintük politikai irányba próbálják terelni a kérdést.

„A Greenpeace visszautasítja, hogy egyes szerkesztőségek a környezet- és természetvédelem ügyét a napi politika propaganda eszközévé próbálják silányítani.”

A szervezet szerint különösen veszélyes az a hozzáállás, amely relativizálni próbálja a korábban dokumentált szennyezéseket, hiszen ezek mögött sok esetben hivatalos jegyzőkönyvek és mérések állnak.

Közbizalom a tét: miért ennyire éles a konfliktus?

A Greenpeace hangsúlyozza, hogy a kérdés túlmutat egy egyszerű szakmai vitán. Szerintük a mérési eredmények félreértelmezése hosszabb távon alááshatja a lakosság bizalmát minden jövőbeli környezetvédelmi vizsgálat iránt.

„Mostani mérési eredmények kiforgatása alkalmas lehet a közbizalom megrendítésére az esetleges későbbi vizsgálatok vagy nyilvánosságra kerülő információk hitelességében, ezt a megtévesztő fellépést a Greenpeace határozottan visszautasítja.”

A szervezet szerint éppen ezért szükséges a határozott fellépés, beleértve a jogi lépéseket is.

Független mérések és hatósági szerep – mi hiányzik a rendszerből?

A közlemény egy másik fontos eleme, hogy a Greenpeace kiemeli: a hiteles tájékoztatáshoz elengedhetetlen a független hatósági ellenőrzések erősítése. Úgy vélik, hogy a félreértések és viták egy része abból fakad, hogy nem áll rendelkezésre elegendő, mindenki által elfogadott hivatalos adat.

A szervezet szerint a független intézmények feladata lenne, hogy saját méréseikkel megerősítsék vagy cáfolják a szennyezésekről szóló információkat, ezzel is csökkentve a bizonytalanságot.

„A Greenpeace azt is határozottan visszautasítja…”

A szervezet külön kitért arra is, hogy nem fogadja el a mérések manipulációját vagy félreértelmezését:

„A Greenpeace azt is határozottan visszautasítja, hogy szakmai méréseit bárki manipulatív módon, a környezet- és egészségvédelmi célokkal szemben használja fel.”

Ez a mondat jól mutatja, hogy a konfliktus nem csupán kommunikációs vita, hanem komoly szakmai és hitelességi kérdés is.

Mi forog kockán? Környezet, egészség, jövő

A Greenpeace arra is emlékeztet, hogy munkájuk nem új keletű: évek óta végeznek vizsgálatokat talajvízben, folyókban és termőföldeken, sokszor olyan területeken, ahol szerintük a hatósági jelenlét nem volt elég erős.

Állításuk szerint több esetben is az általuk nyilvánosságra hozott adatok indítottak el változásokat, amelyek végül a szennyezések csökkentéséhez vezettek.

Jogi lépések jönnek – ez lehet a következő fejezet

A szervezet most egyértelművé tette: nem hagyja szó nélkül a történteket. A jogi eljárások célja nemcsak a jó hírnév védelme, hanem – saját megfogalmazásuk szerint – a hiteles tájékoztatás és egy biztonságosabb környezet biztosítása.

A konfliktus ezzel új szintre léphet, és könnyen lehet, hogy a vita a bíróságon folytatódik.

A hír és a kép forrása: Greenpeace

A Amit nem mondanak ki: a korábbi környezeti kockázatok továbbra is valósak bejegyzés először Sajtóközlemények-én jelent meg.

A Balaton vízminőségéről sokszor esik szó, de kevesen tudják, hogy a tó védelmében nemcsak az algák és a tápanyagok kiszűrése a kulcs, hanem egy sokkal modernebb kihívás is: a gyógyszermaradványok eltávolítása. Egy friss hazai kutatás most először mutatta meg részletesen, milyen szerepet játszik ebben a Kis-Balaton Vízvédelmi Rendszer (KBVR).

Meglepő felfedezés: gyógyszermaradványok a vízben

A HUN-REN Balatoni Limnológiai Kutatóintézet, a Pannon Egyetem Soós Ernő Kutató-Fejlesztő Központja, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem és a Nemzeti Közszolgálati Egyetem kutatói egy teljes évet felölelő vizsgálatot végeztek a Kis-Balaton térségében.

