Miközben az Európai Bizottság épp most bólintott rá Budapest nagyszabású klímaprogramjára, felmerül a kérdés: mit jelent ez a mindennapi életedben? Képzeld el, hogy évente több héten át 35°C feletti hőségben, majd hirtelen villámárvizek között kell élned – ez a jövőnk, ha nem cselekszünk.
Amit tudni érdemes:
- Budapestnek most óriási lehetősége nyílt uniós milliárdokra – de mire költik majd?
- A kibocsátások 61%-áért nem is az önkormányzat, hanem a cégek felelnek – ki fizeti a számlát?
- 2030-ra klímasemleges város – álom vagy valóság?
- Miért csatlakoznak bankok és tech cégek a városi klímakoalícióhoz?
Elgondolkodtató: Ha a terv megvalósul, Budapest lehet az egyik első európai nagyváros, amely nem csak beszél a klímaválságról, hanem tesz is ellene.
Az Európai Bizottság zöld utat adott Budapest ambiciózus klímatervének – mit jelent ez a pénztárcádnak és a jövődnek?
Klímavészhelyzet a küszöbön – Budapest akkor lép, mikor a világ tétovázik
Miközben bolygónk egyre vészesebben melegszik és 1,2°C-kal közelítünk a kritikus ponthoz, a magyar főváros nem tétlenkedik tovább. A sorsdöntő pillanatban érkezett a bejelentés: az EU elfogadta Budapest klímasemlegességi stratégiáját, amely radikálisan átalakíthatja a város jövőjét.
A változás elkerülhetetlen. A 35°C feletti hőségnapok száma drámaian nő, a hőhullámok emberéleteket követelnek, az infrastruktúra nyög a terhelés alatt. Közben az esőzések kiszámíthatatlanná válnak – hol pusztító szárazság, hol villámárvizek fenyegetnek. Ez nem a távoli jövő rémképe – ez már a jelen Budapestje.
Az EU hisz Budapestben
Karácsony Gergely főpolgármester május 7-én jelentette be az örömhírt: az Európai Bizottság jóváhagyta a főváros klímasemlegességi cselekvési és beruházási programját. Ez a döntés nem pusztán adminisztratív győzelem – uniós milliárdokat hozhat a városnak.
Mire fordítják majd a pénzt?
A városvezető szerint környezetbarát közlekedésre, zöldfelületekre, társasház-felújításokra és energiahatékonysági programokra. A terv azonban csak a budapestiekkel együtt valósítható meg.
Budapest a 100 kiválasztott között
A főváros nem tegnap kezdte a környezettudatos átalakítást. 2022 januárjában kérvényezte csatlakozását az EU 100 Klímasemleges és Okos Város kezdeményezéséhez, ahová áprilisban be is válogatták. A cél merész, de egyértelmű: 2030-ra klímasemlegessé válni.
Ez a gyakorlatban mit jelent?
80%-os kibocsátáscsökkentést és további 20% elnyelését. Ambiciózus? Kétségtelenül.
Megvalósítható?
A Főpolgármesteri Hivatal szerint igen – már el is készítette a részletes cselekvési és beruházási tervet.
Ki a felelős valójában a budapesti kibocsátásért?
Meglepő tény: az önkormányzatnak a főváros teljes kibocsátásának mindössze 5%-ára van közvetlen ráhatása! A kibocsátások 61%-át a magánszektor – főként közepes- és nagyvállalatok – produkálja.
Ez világossá teszi: a siker kulcsa az együttműködés. A Fővárosi Önkormányzat ezért stratégiai partnerségeket köt olyan vállalatokkal, mint a Graphisoft Park, az OTP Bank és a K&H Bank.
Előzmények: 2024. szeptember 16.
Ezen a napon nyújtotta be Budapest a háromrészes Klímaszerződést az Európai Bizottságnak.
A terv részei:
- a klímasemlegességi Cselekvési Terv,
- a Beruházási terv,
- és a támogató partnereket összegyűjtő Szándéknyilatkozat.
Az elfogadás nem csupán elismerés, hanem kapu az uniós források felé. Kezdődhet a munka, amely nem csupán a környezetet védi, hanem gazdasági fellendülést és jobb életminőséget ígér minden budapestinek.
A változás nem választás – túlélési kérdés
A globális válságban a városok szerepe kulcsfontosságú: az üvegházhatású gázok háromnegyede városi eredetű. Elavult épületek, pazarló energiafelhasználás, magánautózás, kereskedelmi szállítás – mind hozzájárulnak a krízishez.
Budapest most cselekvésre hívja a polgárait. A város átalakulásának sikere azon múlik, mennyire sikerül mozgósítani a teljes városi ökoszisztémát.
Az önkormányzat, a vállalatok és a lakosság együttes erőfeszítése nélkül nem érhető el a merész, de szükséges cél.
Forrás: Budapest Főváros Önkormányzata
