Új fejezet kezdődhet Magyarország és az Európai Unió kapcsolatában, miután a kormány benyújtotta azt az átfogó törvénycsomagot, amely az uniós forrásokhoz való hozzáférés egyik legfontosabb feltételének számít. A bejelentést Magyar Péter miniszterelnök tette közzé, aki szerint a jogszabálycsomag nem csupán technikai módosításokat tartalmaz, hanem olyan reformokat is, amelyek hosszú távon átláthatóbbá és elszámoltathatóbbá tehetik a közélet működését.

A kormányfő úgy fogalmazott, hogy Magyarország előtt reális lehetőség nyílik arra, hogy ismét hozzáférjen azokhoz az uniós forrásokhoz, amelyek évek óta nem érkeztek meg az országba. A tét nem kisebb, mint több ezer milliárd forint, amelyet a kabinet közlekedési fejlesztésekre, vállalkozásfejlesztésre, energetikai beruházásokra, oktatásra, kutatásra és lakhatási programokra kíván fordítani.

„A magyar emberek és a vállalatok végre hozzájuthatnak az őket megillető uniós ezermilliárdokhoz, és ehhez semmi mást nem kell tennünk, mint amit a magyar emberek is várnak tőlünk: felszámolni az orbáni korrupciót” – fogalmazott Magyar Péter.

Három hét alatt megszületett a megállapodás

A miniszterelnök szerint a korábbi években számos magyarázat hangzott el arra, hogy miért nem érkeznek meg az uniós források, ugyanakkor az Európai Unió elvárásai végig nyilvánosak voltak.

Magyar Péter szerint a hangsúly a korrupcióellenes intézkedéseken, a közélet átláthatóságán, az intézményi garanciák megerősítésén és az egyetemi autonómia helyreállításán volt.

„Mi ezt a vitát lezártuk. Három hét alatt megkötöttük a politikai megállapodást az Európai Unióval. A magyar emberek és vállalatok pénzét, mintegy 6 ezer milliárd forintot hazahozzuk. És eközben végrehajtjuk azokat az intézkedéseket is, amelyekre Magyarországnak saját érdekéből is szüksége van.”

A kormányfő hangsúlyozta, hogy az elmaradt támogatások hiányát az elmúlt években az egész ország megérezte. Az érintettek között voltak a magyar diákok, kutatók, önkormányzatok, vállalkozások és végső soron a családok is.

Erősebb Integritás Hatóság, szigorúbb ellenőrzések

A törvénycsomag egyik legfontosabb eleme az Integritás Hatóság jogosítványainak jelentős bővítése.

A tervek szerint a hatóság a jövőben nem csupán figyelemmel kísérheti a korrupciós ügyeket, hanem akkor is felléphet, ha egy eljárást megszüntetnek vagy egy feljelentést elutasítanak. Ilyen esetekben bíróság előtt kezdeményezheti az ügy folytatását.

A kormány szerint ezzel olyan ellenőrzési rendszer jöhet létre, amely nagyobb garanciát nyújt a közpénzek szabályos felhasználására.

Új vagyonnyilatkozati rendszer jöhet

A reformcsomag másik fontos területe a vagyonnyilatkozatok ellenőrzése.

A kormány álláspontja szerint a közéleti szereplőknek nemcsak vagyonukról kell pontosan számot adniuk, hanem annak eredetéről is. A tervezett szabályok alapján célzott ellenőrzések indulhatnak azokban az esetekben, amikor a nyilatkozatok és a tényleges vagyoni helyzet között jelentős eltérés merül fel.

„Új korszakot nyitunk. Aki közéleti szerepet vállal, annak nemcsak önmérsékletet kell tanúsítania, de számot kell tudnia adni a vagyonáról és annak a forrásáról is. És ha valaki, bárki szándékosan megtéveszti a hatóságokat, annak büntetőjogi felelősséget kell vállalnia. Akár kétéves börtönbüntetést is kaphat.”

Változások az egyetemek és a kutatás világában

A jogszabálycsomag fontos eleme az egyetemi autonómia megerősítése is. A kormány szerint olyan rendszer kialakítása a cél, amely egyszerre biztosítja az intézmények függetlenségét és a közpénzek átlátható felhasználását.