A Journal of Water Process Engineering folyóiratban megjelent tanulmány szerint a kutatók 41 különböző gyógyszerhatóanyagot azonosítottak a be– és kifolyó vizek mintáiban, amelyeket 10 hatóanyagcsoportba soroltak. A leggyakrabban előforduló vegyületek között szív- és érrendszeri gyógyszerek, hormonok, szorongásoldók, opioidok, helyi érzéstelenítők és egyes antidepresszánsok hatóanyagai szerepeltek.

Miért pont itt jelennek meg ezek az anyagok?

A Kis-Balaton vízgyűjtő területe különleges adottságokkal rendelkezik. A térségben több jelentős gyógyturisztikai központ található, például Hévíz, Zalakaros és Kehidakustány, miközben a Zala folyó nagy mennyiségű tisztított szennyvizet is a rendszerbe szállít.

Nemzetközi összehasonlításban a terület gyógyszerterhelése közepesnek számít, vagyis nem kirívó, hanem jól illeszkedik azokhoz az értékekhez, amelyeket más, sűrűn lakott vagy gyógyturisztikailag hasznosított régiókban is mérnek.

Nem egyforma minden évszakban – a szennyezés „mozog”

A vizsgálatok egyik fontos tanulsága, hogy a gyógyszerhatóanyagok mennyisége jelentős tér- és időbeli ingadozást mutat. A kutatók szerint a legfontosabb bejutási útvonal a Zala folyó és a Kiskomáromi-csatorna, ugyanakkor az egyes évszakok között nagy különbségek figyelhetők meg mind az anyagok számában, mind azok koncentrációjában.

Ez azt jelenti, hogy a vízterhelés nem állandó, hanem a hidrológiai viszonyokkal és az emberi tevékenységgel együtt változik.

Jó hír: a Kis-Balaton valóban szűr

A kutatás egyik legbiztatóbb eredménye, hogy a Kis-Balatonba érkező gyógyszerhatóanyagok több mint fele a tározóból kifolyó, Balatonba jutó vízben már nem mutatható ki. Ez azt jelzi, hogy a KBVR az év nagy részében hatékonyan csökkenti a mikroszennyezők mennyiségét.

Ugyanakkor a kép nem teljesen fekete-fehér: bizonyos hormonok, epilepszia elleni szerek és nem-szteroid gyulladáscsökkentők időszakosan akár dúsulást is mutathatnak a kifolyó szakaszon.

Miért tűnhet úgy, mintha a rendszer „szennyezne”?

Az elemzések szerint az elfolyó vízben időnként mért magasabb koncentrációk nem új szennyezésből származnak, hanem a Kis-Balatonban zajló természetes belső folyamatok következményei. Jellemzően az üledékből való felszabadulás okozza a jelenséget.

Ezért fordulhat elő, hogy a tározó rendszer átmenetileg „szennyező” forrásként jelenik meg a mérésekben, miközben hosszabb időtávon összességében mégis védelmi szerepet tölt be.

Mi a tanulság a Balaton jövője szempontjából?

A kutatás egyértelmű üzenete, hogy a Kis-Balaton Vízvédelmi Rendszer nemcsak tápanyag-csapdaként, hanem modern értelemben vett mikroszennyező-szűrőként is működik. Megfelelő üzemeltetéssel és vízkezeléssel az időszakos dúsulások hatása csökkenthető, így a rendszer hosszú távon is kulcsszereplője maradhat a Balaton vízminőségének megőrzésében.

Forrás: HUN-REN

A Így óvja a Balatont egy kevéssé ismert vízvédelmi rendszer bejegyzés először Sajtóközlemények-én jelent meg.

Új kutatások szerint a Föld átlaghőmérséklete már 1,4 °C-kal magasabb, mint az iparosodás előtti időkben volt. Ez azt jelenti, hogy elkerülhetetlenül át fogjuk lépni az 1,5 °C-os klímacélt, amire a párizsi egyezményben vállaltunk vállalásokat. A “melegedési tények” még a legpesszimistább forgatókönyveknél is gyorsabban valósulnak meg.

