Több hűtésre van szükség, de a napelemek hatékonysága csökkenhet
A klímaváltozás Magyarországon is egyre nagyobb kihívás elé állítja az energiaszektort. A forróbb nyarak miatt nő a hűtési igény, amit részben napenergiával lehet fedezni. Azonban az ELTE Meteorológiai Tanszékének kutatói – Szabó Péter, Kristóf Erzsébet és Pongrácz Rita – friss tanulmányukban arra figyelmeztetnek: a túl nagy hőség éppen a napelemek hatásfokát ronthatja, így hiába süt többet a nap, kevesebb áram termelődhet.
Miért lett világosabb a nyári égbolt az elmúlt évtizedekben?
A rendszerváltás óta jelentősen javult a levegő minősége, csökkent a légszennyezés és az ipari kibocsátás. Ennek köszönhetően ma átlagosan tíz nappal több a kifejezetten napos nyári nap, mint korábban. A felhőképződés is visszaesett, mivel kevesebb aeroszolrészecske van a levegőben. Ez a változás kedvezett a napenergia felfutásának az elmúlt években.
Mit mutatnak a klímamodellek a jövőről?
A kutatók két lehetséges forgatókönyvet vizsgáltak:
- Realista jövőkép: a kibocsátáscsökkentés a 2040-es években indul be.
- Pesszimista jövőkép: minden marad a mostani, „business as usual” pályán.
Az eredmények szerint a napsütéses napok száma a század végéig legfeljebb 1–5 nappal nőhet. A szélviszonyok nem változnak jelentősen, így a hűtőhatás nem lesz erősebb. A hőmérséklet viszont biztosan emelkedik, ami hosszú távon visszafogja a napelemek termelését.
Mennyi energiát veszíthetünk a forróság miatt?
A pesszimista forgatókönyv alapján a nyári hónapokban a napelemek teljesítménye érezhetően csökkenhet. Ez évente akár másfél napnyi paksi atomerőmű-termelésnek megfelelő kiesést is jelenthet. A realista változat szerint ugyanakkor enyhe növekedés is elképzelhető, főként a Dunántúlon, de a veszteség reálisabb kilátás.
A napelemek élettartama is rövidülhet
A kutatás szerint a klímaváltozás nemcsak az aktuális teljesítményt, hanem a napelemek tartósságát is veszélyezteti.
- A forró nyarak gyorsabban öregítik a rendszereket.
- A gyakoribb viharok fizikai károkat okozhatnak.
- A szaharai porviharok – amelyek egyre gyakrabban érkeznek hazánkba – csökkenthetik a besugárzást és a hatásfokot.
A legfontosabb tanulság
A szakértők egyértelmű következtetésre jutottak: minél előbb csökkenti a világ a szén-dioxid-kibocsátást, annál kisebb veszteségekkel kell számolni. Nemcsak a napelemek, hanem az egész energiarendszer és a fogyasztók szempontjából is létfontosságú a gyors cselekvés. – áll a Másfélfok közleményében.