A tervek alapján az egyetemi szenátusok ismét szélesebb jogosítványokat kapnának, miközben rendeznék a közérdekű vagyonkezelő alapítványok helyzetét is.

A kabinet szerint mindez megteremtheti annak feltételeit, hogy a magyar felsőoktatás ismét teljes értékű szereplőként kapcsolódjon be az európai tudományos és oktatási együttműködésekbe.

„A magyar diákok újra részt vehetnek az Erasmus-programban. A magyar kutatók újra hozzáférhetnek a Horizont kutatási programok forrásaihoz, a magyar egyetemek pedig újra teljes jogú tagjai lehetnek az Európai Tudományos Közösségnek.”

Több pénz fejlesztésekre és beruházásokra

A kormány várakozásai szerint a politikai megállapodást követő jogalkotási folyamat jelentheti az utolsó nagy akadályok egyikének lebontását az uniós források felszabadítása előtt.

A cél, hogy a következő években jelentős fejlesztések induljanak az infrastruktúra, az energetika, a lakhatás, az oktatás és a vállalkozásfejlesztés területén.

Magyar Péter szerint az ország most olyan változtatásokat hajt végre, amelyek nemcsak az uniós források megszerzését segítik elő, hanem önmagukban is a magyar társadalom érdekeit szolgálják.

„A magyar emberek megérdemlik ezeket a lehetőségeket, és mi gondoskodni fogunk arról, hogy végre meg is kapják őket” – zárta videóüzenetét a miniszterelnök.

A Magyar Péter bejelentette: vége lehet az évek óta húzódó pénzvitának bejegyzés először Sajtóközlemények-én jelent meg.

Európa felkészül: a katonai mozgások felgyorsítása a tét

Az Európai Parlament szerint az ukrajnai háború világosan megmutatta: Európa jelenlegi rendszerei nem alkalmasak arra, hogy gyorsan és hatékonyan reagáljanak egy fegyveres válságra. A képviselők ezért támogatják egy úgynevezett „katonai schengeni térség” kialakítását, amely lehetővé tenné a csapatok és katonai felszerelések akadálymentes mozgását az Európai Unión belül.

A cél egyértelmű: válsághelyzetben akár 24 órán belül mozgósítható, határokon átnyúló katonai reagálás, különösen az EU keleti szárnyán, ahol a balti államok és Lengyelország biztonsága kulcskérdéssé vált.

Miért akadozik most a katonai mobilitás?

A parlamenti jelentés szerint jelenleg adminisztratív, pénzügyi és infrastrukturális akadályok lassítják a katonai eszközök és egységek mozgását. Egyes esetekben egy haditechnikai eszköz EU-n belüli átszállítása akár több mint egy hónapig is eltarthat.

A problémák között szerepelnek:

• elavult hidak és alagutak,
• katonai célokra alkalmatlan vasúti és közúti hálózatok,
• bonyolult engedélyezési eljárások,
• eltérő nemzeti szabályozások.

Több pénzt kér az EP – százmilliárdos infrastruktúra-igény

Az Európai Parlament üdvözli az Európai Bizottság javaslatát, amely szerint a következő hosszú távú uniós költségvetésben több mint 17 milliárd eurót különítenének el katonai mobilitásra. A képviselők ugyanakkor figyelmeztetnek: ez még mindig nem elegendő.

Számításaik szerint legalább 100 milliárd euróra lenne szükség mintegy 500 kritikus infrastrukturális pont – hidak, alagutak, vasúti csomópontok – korszerűsítésére. A Parlament felszólítja a tagállamokat, hogy ne ismételjék meg a korábbi hibát, amikor a 2021–2027-es költségvetésben az erre szánt forrásokat 75 százalékkal megvágták.

Mit jelent a „katonai schengeni térség”?

A javaslat lényege, hogy az EU-n belül a katonai egységek mozgása hasonlóan egyszerűvé váljon, mint a polgári személyeké a schengeni övezetben. Ez magában foglalná:

• a határellenőrzések minimalizálását katonai mozgásoknál,
• digitális engedélyezési rendszerek bevezetését,
• egyablakos ügyintézést,
• egységes uniós koordinációt.

A Parlament egy külön katonai mobilitási munkacsoport és egy európai koordinátor kinevezését is szorgalmazza, valamint egy részletes ütemterv kidolgozását.