Több tudományos forrás szerint a globális felmelegedés üteme minden korábbinál gyorsabb, és 442 hónapon át tartó rekordmeleg időszakot regisztráltak, ami lassan normává válik.

Nem elég a CO₂ — itt a nagy rejtett klíma-ellenség: az aeroszolok

A klímaváltozásról sokan csak az üvegházhatású gázokat hallják, pedig egy hatékony “rejtett hűtőpajzs”, az atmoszférikus aeroszolok (kis részecskék) nagymértékben tompította a melegedést. Ezek a mikrorészecskék visszaverték a napsugárzás egy részét, és elősegítették a felhők kialakulását, ami szó szerint hűtötte a Földet.

De most ez a pajzs eltűnőben van. A levegőminőség javítására hozott szabályok — például a kénkibocsátás és hajózási korlátozások — sikeresek voltak egészségünk védelmében, viszont visszafogták az aeroszolokat, ami azt jelenti, hogy a Föld már nem kap olyan “derűs fényt” az atmoszférától, mint korábban. Ez önmagában akár +0,5 °C extra felmelegedést hozhat.

A klímamodellek lemaradtak — a valóság sokkal durvább

Az ELTE klímakutatói rámutatnak, hogy a valós globális felmelegedés túlszárnyalja a klímamodellek becsléseit. Az emberi tevékenységből eredő gyorsabb hőfelhalmozódás váratlanul magas energiaszinteket eredményez az óceánokban és a légkörben. A műholdas adatok szerint a tényleges melegedés gyorsabb, mint amit bármelyik korábbi klímamodell előrejelzett.

Ez azt jelzi, hogy a klímárendszer érzékenyebb és instabilabb, mint azt korábban gondolták, és egyes visszacsatolási mechanizmusok — például a felhők viselkedése — eddig alulmodelláltak voltak.

2 °C előtt több millió ember élete forog kockán

Ha a jelenlegi kibocsátási trend folytatódik, akkor 2050 előtt 2 °C-kal melegebb Föld lehet az eredmény — jóval gyorsabban, mint azt valaha is feltételezték. A klímaváltozás hatásai már most érzékelhetők a globális élelmiszerárakban, a vízbiztonságban, és a biztosítási piacon is:

• biztosítótársaságok kivonulnak a legkockázatosabb területekről,
• extrém időjárási események emelik a biztosítási díjakat,
• egyes elemzések szerint a százezreket elérő gazdasági károk évente az adott ország GDP-jének jelentős részét tehetik ki.

A biztosítási szektorban ez már nem elméleti kérdés — pénzügyi kockázatokban mérik a klímaváltozás súlyát.

Billenőpontok: amikor a folyamat visszafordíthatatlanná válhat

A klímakutatók legnagyobb félelme, hogy az 1,5 °C után különféle billenőpontok, tipping pointok aktiválódhatnak. Ezek a kulcsfontosságú rendszerkomponensek hirtelen, gyors és akár visszafordíthatatlan változást idézhetnek elő:

• az arktiszi jégtakaró nagyarányú olvadása,
• a permafroszt olvadása és metánfelszabadulása,
• az amazóniai esőerdők összeomlása.

Ezek a folyamatok egymást erősítve a felmelegedést sokkal gyorsabbá tehetik.

Mit tesz a világ — és mit kellene tennie?

A jelenlegi klímavédelmi erőfeszítések még messze nem elegendőek. A kutatók szerint:

• drámaian csökkenteni kell a globális kibocsátást,
• célzott alkalmazkodási intézkedésekre van szükség,
• a leginkább veszélyeztetett térségekben és társadalmi csoportoknál gyors reagálás kell,
• nem szabad “visszaadni” az aeroszolokat csak azért, hogy a közvetlen hűtőhatás visszatérjen (ez az egészségre nézve káros).

Egyes szakértők akár egy nemzetközi klímabiztonsági testület létrehozását is javasolják — egy olyan intézményét, amely a globális kibocsátások és azok pénzügyi, egészségügyi és infrastrukturális hatásait folyamatosan figyeli és koordinálja.

További információ: masfelfok.hu

A A klímakatasztrófa nem jövő – itt és most zajlik bejegyzés először Sajtóközlemények-én jelent meg.

