Új szabályozás formálhatja át a magyar ingatlanpiacot: a Parlament elé került törvényjavaslat szerint az önkormányzatok a jövőben több jogkört kapnának a helyi lakhatási viszonyok alakításában – tulajdonszerzési tilalom nélkül.
A „helyi önazonosság védelméről” szóló tervezet végső változata több ponton enyhébb lett, mint amit a társadalmi egyeztetés során bemutattak. A korábban sokat vitatott tulajdonszerzési korlátozások teljesen kikerültek a javaslatból, ugyanakkor az önkormányzatok mégis erősebb eszköztárat kapnak a betelepülések szabályozására.
Változik az ingatlanszerzés szabályozása a vidéki településeken – de nem tilthatják meg, csak irányíthatják.
Az új jogkörök közé tartozik például az elővásárlási jog kiterjesztése. Ez a jövőben nemcsak az önkormányzatot vagy a szomszédos telkek tulajdonosait, hanem akár bármely helyi lakost is megilleti. Emellett lehetőség lesz arra is, hogy a lakcímbejelentést az adott település valamilyen feltételhez – például pénzügyi vagy egyéb közérdekű kötelezettségvállaláshoz – kösse.
Kiemelt kivételként jelennek meg azok, akik állami támogatással vásárolnak ingatlant,
például CSOK Plusz vagy falusi CSOK segítségével. Számukra nem alkalmazhatók a korlátozások, vagyis ők mindenféle feltétel nélkül beköltözhetnek az adott településre. Az viszont egyelőre kérdés, hogy ez a mentesség kiterjed-e más támogatott konstrukciókra – például Babaváróra vagy munkáshitellel vásárlókra –, bár a szakértők szerint ha a szerződésben egyértelműen szerepel a támogatott hitel, az kedvező elbírálást jelenthet.
Az önkormányzatok számára az új törvény lehetőséget biztosít arra is, hogy külön adót – például betelepülési adót – vessenek ki a beköltözőkre. Ezt a helyi adókról szóló törvény fogja szabályozni, és a feltételek csak ésszerű keretek között lehetnek kötelezőek. Az új szabályok bevezetése így akár jelentős pénzügyi terhet is jelenthet azok számára, akik vidékre szeretnének költözni.
„A benyújtott törvényjavaslat enyhébb, mint amit a társadalmi egyeztetésen láttunk, ennek pedig két hatása lehet: bizonyos szempontból nyugodtabbak lehetnek az ingatlantulajdonosok, másrészt viszont még több önkormányzat gondolkodhat el az esetleges feltételek és korlátozások bevezetésén vagy alkalmazásán.” – értékelte a helyzetet Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője.
A törvény egy kiélezett piaci helyzetben született meg, amikor a lakásárak országosan meredeken emelkednek. Az ingatlan.com áprilisi adatai szerint Budapesten az éves áremelkedés elérte a 19 százalékot. Pest vármegyében márciushoz képest is gyorsult a drágulás: a havi növekedés 0,8 százalékról 1,7 százalékra ugrott. A kiköltözési kedv tehát nem csökken, sőt, az agglomerációk – különösen Debrecen és Szeged környékén – továbbra is erős kereslettel szembesülnek. Ez részben az ipari fejlesztések következménye, amelyek új lakásigényt generálnak.
„Sokan úgy vélik, hogy a jogszabályt elsősorban a kisebb települések fogják alkalmazni, de a törvénytervezet a nagyobb városok és a budapesti kerületek kezébe is új eszközt adhat a lakásárak szabályozására és adók beszedésére a lakásvásárlóktól. – mondta el az ingatlan.com szakértője.