NATO-kompatibilis gyorsreagálás – nincs idő késlekedésre

Az EP szerint a katonai mobilitás nemcsak uniós, hanem EU–NATO együttműködési kérdés is. A cél, hogy:

• békeidőben legfeljebb három napon belül,
• válsághelyzetben akár 24 órán belül

átléphessék a gyorsreagálású egységek az EU belső határait. A képviselők rendszeres közös gyakorlatokat és stresszteszteket sürgetnek annak érdekében, hogy az akadályok már békeidőben felszámolhatók legyenek.

Erős figyelmeztetések az EP részéről

Petras Auštrevičius, az Európai Parlament társ-jelentéstevője így fogalmazott:

„Európa erejének és agresszorok elrettentésére való képességének megőrzése érdekében elengedhetetlen, hogy készen álljunk a cselekvésre. Ehhez tartozik az is, hogy képesek legyünk gyorsan csapatokat és felszerelést telepíteni bárhova az EU egész területén. Az adminisztratív terhek leküzdése, illetve a kapacitás és a kettős felhasználású infrastruktúra fejlesztése nem luxus, hanem szükségszerűség. A Parlament kiemeli, hogy még sok tennivaló van egy valódi »katonai schengeni térség« létrehozása érdekében, és ezt a lehető legrövidebb időn belül meg kell valósítani.”

Roberts Zīle szerint pedig már nincs idő halogatásra:

„Jelenleg túl sok akadálya van a katonai mobilitásnak, amelyeket gyorsan kezelni lehetne anélkül, hogy sok pénzre lenne szükség. Oroszország Ukrajna elleni agressziós háborújának fényében a katonai mobilitás még sürgetőbbé vált. Nincs vesztegetni való időnk – cselekednünk kell.”

Mi következik most?

Az állásfoglalást az Európai Parlament 493 igen, 127 nem szavazattal és 38 tartózkodás mellett fogadta el. A Közlekedési és Védelmi Bizottság képviselői megkezdték a jogalkotási munkát az Európai Bizottság katonai mobilitási csomagja alapján.

A döntés új korszakot nyithat az európai védelempolitikában – egyben azt is jelzi, hogy az EU hosszú távon számol egy elhúzódó biztonsági fenyegetéssel.

Forrás: EP

A Európa készül a legrosszabbra? Vészjósló döntés az EP-ben bejegyzés először Sajtóközlemények-én jelent meg.

Az idei Daphne Caruana Galizia-díjat a Follow the Money oknyomozó újságírói platform vehette át Strasbourgban. A díjjal azt a tényfeltáró munkát ismerték el, amely feltárta, hogyan játsszák ki az orosz kőolaj-kereskedelemre vonatkozó szankciókat, és milyen rejtett pénzügyi hálózatok segítik mindezt.

A Follow the Money projektben több európai szerkesztőség – köztük belga, brit, német, olasz, norvég, görög és dán médiumok – dolgoztak együtt. A kutatás rámutatott: nyugati hajótulajdonosok több mint 6 milliárd dollárt kerestek azzal, hogy 230 elöregedett tartályhajót adtak el Oroszország árnyékflottájának.

Szankciók kijátszása és rejtett céghálók – az orosz árnyékflotta sötét háttere

A több hónapos tényfeltárás során az újságírók a hagyományos oknyomozó eszközöket adatbányászattal és műholdas megfigyeléssel kombinálták. Így sikerült feltárniuk a hajózási mintázatokat, a fedőcégek bonyolult hálózatát és a környezetvédelmi kockázatokat is.

Az oknyomozók interjúkat készítettek a hajók legénységével, akik gyakran embertelen körülmények között dolgoztak, így az ügy emberi oldala is napvilágra került.

A vizsgálat feltárta: Európa-szerte több ügynökség vett részt az orosz árnyékflottához tartozó legénységek toborzásában. Nyolc ilyen szervezetet az unió területén, további húszat Ukrajnában azonosítottak. A nyomozás 60 hajó legénységének esetében európai céghátteret is kimutatott – vagyis közönséges európai vállalkozások is részt vettek az orosz hadigazdálkodás támogatásában.

Európa kiáll az igazságért és a sajtószabadságért

Az Európai Parlament strasbourgi díjátadóján Roberta Metsola, a Parlament elnöke, Pina Picierno alelnök és a független zsűri tagjai is jelen voltak.