Karácsony előtt minden évben fellángol a vita: vajon környezetbarátabb-e a műfenyő, mint az igazi? A válasz sokakat meglephet. A legfrissebb hazai ökológiai kutatások szerint nem a műfenyő a zöldebb megoldás, sőt: hosszú távon komolyabb terhelést jelent a bolygónak, mint a hagyományos karácsonyfa.

A nagy tévhit: a karácsonyfa nem erdőirtás

Sokan még mindig úgy gondolják, hogy a karácsonyfák kivágása erdőpusztítással jár. A valóság azonban egészen más.

„Fontos tisztázni, hogy a karácsonyra szánt fenyőfákat erre a célra kialakított ültetvényeken nevelik, tehát nem az őshonos erdőktől veszik el a területet, mint azt néhányan gondolják” – emelte ki Aszalós Réka, a HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont tudományos munkatársa.

Ezek az ültetvények nemcsak gazdasági célt szolgálnak: évekig élő növényállományként működnek, miközben szén-dioxidot kötnek meg, javítják a mikroklímát, és élőhelyet biztosítanak különféle állatfajok számára.

Műfenyő: kényelmes, de környezetromboló választás

A műfenyő elsőre praktikusnak tűnik: nem hullik, nem kell kidobni minden évben. Csakhogy az ökológiai lábnyoma jóval nagyobb, mint azt sokan gondolnák.

„A műanyagfenyő a legkevésbé ajánlott megoldás karácsonyra. Bármennyire praktikusnak tűnik, kifejezetten káros a környezetre” – hangsúlyozta a kutató.

A legtöbb műfenyő PVC-ből készül, amely nem lebomló műanyag. Gyártása energiaigényes, szállítása pedig jellemzően több ezer kilométerről történik. Kutatások szerint ráadásul mikroműanyagokat juttathat a környezetbe és az emberi szervezetbe is, miközben élettartama végén kezelhetetlen hulladékká válik.

Számokban a különbség: mi terheli jobban a Földet?

Egy valódi, Magyarországon termesztett, kisebb méretű fenyő évekig nő a földben, miközben aktívan javítja a környezet állapotát. Ezzel szemben egy műfenyő:

• fosszilis alapanyagból készül
• hosszú szállítási útvonalon érkezik
• nem újrahasznosítható hatékonyan
• évtizedekig terheli a hulladéklerakókat

Ezért ökológiai mérlegben egy átlagos műfenyő csak akkor „érné meg”, ha több mint 15–20 évig használnák, amit a gyakorlat ritkán igazol.

Alternatív karácsonyfa: a legzöldebb megoldás?

Klímavédelmi szempontból a szakértők szerint a legjobb választás a kreatív alternatíva.

„Klíma- és természetvédelmi szempontból a legjobb választás az alternatív karácsonyfa” – mondta Aszalós Réka.

Gallyakból, deszkákból, újrahasznosított anyagokból készült fák nemcsak környezetbarátok, hanem egyediek is. Ugyanakkor a hagyományok ereje sokaknál erősebb – és ez érthető.

Ha már igazi fenyő, akkor így válaszd!

„A legfontosabb szempont, mondhatni „ökölszabály”, hogy ha valaki élő fenyőfát vásárol, ne túl nagyméretű és mindenképpen Magyarországon termesztett fenyőt válasszon„ – emelte ki a kutató.

A kisebb fák termesztése és szállítása kevesebb erőforrást igényel, a hazai termelés pedig jelentősen csökkenti a környezeti terhelést.

Ne dobd ki! Így hasznosítsd ünnepek után

A környezettudatos döntés nem ér véget szenteste.

„Fontos szempont a fenyőfák ünnep utáni hasznosítása is, semmiképpen ne a kommunális hulladékba kerüljön a fa” – hangsúlyozta Aszalós Réka.

A legjobb megoldások:

• feldarabolva komposztálás
• mulcsként, talajtakaróként való felhasználás
• önkormányzati gyűjtőpontokon történő leadás

Földlabdás fenyő: zöld álom vagy lutri?

„Elvben sok minden szól a földlabdás fenyőfa vásárlása mellett, de a gyakorlat sajnos azt mutatja, hogy ezeknek a növényeknek egy része elpusztul„ – figyelmeztet a kutató.

