Kinek éri meg az ingyen víz? A magyar mezőgazdasági öntözés európai kontextusban
A magyar kormány 2025-ben is úgy döntött, hogy átvállalja a gazdák öntözővíz-használati díját. Ez azt jelenti, hogy a mezőgazdasági termelők díjmentesen juthatnak hozzá az öntözéshez szükséges vízhez. A cél egyértelmű: növelni az öntözött mezőgazdasági területek arányát, és ezzel fokozni a versenyképességet – különösen a klímaváltozás okozta egyre gyakoribb aszályos időszakokban.
Ehhez 10 milliárd forint állami támogatás társul, amit kifejezetten erre a célra különítettek el a költségvetésben.
Mi a probléma ezzel? – A szakértők aggályai
Elsőre jól hangzik az ingyen víz, de több szakértő is felhívja a figyelmet arra, hogy ez hosszú távon nem fenntartható. Az egyik legnagyobb gond, hogy ezzel a gyakorlattal eltűnik egy nagyon fontos ösztönző: a víz árának megtapasztalása. Ha a gazdák nem érzik a víz valós költségét, akkor kevésbé lesznek motiváltak a spórolásra vagy a hatékonyabb vízhasználatra.
Ez a megközelítés szembemegy az Európai Unió Víz Keretirányelvével (VKI), amely a „használó fizet” elvét követi. Az uniós vízpolitika szerint a vízdíjaknak ösztönözniük kellene a takarékos és hatékony használatra – nemcsak gazdasági, hanem környezeti okokból is.
Nem először lép szembe az EU-val a magyar gyakorlat
Ez nem új dolog: 2014 óta többször is eltörölte vagy csökkentette a vízdíjat a kormány. Ennek ellenére az öntözött területek aránya jellemzően nem nőtt jelentősen. A 2022-es aszály ugyan rávilágított az öntözés fontosságára, de a megoldás továbbra is vitatott – különösen az árpolitika oldaláról.
Mit csinál másképp Európa? – Tagállami példák
Míg Magyarországon a víz használata ingyenes, más uniós országokban a gazdák különböző mértékű díjakat fizetnek, ami ösztönzi a tudatos felhasználást:
- Németország: A teljes vízszolgáltatási költséget áthárítják a felhasználókra, beleértve a környezeti terheket is.
- Ausztria: A díj fedezi a víz kitermelésének és elosztásának minden költségét – az ösztönző itt is a spórolás.
- Szlovákia: Itt minimális, de létező vízdíjat kell fizetni, főleg nagyobb vízhasználat esetén.
- Horvátország: Nem ingyenes a víz, de erősen támogatják az öntözőrendszerek fejlesztését, sokszor 50–100%-os kompenzációval.
- Románia: Itt az állam a fő infrastruktúra energiaigényét vállalja át, miközben uniós támogatásokkal ösztönzi a beruházásokat.
Miért nem működik jól a magyar modell?
A hazai rendszer nem különböztet meg nagy és kis gazdálkodókat – pedig hatalmas különbségek vannak közöttük. A vízdíjmentesség mindenki számára ugyanazt a feltételt biztosítja, miközben egy több száz hektáros gazdaság vízigénye össze sem hasonlítható egy családi gazdaságéval.
Ráadásul hiányzik a hosszú távú stratégia: nem ösztönöz sem technológiai fejlesztésre, sem vízmegtakarításra. A klímaváltozás miatt azonban elkerülhetetlen, hogy új, fenntarthatóbb modelleket vezessünk be.
Kockázatos jövőkép: uniós ütközések és környezeti hatások
Ahogy Szabó Péter klímapolitikai szakértő is kiemelte, ez a gyakorlat támadási felületet jelent az EU-s irányelvek szempontjából. Igaz, jelenleg még nincsenek konkrét jogi következmények, de a helyzet nem tartható fenn örökké.
A vízgazdálkodás jövője most dől el: olyan rendszerekre lenne szükség, amelyek igazságosan osztják el az erőforrásokat, figyelembe veszik a különböző méretű gazdaságokat, és hosszú távon biztosítják a természetes vizes élőhelyek fennmaradását. – áll a masfelfok.hu közleményében.