A díjátadón Roberta Metsola így fogalmazott:

„A Daphne Caruana Galizia-díj a szabad sajtó, a demokrácia és a béke közötti elválaszthatatlan kapocsról tanúskodik. Egy olyan időszakban, amikor az autoriter rezsimek elhallgattatnák az igazságot és eltorzítanák a valóságot, Európa egységesen kiáll a korrupciót leleplező újságírókért, és mindazok mellett, akik nem hajlandók elhallgatni.”

A díjra 2025. május és július között több száz pályázat érkezett a 27 uniós tagállamból, a 316 beadvány közül végül a zsűri a tíz legjobb közül választotta ki a győztest.

A díj jelentősége és öröksége

A Daphne Caruana Galizia-díj a máltai újságíró és blogger emlékét őrzi, akit 2017-ben merényletben öltek meg. A díj célja, hogy minden évben elismerje azokat az újságírókat, akik munkájukkal az európai alapértékeket – a demokráciát, szabadságot, emberi méltóságot és jogállamiságot – védik és képviselik.

A díjra bármely hivatásos újságíró vagy szerkesztőség pályázhat, ha a 27 uniós tagállam egyikében megjelent oknyomozó anyagot nyújt be. Az elismeréssel járó 20 ezer eurós pénzdíj nemcsak az újságírók bátorságát, hanem az európai demokrácia alapját jelentő sajtószabadság fontosságát is szimbolizálja.

Az idei győztes munka – a Follow the Money koordinálásával és 13 szerkesztőség közreműködésével – új mércét állított az európai tényfeltáró újságírásban.

Korábbi évek díjazottjai

2021 – A Forbidden Stories által koordinált „Pegasus projekt”

2022 – Clément Di Roma és Carol Valade „Orosz befolyás a Közép-afrikai Köztársaságban” című dokumentumfilmje (ARTE/France24/Le Monde)

2023 – A Pílosz partjainál történt hajótöréssel kapcsolatos közös oknyomozás (a Solomon ügynökség, a Forensis, az StrgF/ARD és a The Guardian együttműködése nyomán)

2024 – Kísérő nélküli menekült gyermekek eltűnését feltáró oknyomozó projekt (Lost in Europe)

Ki volt Daphne Caruana Galizia?

A máltai újságírónő, blogger, korrupcióellenes aktivista főként korrupciós ügyekről, pénzmosásról, szervezett bűnözésről, a máltai állampolgársági papírok adásvételéről és a kormány Panama-iratokban való érintettségéről tudósította a nyilvánosságot. Folyamatos zaklatásnak volt kitéve, többen megfenyegették, mígnem 2017. október 16-án egy autóba rejtett pokolgép oltotta ki az életét. A máltai hatóságok tétlensége és félresiklott nyomozása óriási felháborodást keltett, és végül Joseph Muscat miniszterelnök lemondásához vezetett. A súlyos mulasztások miatt a Parlament 2019 decemberében felkérte az Európai Bizottságot, hogy saját hatáskörében tegyen lépéseket.

A Az év legveszélyesebb újságírói nyomozása: az orosz árnyékflotta története bejegyzés először Sajtóközlemények-én jelent meg.

Az Európai Bizottság minden évben készít egy jelentést arról, hogyan áll a jogállamiság az EU-tagállamokban. Ez nem valami távoli, unalmas brüsszeli dolog: arról szól, hogy a politikusok mennyire tartják be a szabályokat, mennyire függetlenek a bíróságok, szabad-e a sajtó, és védik-e a korrupció ellen a pénzünket.

A friss, 2025-ös jelentés szerint az EU alapvető értékei (mint a demokrácia és a jogállamiság) fontosabbak, mint valaha, hiszen ezek biztosítják:

• hogy a gazdaság jól működjön,
• hogy biztonságban legyünk,
• és hogy a polgárok bízhassanak abban, hogy igazságos döntések születnek.

A jelentés idén is kiemeli, hol vannak gondok, de pozitív példákat is mutat. Sok ország lépett előre a bírósági rendszerek átláthatóságában, a korrupció elleni küzdelemben és a médiapluralizmus területén – de vannak még bőven problémás országok.