A klímaváltozás miatt több fenyőfaj – például a lucfenyő vagy a normann fenyő – egyre nehezebben viseli a hazai körülményeket, még kiültetés után is.

A termelők szerepe: nem csak üzlet, hanem felelősség

A karácsonyfa-termesztés sok család megélhetése. A fák éveken át gondozás alatt állnak, közben pedig valós ökoszisztéma-szolgáltatásokat nyújtanak: levegőtisztítás, szénmegkötés, talajvédelem.

Ez is része annak az ökológiai mérlegnek, amelyet gyakran figyelmen kívül hagynak a műfenyő–élő fenyő vitában.

Forrás: HUN-REN

A Karácsonyi átverés? A műfenyő sötét oldala bejegyzés először Sajtóközlemények-én jelent meg.

A HUN-REN Földfizikai és Űrtudományi Kutatóintézet (HUN-REN FI) egyik vezető kutatója, Németh Károly személyesen elemzi majd a Hayli Gubbi tűzhányó novemberi kitörésének körülményeit és következményeit. A terepi munkát megelőzően részletes szakmai összefoglalót is publikált, amelyben bemutatja az esemény lehetséges földtani és társadalmi hatásait.

Váratlan, „blue-sky” típusú kitörés rázta meg Etiópiát

A Danakil-mélyföldön található Hayli Gubbi vulkán november 23-án produkált robbanásos kitörést, mely teljesen előzmények nélkülinek bizonyult. Németh Károly a HUN-REN FI honlapján megjelent elemzésében rámutatott, hogy az esemény:

„blue-sky event” volt, amely helyi, regionális és globális hatást fejtett ki.”

A vulkán a modern feljegyzések szerint eddig nem mutatott aktivitást. A kutatók becslése alapján akár 10–15 ezer éve is szunnyadhatott, és mindeddig nem akadt olyan terepi bizonyíték, amely ennek az időszaknak a kitöréseire utalt volna.

Bizonytalan, hogy csak a kezdet volt-e

Németh Károly arra is felhívta a figyelmet, hogy jelenleg nem lehet megjósolni, lesz-e folytatása a Hayli Gubbi aktivitásának. A kutató kiemelte, hogy:

– akár egy egyszeri eseményről
– akár egy új kitöréssorozat kezdetéről is beszélhetünk.

A jövőbeni viselkedés megértéséhez további geológiai vizsgálatokra, üledéktani feltérképezésre és laboratóriumi elemzésekre van szükség. Ezek segíthetnek rekonstruálni a vulkán múltbeli működését, és javíthatják a társadalom felkészültségét hasonló eseményekre.

A hamufelhők a régióra és a légiközlekedésre is hatással lehetnek

A szakember szerint a vizsgálatoknak gyakorlati jelentősége is van, mivel a kitörés során keletkező hamufelhők nemcsak Etiópia érintett térségeire, hanem a szomszédos országokra, valamint a nemzetközi repülőjáratok útvonalaira is kihatással lehetnek. A tűzhányó tevékenységének pontos megértése ezért létfontosságú biztonsági és légiforgalmi szempontból is.

Forrás: HUN-REN

A Több ezer éve szunnyadt a vulkán – most magyar tudósok vizsgálják a hatásait bejegyzés először Sajtóközlemények-én jelent meg.

Budapest, 2025. november 12. – A Marvelzap ma hivatalosan bejelentette, hogy elindítja a szabadalmaztatott UR-Robot széria gyártását. Ez a technológia mérföldkőnek számít mind a fenntartható automatizálás, mind az öko-hatékony mérnöki megoldások terén.

Az UR-Robot rendszer az ún. „emberi vizelet újrahasznosítási technológia” nevet viseli – olyan innovatív alkalmazás, amely férfi nyilvános illemhelyeken, piszoárok számára fejlesztett öblítőrendszerként működik. A technológiai folyamat lényege, hogy a vizeletet hidegplazma-eljárással kezelik, majd megszabadítják a szagoktól és a színtől. A keletkező tiszta folyadék azt követően a piszoárok öblítésére kerül újrahasznosításra.

