„Életét kockáztatta” – akár így is fogalmazhatnánk a magyar dinnyéről, hiszen a tavaszi fagykárok idén sem kímélték a gazdákat. Bár a palánták nevelését a gazdák optimistán indították, a március végi és április eleji hideghullám kegyetlenül megtépázta a korán kiültetett növényeket. A gazdák rettegve figyelték, hogyan lesz a féltve őrzött palántákból vagy jégverem, vagy csoda, ami túléli a mínuszokat. Április közepére ugyan megérkezett a napsütés és a langyosabb idő, de a májusi hidegek ismét beleszóltak a dinnyék sorsába.
A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Dinnye munkacsoportjának friss beszámolója szerint a szezon csúszása már biztosra vehető, így a magyar dinnyeimádók is később juthatnak hozzá a hazai kedvencükhöz. Bár a fóliasátras dinnyék már június közepén megjelenhetnek a piacon, a nagyobb mennyiséget adó szabadföldi görögdinnyék csak július elejére várhatók. A legkorábbi termések idén is Békés és Baranya vármegyéből érkeznek majd, míg a kelet-magyarországi régió augusztusban is szállít friss dinnyét. Ez azonban azt jelenti, hogy a piac később indul, ami a gazdákat és a fogyasztókat egyaránt próbára teszi.
Marokkó vs. Magyarország: kié lesz idén a dinnyekirályság?
A dinnyeágazatot ugyanakkor nem csak a fagy, hanem a nemzetközi konkurencia is keményen sújtja. Hiába a hazai gazdák magas szintű tudása, az új termesztési technológiák és a legmodernebb fajták használata, a déli országokból és Marokkóból érkező dinnyék folyamatosan letörik az árakat. A hazai dinnyék minősége ugyan kiváló – köszönhetően az oltott fajták és a magnélküli dinnyék terjedésének –, de a piaci pozíciók megtartásához a termelőknek egyre inkább össze kell fogniuk.
A tavaszi sokk ellenére a termelők bizakodóak: idén a gazdák 3700 hektáron vágtak bele a görögdinnyetermesztésbe, ami 10 százalékos növekedés a tavalyi évhez képest. Békés vármegye 1320 hektáron, a keleti régió pedig 1350 hektáron biztosítja a dinnyekínálat gerincét, míg Heves vármegyében is jelentős, közel 380 hektáron folyik a termesztés. A sárgadinnyéből is többet ültettek: 500 hektárra nőtt a terület, részben azért, mert sok gyümölcsös a tavaszi fagy áldozata lett, így a gazdák a kényszer szülte megoldásként sárgadinnyével pótolják a kiesést.
A várakozások szerint a 3700 hektáros termőterület körülbelül 170-180 ezer tonna görögdinnyét adhat idén, amiből a hazai piac 110-120 ezer tonnát képes felszívni – a többi exportpiacokra kerülhet, ha sikerül elég erős szervezettséget kialakítani. A külföldi kereslet adott, ám a verseny évről évre durvul, hiszen a déli országok és Marokkó is egyre nagyobb szeletet követel magának az európai dinnyetortából.
Ahhoz, hogy a magyar dinnye megőrizze presztízsét itthon és külföldön, a gazdáknak nagy szüksége lenne összefogásra, szervezettségre és közös piaci stratégiára. Csak így lehet felvenni a versenyt a dömpingárakkal és a külföldi dömpinggel szemben. Egy biztos: a magyar dinnyések idén is vért izzadtak a faggyal és a konkurenciával szemben – és mi, fogyasztók csak remélhetjük, hogy a kitartásuknak köszönhetően idén is lesz mit harapnunk.