Magyarország helyzete

Külön letölthető a fenti weboldalra a Magyarországra vonatkozó dokumentum, amely alapján a Bizottság Magyarországról több területen is részletesen ír, kiemelve a főbb problémákat és fejleményeket.

Igazságszolgáltatás függetlensége

• Magyarországon továbbra is aggályos a bíróságok függetlensége.
• Probléma, hogy a legfőbb bírói testület (OBT) és az Országos Bírósági Hivatal közötti hatalmi egyensúly hiányos.
• Bár történt némi előrelépés az utóbbi évben (például bizonyos szabályok módosításával), a Bizottság szerint ez még nem elég ahhoz, hogy biztosított legyen a teljes bírói függetlenség.

Korrupció elleni fellépés

• Továbbra is komoly problémák vannak a korrupció megelőzésével és üldözésével.
• Nincsenek megfelelő garanciák arra, hogy a magas szinten elkövetett korrupciós ügyeket is valóban kivizsgálják.
• Hiányos a vagyonnyilatkozatok rendszere, és a közérdekű bejelentők védelme sem kielégítő.
• Ugyan létrejött az Integritás Hatóság (az EU-s pénzek védelmére), de ennek hatásossága még kérdéses.

Média és véleményszabadság

• A médiahelyzet továbbra is aggasztó. Nagy a politikai befolyás a közmédián, és sok a kormánypárti médiabirodalom.
• Az újságírók gyakran szenvednek el lejárató kampányokat, ami rontja a sajtószabadságot.
• A hirdetési piac is torz, mert sok állami reklám kerül kormánypárti médiumokhoz.

Civil társadalom és részvétel

• Több civil szervezet arról számolt be, hogy félelemkeltő légkör veszi őket körül, és gyakran éri őket negatív kampány.
• Ez visszatartja a polgárokat attól, hogy nyíltan támogassák őket.

Uniós pénzek felhasználása

• A jogállamisági problémák miatt Magyarország továbbra sem férhet hozzá bizonyos EU-s forrásokhoz (például a helyreállítási alap egy részéhez).
• Ez arra ösztönözné a kormányt, hogy tegyen érdemi lépéseket a jogállamiság helyreállításáért, de egyelőre ez lassan halad.

A Ezért nem kap Magyarország EU-pénzt? – így áll most Magyarország az EU szemében bejegyzés először Sajtóközlemények-én jelent meg.

A megkérdezettek 45,7 százaléka viszont megkérdőjelezi az eljárás tisztességességét. Remus Stefureac, az Inscop igazgatója nem is titkolta: az adatok erős polarizációt mutatnak. Gondolj csak bele: a győztes Nicușor Dan mögött álló Nemzeti Liberális Párt (PNL) és a Mentsétek Meg Romániát Szövetség (USR) szavazóinak majdnem 90 százaléka szerint minden rendben volt, makulátlanul korrekt volt a választás.

Ezzel szemben ott van az AUR elnöke, George Simion és tábora. Ők a 46-54 százalékos arányban elvesztett küzdelem után szinte egyöntetűen, szintén legalább 90 százalékban meg vannak győződve arról, hogy elcsalták a választásokat! Ez nem csak egy egyszerű véleménykülönbség, ez egy mély sebet ejtett a román társadalmon.

Simion újra magyarellenes retorikával uszít Trianonról

A feszült belpolitikai helyzetben George Simion, az AUR elnöke ismét a provokáció eszközéhez nyúl. A Trianoni békeszerződés kapcsán tett legutóbbi kijelentései hidegzuhanyként hatottak a magyarokra. Simion, aki hírhedt a magyarellenes kirohanásairól, most azt hangoztatja:

„Trianon nem Magyarországnak szóló büntetés volt. Az igazság pillanata volt. Magyarország csak azt vesztette el, amit erővel foglalt el. Mi visszakaptuk, ami egyébként is a miénk volt, vérrel és akarattal.”

Ez a kijelentés nem csupán a történelem erőszakos átértelmezése, hanem egyenesen gyűlöletkeltő üzenet, amely tovább mérgezi a román–magyar viszonyt egy olyan időszakban, amikor a békés együttélés lenne a legfontosabb. Simion ezekkel a szavakkal próbálja saját nacionalista táborát hergelni, és felerősíteni a feszültséget az országban.

Két tábor a románok között: ki szavazott Simionra, ki Danra?