Ez az ön-öblítő rendszer mind új, mind meglévő infrastruktúrákhoz illeszthető, így lehetővé válik a gyors bevezetés pénzügyi megtérüléssel. Az UR-Robot várhatóan évente több billió liter friss víz megtakarítására képes, miközben jelentősen csökkenti az üzemeltetők víz- és karbantartási költségeit.

A technológia bevezetése különösen fontos városok, sport- és rendezvényhelyszínek, szállodák, irodaházak számára, ahol több piszoár-egység üzemel. A Marvelzap célja, hogy ezzel a megoldással hozzájáruljon a víz-gazdálkodás fenntarthatóságához, valamint az üzemeltetési költségek és az ökológiai lábnyom csökkentéséhez.

„Az UR-Robot egyértelmű példája annak, hogy a mérnöki kreativitás és a környezettudatosság kéz a kézben járhat” – nyilatkozta a Marvelzap vezetősége. „Nem csupán egy technológiai újdonságról van szó, hanem egy olyan rendszerről, amely valós, mérhető hatást gyakorolhat a víz-felhasználásra és az üzemeltetési hatékonyságra.”

A fejlesztés során különös figyelem irányult arra, hogy a rendszer könnyen integrálható legyen meglévő csőhálózatokhoz és piszoárokhoz, minimalizálva az átállási időt és az üzemzavarokat. A hidegplazma-technológia alkalmazása biztosítja, hogy a folyadék újra-felhasználása ne járjon kellemetlen szagokkal vagy látvány-maradványokkal.

A Marvelzap továbbra is elkötelezett a fenntarthatóság és a környezetbarát innováció mellett – az UR-Robot tehát nem csupán termék, hanem egy stratégiai cél része, amely a vállalat jövőbeni portfólióját formálja. A vállalat várja a partnereket és üzemeltetőket, akik érdeklődnek a víz-takarékos, automatizált infrastruktúrák iránt.

A Szaglás- és színmentes öblítővíz a piszoárba – megérkezett a jövő illemhelye bejegyzés először Sajtóközlemények-én jelent meg.

Egy friss, nemzetközi kutatás szerint a klímaváltozás egészen új irányba terelheti Európa időjárását. A kutatók arra jutottak, hogy a jégesők előfordulása ugyan csökkenhet, de a zivatarok száma és intenzitása nőhet. A meglepő eredmények a Nature Communications folyóiratban jelentek meg, és magyar kutatók – Szabó Péter és Pongrácz Rita az ELTE Meteorológiai Tanszékéről – elemezték azokat hazai vonatkozásban.

Miért lesz kevesebb jégeső, ha több a zivatar?

A tanulmány szerint a század végére Európa éghajlata látványosan átalakulhat. „A zivatarok száma nőni fog, miközben a jégesők gyakorisága összességében csökken” – derül ki a kutatásból. Első hallásra ez ellentmondásosnak tűnhet, de a magyarázat a légkör melegedésében rejlik. A jégeső kialakulásához ugyanis erős feláramlásra és fagypont alatti hőmérsékletre van szükség, ám a melegebb levegőben a jégképződési szint magasabbra tolódik. Ennek következtében a jégszemeknek hosszabb utat kell megtenniük, mire a földre érnek – és sok közülük útközben el is olvad.

A jégkár-elhárítás elve és a felhők titkai

A hazai jégkármentesítési rendszerek is ezt a fizikai folyamatot használják ki. Ezüst-jodidot juttatnak a zivatarfelhőbe, hogy a jégszemek kisebbek legyenek, így azok a talajt elérve elolvadjanak. Ez a módszer nem befolyásolja a csapadék mennyiségét, csupán a jégkárok mértékét csökkenti. A kutatások szerint viszont a jövőben az ún. graupel, vagyis jégdara mennyisége nőhet, ami a zivatarok gyakoriságának emelkedését vetíti előre.

A melegedő klíma új egyensúlya: ritkábban esik jég, de nagyobb szemekkel

„A jégesős zivatarok éven belüli júniusi maximuma jelentősen csökken Európa szárazföldi része felett, és egy kettős, májusi és szeptemberi maximum veszi át a helyét.”
A tanulmány arra is figyelmeztet, hogy bár a jégesők ritkábbak lesznek, azok alkalmanként hatalmas jégdarabokat is hozhatnak, amelyek súlyos károkat okozhatnak. Emellett megjelenhetnek a trópusi éghajlatra jellemző, meleg típusú konvektív zivatarok, amelyek a Földközi- és Adriai-tenger térségében – és részben Magyarországon is – egyre gyakoribbá válhatnak.