És mi a helyzet a Szociáldemokrata Párt (PSD) szavazóival? Náluk árnyaltabb a kép, hiszen a párt a híveik lelkiismeretére bízta a döntést. Körükben 75-20 százalékos arányban azok vannak többségben, akik szerint Nicușor Dan korrekt választások nyomán lett Románia elnöke. Az Inscop igazgatója szerint valószínűleg nagyjából ilyen arányban szavaztak a PSD támogatói Danra, illetve Simionra. Ez a szám is jól mutatja, mennyire megoszlottá vált a román választók akarata.

Érdekes megfigyelés az is, hogy a választások korrektségét leginkább az alacsony képzettségűek (71 százalék) és a falusiak (58 százalék) kérdőjelezték meg. Ezzel szemben a felsőfokú végzettséggel rendelkezők (75 százalék) és a városiak (60 százalék) egyértelműen korrektnek ítélték a választás lebonyolítását. Vajon az oktatás és a lakhely befolyásolja a politikai véleményt? Úgy tűnik, Romániában (is) ez a helyzet!

A A románok fele szerint korrekt volt a választás – Simion szítja a tüzet „Az igazság pillanata volt Trianon!” bejegyzés először Sajtóközlemények-én jelent meg.

Amikor a nyolcvanas évek végén a Duna Kör kiállt a Bős–nagymarosi vízlépcső ellen, nemcsak a természet védelme volt a tét – egy egész mozgalom és szemléletformálás indult el Magyarországon. A békés tüntetések ekkor váltak igazán láthatóvá, és ezek alapozták meg azt is, hogy a jelenlegi Alaptörvény kimondja: mindenkinek joga van a békés gyülekezéshez és a szabad véleménynyilvánításhoz.

Ma újra beszélnünk kell erről a jogról. A Magyar Természetvédők Szövetsége nem véletlenül foglalt állást a gyülekezési jog csorbítását célzó törekvésekkel szemben. Számukra – és minden civil mozgalom számára – ez az egyik utolsó, valóban nyitott eszköz, amivel az állampolgárok hallathatják a hangjukat, ha nem értenek egyet egy politikai vagy gazdasági döntéssel.

Az ilyen megmozdulások – legyen szó természetvédelemről vagy más közügyekről – gyakran érintenek érzékeny pontokat. Vannak, akiknek ez kellemetlen, de épp ez a vita, a nyilvános véleménykülönbség a demokrácia alapja. A kérdés az, hogyan éljünk ezzel a joggal: kulturáltan, felelősséggel, másokat nem sértve. Ugyanakkor nem lehet elfogadni, hogy egy-egy bűncselekmény vagy túlkapás ürügyén általánosan korlátozzák a békés gyülekezés lehetőségét.

A természetvédő szervezetek – akárcsak a Duna Kör idején – ma is gyakran ütköznek erősebb érdekcsoportokkal. De míg a döntéshozók kezében médiabirodalmak és politikai hatalom van, az állampolgárok csak néhány eszközzel élhetnek – ezek egyike a tüntetés. Ezért állnak ki most a természetvédők is: nemcsak a fák, folyók, élővilág, hanem a demokrácia mellett is.

A teljes közlemény:  Magyar Természetvédők Szövetsége

A A Duna Kör öröksége forog kockán – veszélyben a békés tiltakozás joga? bejegyzés először Sajtóközlemények-én jelent meg.

Az MNB napokban megjelent februári adataiból félreérthető következtetéseket vonhatott le a sajtó a háztartások kezében lévő állampapírokkal kapcsolatban. A jegybank adatai szerint februárban piaci értéken 348 milliárd forinttal csökkent a háztartások állampapír-állománya, ezen belül mintegy 10 milliárd forint az átértékelődésből származó veszteség, míg a tranzakciók 337 milliárd forinttal csökkentették az állományt.