A magyar égbolt sem lesz a régi

A hazai adatok is hasonló tendenciát mutatnak. „A május és szeptember közötti zivatarok száma növekedni fog Magyarországon, vagyis elegendő nedvesség esetén több lesz a heves esőzés, károkozó szél és villámtevékenység.”
Összességében tehát hazánkban több zivatar, de kevesebb jégeső várható a jövőben – viszont, ha jégeső mégis kialakul, annak mértéke és a károk nagysága is meghaladhatja a mostani szélsőséges eseteket.

Pontosabb előrejelzések új klímamodellekkel

A tanulmány különlegessége, hogy ún. konvekciót megengedő, nagy felbontású klímamodellekkel dolgozott. Ezek nem egyszerű statisztikai adatokra, hanem a fizikai törvényekre építve számolják ki a feláramlásokat és a jégképződést. Az ilyen modellek képesek pontosabban meghatározni, hol és mikor várhatóak heves zivatarok, mint a korábbi, alacsonyabb felbontású éghajlati szimulációk.

A kutatók ugyanakkor hozzáteszik, hogy ezek az új típusú modellek még fejlesztés alatt állnak, ezért az eredményekben bizonyos fokú bizonytalanság van. További regionális kutatásokra lesz szükség ahhoz, hogy a klímaváltozás várható hatásait még pontosabban lehessen előre jelezni. -áll a Másfélfok közleményében.

A A tudósok figyelmeztetnek: jönnek a trópusi típusú viharok Európába! bejegyzés először Sajtóközlemények-én jelent meg.

Október 19-én a Veszprém és Várpalota környéki erdőket közös ellenőrzésnek vetették alá a Veszprémi Rendőrkapitányság munkatársai és a VERGA Veszprémi Erdőgazdaság Zrt. szakemberei. A kab-hegyi és bakonyi erdőterületek bejárása során a rendőrök és az erdészek célja a jogsértések felderítése és a területek védelme volt.

Járőrözés és intézkedések

Az akcióban a veszprémi járőrök mellett a speciális egység tagjai is részt vettek, együttműködve az erdőgazdaság rendészeti feladatokat ellátó munkatársaival.

A közös ellenőrzés során négy jogsértő került azonosításra:

• Kettő járművezető bírságot kapott, mert a behajtási tilalmat figyelmen kívül hagyták.
• Két személy ellen szabálysértési eljárást indítottak az erdőben történt szabályszegés miatt.

A hatóság felhívja a figyelmet, hogy erdőterületeken, erdészeti magánutakon gépjárművel (terepjáró, quad, terepmotor, motorkerékpár stb.) közlekedni tilos, mert az engedély nélküli technikai sporttevékenység nemcsak a talajt és az élővilágot károsítja, hanem a vadászat és a kirándulók biztonságát is veszélyezteti.

Fontos tudnivalók a látogatóknak

A hatóság és az erdészek javasolják, hogy minden erdei kirándulás előtt tájékozódjon:

• a közlekedésre vonatkozó egyedi szabályokról,
• a katonai lőterek gyakorlati időpontjairól,
• az erdőterületeken gyűjthető termésekről és azok megengedett mennyiségéről.

Ez biztosítja, hogy a látogatás biztonságos legyen, és elkerülhetők legyenek a jogsértések.

További ellenőrzések várhatók

A rendőrök és az erdészek tervei szerint a jövőben rendszeres ellenőrzésekre lehet számítani. A cél a jogsértések megelőzése, az illegális gépjárműhasználat visszaszorítása és a szabályszegők tettenérése, így az erdők védelme hosszú távon is biztosított marad.

A Quad, terepmotor, motorkerékpár – így büntetik az erdőben szabályt szegőket bejegyzés először Sajtóközlemények-én jelent meg.

Miért fontosak a horgászok az ökológiai kutatásban?