Ezzel szemben az MNB névértéken számított értékpapírstatisztikáiban állománynövekedés figyelhető meg februárban. A látszólagos ellentmondás oka a kamatfizetések elszámolása. A februári jelentős kamatfizetés (több mint 480 milliárd forint) a piaci értéken számított statisztikában mint tranzakció jelenik meg, jelentős mértékben torzítva az adatokat. Vagyis az, hogy 337 milliárd forint volt a negatív tranzakció, azt jelenti, hogy közel 150 milliárd forint jelent meg a kamatok újrabefektetéseként vagy teljesen friss tőkeként az állampapírpiacon. Közleményében az MNB is kiemeli, hogy „a lakossági kötvények értékesítésének és visszaváltásának egyenlege 158 milliárd forint értékű állománynövekedést eredményezett” februárban. Ahogy azt az ÁKK első negyedéves teljesülésről szóló közleményében is hangsúlyozta, március végéig az egész évre tervezett bruttó lakossági állampapír-értékesítés 37 százaléka teljesült, tehát nem csökkent a lakossági befektetők bizalma az állampapírok iránt, és nem adták el tömegesen befektetéseiket a magyar háztartások. Az első negyedévben a Fix Magyar Állampapír (FixMÁP) volt a legnépszerűbb lakossági termék, illetve népszerű volt a pénzpiaci hozamokhoz igazodó Bónusz

Magyar Állampapír (BMÁP) is. Jól látszik, hogy a lakossági befektetők körében egy portfolióátrendeződés történt, aminek hatására a PMÁP aránya a lakossági állampapírok között 59%-ról 47%- ra csökkent, ugyanakkor a FixMÁP és BMÁP együttes aránya 19%-ról 32%-ra emelkedett. Emellett az első negyedévben a befektetők egy része az intézményi papírok, ezen belül leginkább a Diszkont Kincstárjegyek (DKJ) felé fordult, így a lakossági tulajdonú intézményi állampapírok becsült
állománya 278 milliárd forinttal emelkedett. Az ÁKK negyedéves jelentésének számait és az MNB, kamatfizetések hatásától megszűrt adatait figyelembe véve egyértelmű, hogy a kapott kamatok egy részét újra állampapírba fektetve nem eladói, hanem nettó vásárlói pozíciót vett fel a lakosság.

A Töretlen a lakosság bizalma az állampapírok iránt bejegyzés először Sajtóközlemények-én jelent meg.

Eltérő vélemények alakultak ki Kína emberi jogi témáját illetően.
A brüsszeli küldöttség aggodalmának adott hangot egyes kormányellenes és demokrácia-párti személyek „eltűnése” és jogtalan fogva tartását illetően, valamint az igazságszolgáltatási rendszer függetlenségével, illetve a kínai börtönökben folyó kínzásokról szóló hírekkel kapcsolatban is.

Az úgynevezett átnevelő munkatáborokban még mindig százezreket tartanak fogva annak ellenére, hogy mind Kínán belül, mind azon kívül többen, ismételten felhívták a hatóságok figyelmét e rendszer eltörlésére. Emellett Kína hatóvadászatot folytat kormányellenes és demokrácia-párti aktivisták és ügyvédek ellen.

A Human Rights Watch szerint az EU „összejátszik” Kínával, az emberi jogi témák a közelmúlt során komoly ütközőpontot jelentettek a két fél között.

Kína által az emberi jogi kérdésekben hangoztatott álláspontokból is kiderül, a két fél felfogása igencsak messze áll egymástól: Peking számára elsősorban nem a joguralom és a gondolat-, vélemény- és vallásszabadság, hanem a Kommunista Párt által eszközölt gazdasági fejlődés gyümölcseiből való részesedés jelenti az emberi jogokat – mely körbe természetesen nem tartozik bele a párt hatalmának megkérdőjelezése.

Kína európai uniós nagykövete szerint a legfontosabb, hogy Európa és Kína megértsék egymás működésé, céljait, és bízzanak meg egymásban.

Hosszasan érvelt a nagykövet a kínai demokrácia létjogosultsága mellett. Nagy előrelépésnek nevezte, hogy az elmúlt 30 évben jelentősen nőtt az állampolgárok részvétele a politika alakításában, „közvetlen választásokat tartunk a Népi Kongresszusba, valamint a helyi és tartományi szinteken” – mondta az EU-nagykövet, hozzátéve, hogy a kínaiak a szocialista demokráciát választották. Song Zhe elmondta, a Kínai Kommunista Párt vezetésével már lehetőség van a politikai konzultációra is a többpárti egyeztetésekre”.
A kínai alkotmány szerint minden kínai állampolgárt megilletnek az alapvető emberi jogok – idézte az alaptörvényt Song Zhe, ráadásul szerinte a szólásszabadság sem sérül az ázsiai országban. Statisztikákkal támasztotta alá, hogy több mint 3000 újság működik Kínában.