Az elmúlt évtizedekben egyre több kutató figyelt fel arra, hogy a szabadidős horgászok tapasztalatai és megfigyelései értékesek lehetnek a természetvédelmi munkában. Magyarországon a regisztrált horgászok száma kevesebb mint öt év alatt megduplázódott, és 2024 májusára átlépte az egymilliós határt. Ez azt jelenti, hogy soha nem volt még ennyi ember, aki rendszeresen figyeli a hazai vizeket.

Mindez óriási lehetőséget rejt magában az ökológusok számára, hiszen a horgászok gyakran olyan változásokat is észrevesznek a vizek élővilágában, amelyeket más módon nehéz lenne nyomon követni.

Nemzetközi kutatás magyar részvétellel

A HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont munkatársai 2024 februárjában publikáltak egy tanulmányt az Aquatic Conservation: Marine and Freshwater Ecosystems című rangos nemzetközi folyóiratban. A kutatás célja az volt, hogy feltárja: mennyire ismerik a magyar horgászok az idegenhonos – vagyis nem őshonos – vízinövényeket, és milyen benyomásaik vannak ezekről.

2021 decembere és 2023 májusa között 72 horgásszal készítettek interjút négy különböző hazai víztestnél: a Hévízi kifolyónál, a Fényes-forrásnál, a Balatonon és a Velencei-tónál. A helyszínek között két termálvizes és két hagyományos édesvízi élőhely szerepelt.

Hogyan zajlott a vizsgálat?

A kutatók 12 idegenhonos vízinövény fotóját mutatták meg a horgászoknak. Arra voltak kíváncsiak, felismerik-e a fajokat, akár névvel, akár anélkül. Emellett rögzítették a horgászok véleményét és tapasztalatait az invazív növények hatásairól is.

Az eredmények szerint bár a legtöbb horgász nem tudta pontosan megnevezni az összes fajt, legalább négyet a megkérdezettek fele biztosan felismert. Azok, akik rendszeresen termálvizes élőhelyeken horgásztak, több idegenhonos növényt tudtak helyesen azonosítani.

Miért értékes a horgászok tudása?

Dr. Löki Viktor, a kutatás vezetője hangsúlyozta: már korábban bebizonyosodott, hogy tudományos szempontból az is hasznos, ha egy horgász név nélkül, de biztosan felismer egy fajt. Ez ugyanis gyakran pontos helyszíni megfigyelésekkel és részletes környezeti információkkal párosulhat.

A friss tanulmány azt mutatja, hogy ez a fajta tudás nemcsak őshonos, hanem idegenhonos növények esetében is értékes. A horgászok tehát olyan „szemfüles” partnerei lehetnek a kutatóknak, akik sokkal több adatot szolgáltathatnak, mint azt korábban gondolták.

Rejtett kockázatok: amikor a horgász segíti az inváziót

A kutatás egy másik érdekes megállapítása, hogy a horgászok – akár tudtukon kívül – elő is segíthetik az idegenhonos élőlények terjedését. A megkérdezett 72 horgász közül 16 foglalkozott akvarisztikával, és közülük ketten elismerték, hogy korábban akváriumból származó fajokat engedtek vissza a természetbe. Az egyik esetben egy vízinövényt (kagylótutaj), a másikban egy aranyhalat.

Bár két eset kevésnek tűnhet, az invázióbiológia tapasztalatai szerint már ennyi is elegendő lehet ahhoz, hogy egy adott helyszínen új, invazív populáció alakuljon ki.

Mit kell tenni a jövőben?

A kutatók szerint a horgászok környezettudatossága folyamatosan fejlődik, de szükség van célzott nevelési programokra is. Nemcsak az idegenhonos halak, hanem a vízinövények és más élőlények felismerésére, kezelésére és megelőzésére is nagyobb hangsúlyt kell fektetni.

Ugyanakkor a horgászok alapos terepi megfigyelései miatt kulcsfontosságú partnerek lehetnek az ökológusok számára a korai észlelésben – abban, hogy még azelőtt felfedezzenek egy inváziót, mielőtt az súlyos ökológiai károkat okozna.

A teljes angol nyelvű tanulmány szabadon hozzáférhető itt

A A horgászok nélkül a kutatók sokkal kevesebbet tudnának a magyar vizekről! bejegyzés először Sajtóközlemények-én jelent meg.