Az emberi jogi pontok értelmezése még mindig vitára ad okot. Ezért fontos, hogy minél előbb megismerjék és gyakorolják gyermekeink az emberi jogokat. A Fiatalok az Emberi Jogokért Alapítvány 2012-ben számos oktatási programot fog közreadni iskolák számára, hogy ezzel is segítse bevezetni az oktatásba az emberi jogokat.

„Senki sem születik jó állampolgárnak, ahogy egyetlen államban sincs magától értetődő demokrácia. Sokkal inkább igaz az, hogy mind a kettő folyamat, amely egy életen át keresztül tart és fejlődik. A fiatalokat születésüktől kezdve be kell vonnunk ebbe a folyamatba.” – mondta egyszer Kofi Annan, Nobel-békedíjas.

A A kommunista uralom felette áll emberi jogainknak? bejegyzés először Sajtóközlemények-én jelent meg.

2010. január 22-én hivatalosan is kezdetét vette a választási kampány, melynek keretében a pártok és a jelöltek minél több csatornán, minél több információt igyekeznek eljuttatni a választópolgárokhoz.
A KutatóCentrum és a Marketing&Média közös villámkutatása rávilágított, hogy a 18-64 évesek 45 százaléka egyáltalán nem figyeli a politikai hirdetéseket, míg azoknak a többsége (69%-a), akik nyomon
követik a választási kampányokat, beállítottságtól függetlenül minden politikai témájú reklámot megnéznek. Csupán 16 százalékot érdekelnek csak annak az egy pártnak a hirdetései, amellyel szimpatizálnak, és 11 százalék kíváncsi kizárólag a nagy pártokra.

A férfiakat köti le jobban a politika: 57 százalékuk kísér figyelemmel valamilyen politikai tartalmú hirdetést, míg a nőknek csupán 52 százaléka érdeklődik a téma iránt. Kort tekintve az idősebbek a nyitottabbak: az 55-64 évesek 68 százaléka legalább egy párt programjából naprakész, ebből 55 százalék minden párt kampányát nyomon követi.

A tévéből ismerjük a pártok programjait

A pártok programjairól a televízió és az internet szolgáltatja a legtöbb hasznos információt, minden második megkérdezett a fent említett médiumokból tájékozódik. „Az eredmények nem meglepőek, hiszen amellett, hogy a tévénézéssel átlagosan eltöltött idő Magyarországon meghaladja a napi 4 órát, ez a csatorna lehetőséget ad politikai tartalmú háttér-, vita- és beszélgetős műsorok közvetítésére is. Ráadásul ezen a médiumon keresztül több társadalmi réteget lehet elérni, így nem csoda, ha a pártok körében népszerű eszköznek számít – értékelte az eredményeket Györfi Anna, a KutatóCentrum kutatásvezetője. – Az internet népszerűségét pedig az adja, hogy ott a választópolgárok aktívan kereshetik az őket érdeklő információkat.” A szórólapokat és nyomtatott sajtót már csak a választópolgárok közel egyharmada
tartja hasznos információforrásnak, 23 százalék pedig úgy gondolja, hogy a pártok programjairól semmilyen médium nem nyújt számára értékes tájékoztatást.

Míg a televízióból inkább az idősebbek informálódnak, addig az internet a fiatalok és a férfiak körében népszerűbb. A szórólapokból legnagyobb arányban a kisvárosokban, valamint a községekben és falvakban élők tájékozódnak.

A felmérésről:

Az 1456 fő online megkérdezésével zajló villámkutatás február 17. és 22. között zajlott. A minta kor és nem tekintetében reprezentálja a hazai 18-64 éves magyar lakosságot. Az eredmények értékelésekor figyelembe kell venni, hogy a módszertanból adódóan (online megkérdezés) az internetre
vonatkozó adatok értelemszerűen magasabbak egy offline módszerrel végzett megkérdezés eredményeihez képest. A politikai informáltságról szóló villámkutatás teljes elemzését a Marketing&Media előfizetői ingyenesen kapják meg.

A Kik figyelik a politikai hirdetéseket? bejegyzés először Sajtóközlemények-én jelent meg.